Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-04-05 / 7. szám
1913. április 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) ..... o , . ......... vj/ Ajánlja a legjobb: íranczia es magyar pezsgőket, cognacot es hkoro- Rinczék: Budafokon és V. ke- két gyári árakon. Belföldi borait ctz első hírneves bortermelőktől a .... ,-n.. i, . , ,,, legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és rulet, Gizella-ter 4.. szám alatt. pontosan teljesítetnek legjövedelmezőbb magyar boltok, aminek az az egyszerű magyarázata, hogy ebben a zsúfolt negyedben minden boltra jut elég vevő. Itt találjuk a 3-ik és a 4-ik utakon s ezekhez közel azokat a hires magyar hentes- és m é s zá r o s ü zlet e k e t, melyek tulajdonosai jó módra, sőt tekintélyes vagyonra tettek szert, noha az üzletük mai is a lehető legigénytelenebb 'és legegysze- • rübb. De reggeltől estig egyik magyar asz- szony a másik után állít be és vásárolja a jó hazai módra vágott és szeletelt húst. A magyarnak megváltozhatik e váilágon minden Amerikában, c s a k a gyomra marad meg a régi. Magyarul szeret enni Amerikában, tehát jó üzjlet a magyar hentes- és mészárosüzlet itt is. Magyar fűszeres nagyon sok van ezen a vidéken. Névtelen emberek ezek, nem szerepelnek, csak szép csendesen csinálják a pénzt a kis boltjukban. Érdekes megfigyelés, hogy rendesen nyolcz-tiz évnél tovább alig maradnak ezek a kis fűszeresek Amerikában. Ez idő alatt elegendő vagyont szereznek arra, hogy pénzesen menjenek haza Budapestre, a Ferenczvárosba, a magyar főváros környékén lévő sváb és tót falvakba, mert a1 legtöbbje onnan való. Tudunk New- york e részén olyan üzletet, mely ma már a harmadik kézen van, a harmadik ferencz- városi család gazdagodik meg benne. Van itt még magyar koporsós is. Kell is, mert hiszen különben ki temetné el idegenben elhunyt honfitársaink egyikét-másikát — hitelbe? Áhhoz ugyanis, hogy a koporsós hitelezzen, nagyon nagy bizalom kell, mert a bútort vissza lehet venni, ha a vevő nem fizeti pontosan, a részleteket, de a koporsót f nem, ha a megboldogultnak a koporsós- sal szemben fönnálló tartozásáról megfeledkeznek a családtagok. A koporsóban nem válogatós az amerikai magyar, jó neki az amerikai fajta, ládaszerü koporsó is. Hazai értelemben vett korcsma egyáltalán nincs’ ezen a magyar vidé-* ken,1 de annál több a magyar-amerikai szalon ésjivó. Egyik-másik híressé is vált évek hosszú sora alatt a helyiségeiben ülésező egyesületek révén. A legtöbb magyar egyesületnek Newyorkban is valamelyik magyar vendéglő külön helyisége szolgál hivatalos helyiségül. Amerikaszerte ismeretes a 197. East 4-ik utján levő R á k óicZi-H a 11, a neworkkmagyarok, egyik legkedveltebb talál- ’ kozó és gyülekező helye. Igazi magyar hely. M a g y a if a |fk o n y h á j a, bora, vendége egyaránt. Fölmenve a magas-vasút valamelyik 2-ik vagy 3-ik Avenue-i vonatán a 70-ig útig s ott ismét leszállva, belékeveredve az utcza népe közé,1 ismét csak magyar szó üti meg a fülünket lépten-nyomon. Ez a város közepén levő,! a, Yorkvilleben keletkezett kis^ Magyarország. Van ott két ut, a 78-ik és a 79-ik, I melyeknél magyarabb utcza Debreczenben is kevés lehet. Á 78-ik ut és az Avenue A. sarkán van egy hatamas városi elemi iskola. Remek, nagy épület, vagy ezer iskolás gyermek számára épült. Építette Newyork városa. Csaknem azt mondhatnánk, hogy ezer magyar gyermek részére, annyira túlnyomó, ez idő1 szerint a magyar gyermekek száma. Erről az iskoláról beszélik, hogy a tanítóknak az a legnagyobb bosszúságuk, hogy a gyermekek folyton magyarul beszélnek egymással a szünet alatt és ők nem tudják megérteni a gyereket. De igaz az is, hogy a melyik tanító több évet tölt el ebben az iskolában, okvetlenül megtanul, ha törve is, magyarul. Iskola után, a mikor elöntik a gyerekek az utczát, szinte visz- hangzik a környék a magyar szótól. Fent a Harlem-negyedben a 177. és 178-ik ut a legjellegzetessebb magyar rész. De ez aztán igazán magyar. Magyar ott minden. Még az amerikai drótgyár is. Ez a'Washburn-féle amerikai drótgyár