Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-03-20 / 6. szám

XXIX-ik évfolyam.

6. szám.

Budapest, 1913. márczius 20.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY.

Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án.

Előfizetési ár :

Epész évre. . . 12 kor. I Félévre ..

Háromnegyedévre 9 „ j| Negyedre

6 kor. 3 ,

Laptulajdonos és felelős szerkesztő

IHÁSZ GYÖRGY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

I., kerület, Verpeleti-ut 5. szám.

Kéziratok és előfizetések ide intézendők.

■

■

1913. Március 15.

A magyar vendéglősök hazafias cselekedetének, a „Petőfi sir“ megkoszorúzásának emlékére

Irta; KNEFFEL BÉLA

A magyar vendéglősök lelkes tábora Érckoszorut helyez a Petőfi sírra.

Márciusi szellő, szabadság szellője Lengedez a rónán, erdőn, mezőn, berken. Ébredő tavasznak hajnalhasadása,

Magasztos eszméknek napkeletforrása;

Hol a szépért lelkesülő, szárnyaló gondolat Múltakon, Jövendőn messze kalandozhat. Ébredez a föld is halálos álmából,

Téli szemfödelét rázza már magáról. Tétlenségnek vége, közéig egy uj élet, Fiatal erőknek, lelkes összesége.

Dicső ünnep van ma széles e hazában, Örök szép emléke a szabadság napjának. Magyar történelem legragyogóbb tükre Március Idusa, a szabadság eszméje. Bontsunk hát lobogót lelkes honfiak, Lengesse a szellő tépett zászlainkat. Lobogtassuk újra, vigyük győzelemre,

A vihar már elmúlt, mely azt megtépdeste

Leng már a trikolór büszkén fennlobogva, Fodrait a nap körülcsókolgatja.

Tavaszi verőfény fényárban füröszti, Aranyos sugarát hozzánk visszaveri.

Rajta szent imádság, milliók fohásza : „Viruljon fel áldás a magyar hazára.“

A kerepesi úti nagy temetőben Tavaszi szellő zászlókat lebegtet,

Nem fekete zászlót, „Piros, fehér, zöldet“ Lenget a szél a sírok örökzöldje felett,

Mert Mi nem gyászolni, hanem lelkesülve, Kegyeletet ülni vándoroltunk ide.

Díszes márványszobrok sorfalát haladva, Turul madár tekint egy virágos hantra. Alatta nyugszanak lángleikü Petőfink Jó szüleinek áldott szent porai.

Síron érckoszoru, virágok halmaza,

„Adj Istenem Nékik örök nyugodalmat.“

Honszeretetünknek soha ki nem alvó,

Hősi piros vértől hevesen dobogó,

Igaz érzelemnek kegyelet hálája,

Fonjon fénykoszorut, a jó öreg korcsmáros

csendes sirhalmára. Mai nap emlékét szivünkben őrizve Örökkön áldjuk a Petőfi nevet!