Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-03-20 / 6. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. márczius 20. 2 |Szimon István i BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ——— Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok 5 nagykereskedése. — A legtöbb előkelő j szálloda, vendéglő és kávéház szállítója, j Detail üzletek: Budapest több pontjain. ; Kérjen árjegyzéket. ......—— TELEFON 29—60. ! Pe tőfi szülei sirhalmának megkoszorúzása. Borús nyári napon, mikor a nehézsúlyú felhők csak úgy lógnak-eresz- kednek alá a levegőben és a tikkasztó lég szinte megfekszi az ember testét- lelkét, a Peti ovics-pár sírja előtt állottam és szinte önkéntelenül elmerengtem azoknak élete során, akik e hantok alatt, az elmúlás csendes birodalmában alusszák örök álmukat. És eszembe jutott, hogy mi magyarok, mindnyájan ennek a jó öreg korcsmárosnak és szerény, egyszerű, jóságos feleségének milyen sokkal tartozunk, amiért olyan kincset adtak hazánknak mint Petőfi Sándor. És egészen áthatotta lelkemet az az érzés, hogy én is adósuk vagyok, úgy is, mint magyar, úgy is mint ember, úgy is, mint korcsmáros, S amint igy elmerengtem, hirtelen villámlani kezdett, majd jótékony nyári zivatar indult meg felettem. Az ég áldása eső képében hullott alá a szomjas földre . . . Az én lelkemben is megvillant egy gondolat . . . Az a gondolat, hogy Petőfi Sándor szülei iránt nekünk, kik az ő hivatásukat folytatjuk, szintén kötelességünk leróni a kegyelet és a hála adóját. És a gondolat, az eszme csakhamar testté lön . . . Rövid felszólitást kellett csak intéznem kartársaimhoz és ők tömegesen jelentkeztek, siettek, hogy érczből való hervadthatlan koszorúnk letételével kegyeletünk adóját leróhassuk. Nagy az én örömöm, hogy Petőfi szüleivel szemben megtettük kötelességünket, és azért forrón óhajtom, hogy hazafias és derék kartársaimat, akik hivó szavamat megértették: ,,áldja meg az Isten mind a két kezével.“ Budapest, 1913. márczius 1-én. Glück Frigyes. ■ >•> Petőfi Sándor (Tanulmány-részletek) Irta: Kneffeí Béia szállodás. I. Petőfi Sándor, nemzeti költészetünk legnagyobb büszkesége rövid pályafutása alatt sok nyomorúságon ment át; daczára ennek, sohasem csüggedt. Szenvedéseit e'ha’lgatatja és törhetlenül bizó reménységgel küzd és halad előre a szebb jövő reményében, a haza és az emberiség sorsának javulásáért har- czolva. Minden szép, nemes és jó iránt fogékony ifjú lelke a reménység szivárványos szálaival volt átszőve. Magasztos eszmék foglalkoztatták szüntelen. Lélekemelő, nagyra- törő eszméinek formába öntött megnyilatkozásain át kiviláglik a mindeneket kormányzó végtelen nagy és hatalmas, gondviselő Isten létének megdönthetien bizonyossága. Mondják, ha hőérzékeny lelkét valami bántotta, bánat, lemondás, elkeseredés, irigyei gyűlölködése, szülei sorsa, napokig nem lehetett szavát hallani. De, ha kedvre hangolódott, csapongó jókedve határt nem ismert. Akivel csak egyszer is beszélt, annak bizalmába lopódzott, megnyerte tetszését és szeretetét. Tudását bámulták, nagyra becsülték. Mélytüzű, fekete szemeinek lángoló tekintete a lángeszű embert sejtették benne. Enyhe nyári alkonyaikor, hüs nyári éjszakákon az aranykalászos róna rendekbe rakott buzakeresztjei tövében ha- nyattfekve órákig el tudott merengeni a nap nyugtán, a szinváltozó ég mennyei kárpitján, a felhők között lopva bujkáló^ misztikus holdon, a ragyogótüzü