Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-04-05 / 7. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. április 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ........... Cse mege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. .............. TELEFON 29—60. Vizet oly helyen ne igyunk, ahol tifusz van. Az ily helyről származó vizet föl kell forralni, hogy igy elpusztíthassuk a benne levő betegségi csirákat. A gyanús vízzel is igy kell bánnunk. A j'ég nem öl meg minden baczillust. Tehát fertőzött lehet a jég is; az ilyen jég fertőzi azt az ételt, amely vele közvetlenül érintkezik. Ezért vigyázni kell a hatóságnak arra, hogy a jégkereskedők honnan szerzik be a jeget. Ne higyjük, hogy a szénsav megöli a tifusz-baczillust. A szénsav erre nem képes, amiről a higienikusok előtt ismert manizi tifusz-járvány, amelyet fertőzött vízből készített szódavíz okozott, tesz tanúságot. Ahol nincs megbízható minőségű ivóvíz, ott vagy forralt vizet igyunk, vagy ásványvizet; az utóbbit csak akkor, ha a palaczkot előttünk bontották föl. A tn |öív é n y i ételmérgezések között a leggyakoribb a gombamérgezés. Vagy mérges gombát hoztak a konyhába és ezt használták föl, vagy pedig ehetőt, amelynek állománya rothadásnak indult; az ilyen gomba ehető is volt és egészséges is és elkészítése után néhány órával fogyasztják el a gombás ételt. E néhány óra alatt is képződhettek mérges anyagok, amelyektől megbetegedhetünk. Meg kell jegyeznünk, hogy egyes gombafajok vízben való főzés közben elveszítik mérgező hatásukat; csakhogy ezt a vizet nem szabad fölhasználnunk, hanem ki kell öntenünk. Itt a fővárosban is, ahol pedig a vásárcsarnokokban ellenőrzik a gombák eladását, elég gyakori a gombamérgezés. Az önkéntes mentők gombamérgezés esetén gyomormosást alkalmaznak ; addig is ajánlatos a hánytatás, ha pedig a gyomor már üres, keserüvizet kell a beteggel itatni. Sokkal ritkábban okoz bajt a burgonya, amely tudvalévőén a mérges solanaczeák családjába tartozik. Mi könnyen megfosztjuk a burgonyát mérgező hatásától, amennyiben lehámozzuk, mossuk és főzzük vagy sütjük. De azért mégis okozhat mérgezést, ha tudniillik a csiráját nem vágják ki a burgonya testéből. A csirában és a csira közelében mérges anyagot találtak: a szolamist. Lisztmérgezés nálunk alig fordul elő. A magyar malomteknika az utóbbi évtizedekben annyira fejlődött, hogy a mérges magvak lisztje nem kerülhet a lisztünkbe. A mérges magvakat (konkoly, vadócz és a többi) a malomban alaposan kirostálják. Ideszámíthatjuk a szintén mérges anyarozst is, amely egy gomba képződménye. Hazánk több vidékén mutatkozik a pellagra is, a melyet néha a romlott kukoricZa élvezete okoz. Egyes konzervek, igy a b orsó-ko n- zerv szép zöld színét rézzel biztositják. Habár a réz nem oly mérges fém, amint régebben hitték, mégis megesett, hogy oly nagy mennyiségben találtak rezet egyes konzer- vekben, hogy már ártalmasnak kellett konstatálni.' Romlott gyümölcs is okozhat emésztési zavart, igy a dinnye, a füge, az eper. A szamóczárói tudjuk, hogy némely embernél csalánkiütést idéz elő. A Délmagyarorsz. Vendéglősök és Kávésok Ipartársulata. A Délmagyarországi Vendéglősök és Kávésok ipamársulata márczius 26-ikán délután tartotta igen élénken látogatott rendes évi közgyűlését Temesvárott Schubert Péter elnöklete alatt. Az összetartást kultiváló, a közös érdekeket megóvni törekvőtársulat az elmúlt esztendőben híven teljesítette programúját. A közgyűlés a tisztikart egyhangú lelkesedéssel újraválasztotta. A Trimmel-féle vendéglő külön helyiségében folyt le a közgyűlés. Schubert Péter elnök üdvözölte a megjelenteket és konstatálta a határozatképességet.a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Kiss Árpád és Rónai A. János tagokat, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Groszmann Samu dr. társulati ügyész helyettesét Radó Jenő drt. Az elmúlt ev működéséről szóló jelentésből kitűnik, hogy az ipartársulatnak jelenleg van