tette ezt a környéket magyarrá magyar munkásai által. Ott terül el mogorván a nagy gyárépület, két utczára néző oldalaival a viz partján. Lent van egészen az East-folyónál, az utczá végén. Szemben vannak vele azok a kis szigetek, melyeken az elmebetgeket ápolják, gyógyítják. A gyárat körülfekvő 2 utcza nagyon csöndes, csaknem elhagyatott. Szegényes kisebb házak vannak bennük, a lakások tele magyarokkal. Van persze m agyar kvártélyosház is. S van magyar szalon szemben a drótgyár északi oldalával, a Stanczer-féle magyar s tót szalon, melyben sok egyesület tartja ma is az üléseit, s mely egyik legkedveltebb helye a harlemi magyarságnak. Magyar cselédelhelyezők, fűszeresek, mészárosok is vannak e helyen is, épugy, mint odalent a nagy magyar negyedben, de csak az említett két utczára lehet' rámondani, hogy magyar. És noha az egész Harlemnegyedben mindenfelé igen sok a magyar lakos, itt már igen elszórtan élnek a jobbmódu amerikai magyarok. Az étkezés a tudomány világításában. Az étkezés most divatozó sorrendje hosz- szu történelmi fejlődés eredménye, melyet i elődeink rengeteg tapasztalata gyűjtött egybe. Az a kérdés merül már most föl, vájjon megállja-e az étkezés öröklött módja, szinte művészete a tudomány világításában is a helyét? R. S. Levensen dr. a California Medical and Surgical Review-ben erre a kérdésre igenlő választ ád. A gyomor munkájából és az emésztő-proczesszus egyes részleteiből ugyanis arra a következtetésre; jutott, hogy az étkezés ősi sorrendjének I mély értelme van és hogy — mint oly gyakran — ezen a téren is mindig megtalálta az ember a helyes gyakorlati irányt s a tudomány csak azt mutatja ki, miért fejlődött életrendünk századok folyamán éppen olyanná, a minő ma, és nem másmilyenné. Már az elegáns ebéd vagy vacsora miliője is önkéntelenül az emésztés szolgálatában áll. A gyönyörű edény, az értékes virágdísz a zene, az elegáns toalettek, — mind csak arravaló, hogy az étkezés kellemes prelúdiuma legyen. Az utóbbi évek során ugyanis kísérleti utón bebizonyították, hogy az ember lelkiállapotának igen nagy lefolyása van az emésztésre. Aki nyugodt, akit nem gyötör gond, annak izgul a gyomoridege és gyomormüködése fokozódik, mig a gond, a melankólika zavarja, vagy meg is akadályozza az emésztés fontos munkáját. A jó ebéd vagy vacsora vidám és ragyogó környezete tehát jelentékenyen hozzájárul az emésztés élvezetes és egészséges folyamatához, mivel jó kedvre deríti az embert. Az első fogás, épp e miatt, rendszerint olyan ételből áll, amely szaglóérzé- künkre hat. Ezért eszünk elsőbben kaviárt, szardellát, vagy más hideg halat. Ez a sorrend teljesen megfelel az emésztés amaz elvének, melyet a tudós Pawlow megállapított, aki kimutatta nagyszámú kísérlet nyomán, hogy a gyomornedv fejlődésének legfontosabb tényezői azok az ingerek, melyek egyes érzékünkre, első sorban szagló- és izlelő-érzékünkre hatnak. Az evést megkezdő, úgynevezett előételek nagy rafinériával mind arravalók, hogy szagukkal izlelőérzékünket izgassák. Az étkezés rendjén a második fogás a leves, a minek szintén fontos élettani oka van. Pawlow ugyanis kimutatta azt is hogy a gyomornedv képződésében azon az izgalmon kívül, mely egyes érzékünkre hat, kiváló tényező á kémiai hatás is. melynek elérésére legalkalmasabb a különböző hus- kivonat, magyarán: húsleves. A leves után következő szünet rendszerint negativ czélt szolgál. A gyomorsavnak ugyanis időt kell hagyni, hogy elegendő mennyiségben elkülönülhessen. Mert a gyomorélettan ezután következő folyamatánál, a hús megemésztésénél nagymennyiségű gyomorsavra van szükség. Az emésztés szempontjából ugyanis a húsban, tehát az étkezés leglényegesebb fogásában levő fehérje kiválasztása a legfontosabb, amire a gyomrot megfelelően elő kell készíteni. A tészta arravaló, hogy belőle megfelelő mennyiségű keményítő jusson a szervezetbe. A desszert rendszerint egészen másnemű táplálóanyagot szolgáltat, mint a többi fogás tudniillik >í«Kfiiii:w;naaiiaMa ELNÖK: W1NDISCH-GRÁETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