csiilagseregen. Éppen ezért hangulatos leiró és festő költeményei mély megfigyelésről és a természeti szépségek szeretetéről, imádásáról tanúskodnak. Olykor borongó sejtések gyötörték, hogy korán fog meghalni. És örök vesztesége a magyarságnak, hogy e szomorú megérzése a segesvári csatatéren tragikus valósággá vált. Bizonyos és tagad- hatlan, hogy tüneményes pályafutása elvá- laszthatlanul össze van forrva szabadságharczunk történetére1, és hogy a szabadság- harcz mozgalmai elhatározó befolyást gyakoroltak egyéniségének kialakulására és tüneményes kifejlődésére. Azonban viszont az is kétségtelen, hogy az ő nimbusza is dicsőségesen sugárzó fényt vet szabadságharczunk szomorú véget ért hősi küzdelmeire. Meg volt benne az isteni szikra termékenyítő ereje és a Gondviselés kegyének köszönhetjük, hogy akkor adta őt a magyar nemzetnek, mikor a legnagyobb szükség van a prófétai ihlettel megáldott vezérlő csillagokra, akik lelkesedést gyújtanak, örömet, reményt hintenek az emberi szivekre. II. Gyermekkoromban az édes apám régi fogadójában, a »Duttyánban«, a nagy »ivóc< tarkateritékü, hosszú asztalánál sok szép epizódot hallottam derék, jó öreg kiskunsági atyafiaktól, akik ismerték, vagy csak egyszer is látták, hallották beszélni, szavalni, Mesébe illő dolgokat regéltek felőle. Kiskunság volt Petőfinek legkedvesebb tartózkodási helye. A Kiskunságról irt szebbnél- szebb költeményei is erről tesznek tanúbizonyságot. Ha a végtelenbe vesző, szabad pusztaságon körülhordozhatta sasíykintetét, a költői képzelet szárnyain egy egész uj: világot öleit magához. Régi félegyháziak ma is azt vallják, hogy Petőfi Sándor 1822. karácsonyán Kiskunfélegyházán született, de miután az év végén szülei rövid időre Kiskőrösre hurczolkodtak, a szülők az újszülöttet Kiskőrösre vitték magukkal és ott keresztelték meg, hogy elkerüljék az anyakönyvi bejegyzésnél előállható és hosszadalmas utánjárással járó ki- és beírást. így azután a születés napjául 1823. újév napját, a születés helyéül pedig a keresztelő evang. egyház helyének megfelelően Kiskőröst jelölték meg. III. Itt járok-kelek azokon a helyeken, ahol ezelőtt vagy nyolcz évtizeddel Petőfi Sándor szülei körében gyermekéveit élte egyszeri megszakítással kerek nyolcz esztendeig. Atyja, a rácz származású Petrovics István, ki a mészárosmesterség mellett bort is mért, igen szigorú, kötelességteljesitésben sem elnézést, sem fáradtságot nem ismerő, pontos, lelkiismeretes, munkaszerető ember hírében állott. Anyja, a turóczvármegyei Hruz Mária, nagyon vallásos, áldott, jólelkü asszony volt. itt laktak a mai »Petőfi-té- ren«, az ótemplom tövében,, a térre kiugró kis nádfedeles házikóban. Lakóházuk helyén ma Szabó Sándor kiskunfélegyházai fö'dbir- tokos kúriája áll. Szép, magyaros, földszintes épület, utczai homlokzatának zöldredőnyös ablakai közt a ház falán díszeleg a nevezetes márványtábla, melyet Pásztor Ferencz buzgólkodására a pesti irodalmi körök részvéteiével 1861-ben helyeztek el. Aranyos betűkkel ez áll rajta: »Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor. A nagy költő emlékének tisztelői. 1861.« IV. A délután folyamán azután egy becsületes magyar gazdához, Ficsor Károly uramhoz látogatok e', akinek édes atyja kortársa, Szent Margitszigeti tiditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezölősége. Bpest, Teréz-körut 22. Minden j0bb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