százkét tagja ; elhaltak a múlt évben Hack Pál, Bauer Antal, HaunoLd János, Tauszig Lipót, Nagy Ferencz és Preisz Ignácz. Az elhaltak emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Az ipartársulat három elaggott munkaképtelen tagot havonta tizenkét-tizenkét korona segélyben részesített. — Az elhelyező irodát ismét életbeléptették és az elmúlt évben hatszáz koronába került. Az ipartársuiat ügyésze, Groszmann Samu dr. mindazoknak, akik hozzáfordultak, megadta a szükséges jogsegélyt és a szegénysorsu tagoknak ingyen állott rendelkezésre. Az ipartársulati vagyon kitesz 2725 korona 56 fillért. A pinczérszakiskola működését ismertető jelentés szerint az iskola tanulóinak száma évről-évre emelkedik; az elmúlt évben már negyvenötén iratkoztak be. A közgyűlés a két jelentést elfogadta majd az elnök indítványára az ipartársulat disztagjainak választotta meg Gundel Jánost, az országos szövetség volt elnökét és Glück Frigyest, az uj elnököt. Kimondja a közgyűlés, hogy az elhelyező iroda fentartására az idén négyszáz koronát áldoz saját vagyonából. Metz József pénztárnok jelentése után a választások következtek. Elnöknek egyhangú lelkesedéssel ismét Schubert Pétert választottá^ meg, aki megköszönte a bizalmat. Elnökhelyettes és a pikoló-iskola elnöke lett Ludig János, alelnökök Saruga Lajos és Englisch Béla. Választmányi tagok lettek: Dozsé Döme, Bergmann Adolf, Rónai István, Ováry János, Fellner Salamon, Gombás Gyula, Schönberg Hermann, Kaszanits Ferencz, Götz György, Kosztka Emil, Triimmel János, Ladányi Ede, Abonyi János és Kiss Árpád rendés, Schattelesz Gábor, Kocsonyái János, Szottrel Miklós, Wiszner Vilmos, Braun János és Althammer Jakab póttagok. Vidéki választmányi tagok lettek: Pataki Samu (Orsóvá), Plank Adolf (Oravicza), Csontos Gyula (Lugos), Ozanics Ferencz (Orsóvá), Kohn Hugó (Versecz), Glücksmann Testvérek (Versecz), Ruzsicska Rezső (Fehértemplom) és Krischer Peter (Re- siczabánya). Főelienor lett Zentsák Sándor; ellenőrök Krajován Döme, Sehranz János és Wenzel János; pénztáros Metz József, ügyész dr. Grossniann Samu. f\ new-Yorki három magyar-negyed. Többször irtunk már e helyütt a newyorki magyarokról. Megemlékeztünk arról az: érdekes jelenségről, hogy az alsó magyarnegyed egyik élénk lüktetésű főútvonalát, a Second-Avenue-t, a newyorki benszülöttek is G u Ily ás-A v e n u e-nek hivják. Ismertettük az ugyané tájékon levő úgynevezett Kop- lalók-parkját. A newyorki magyarság életé- í ről még a következő újabb részleteket kap- j tűk: Newyorkban három helyen tömörült össze a magyarság, három ponton alkotnak igazi ; negyedet, ahol a domináló-elem a magyar: j az alsó magyar-negyedben, továbbá észa- I kabbra a város közepén, Jorkvilleben levő úgynevezett kis Magyarországban, végül legészakabbra, a Harlem-negyedben a 117-ik 118-ik ut. Az alsó magyar negyedről szólván, téved, aki azt hiszi, hogy ismerve a Gulyás- Avenu e-nek elkeresztelt Second-Avenu-et és a Koplalók-parkját s környékét, már ismeri az egész nevezetes negyedet, de másrészt a negyed többi része is nagyon hasonló jellegű ezekhez. Legíöllebb az a különbség, hogy a többi Avenue-nek ott az Eest Side magyar részén zajosabb az élete és piszkos a kövezete, amint az aránylag .elegánsabb Second-Avenue-é. Az utczák itt nagyon egyformák s annyi a magyar üzlet, hogy egyáltalában nem tűnik föl a magyar czégtábla a sok héber és olasz meg német vzégfölirás közt. Hiszen az angol itt aránylag a leghevesebb. A város e részéről emlékezve meg, nem szabad megfeledkeznünk arról a körülményről, hogy bármily egyszerűen és sok helyen kellemetlenül fessenek is ezek az utcák s bármennyire a szegény negyed külsejének a bélyegét viselik magukon, itt vannak a Mint asztali Szent Margitszigeti tiditőviz ... A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. . .. Te lefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. víz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezölősége. Bpest,Teréz-körut 22. Telefon 36—52.
