Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-03-05 / 5. szám
XXIX-ik évfolyam. 5. szám. Budapest, 1913. márczius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Magyar nevet a magyar vendéglőknek é$ kávéházaknak. Egyre épülnek Budapesten az uj paloták és uj nagy, négy, ma már ötemeletes bérházak. Nem túlozunk sokat, ha azt mondjuk, hogy minden negyedikben egy uj vendéglő, korcsma és kávéház is nyílik, mert hiszen itt egy-egy bérház a nagyobbakból való annyi emberi lényt fogad magába, mint egy-egy középszerű falu össze- sége. Ezek az uj épületekben létesült uj korcsmák azután — különösen mostanában — különféle idegen hangzású neveket vesznek fel. Azt még értjük, hogy nagy szálló-vendéglők bizonyos külföldi nagy városok neveit rajzolják, vagy szegeztetik ki aranyos betűkkel maguknak czégérül, bizonyo- nyosan abból a czélzatból, hogy ha abból a városból, vagy annak országából egy-egy vendég, vagy társaság ide hozzánk érkezik, az abban a szállóban találja meg otthonát. De azt már igazán nem értjük, hogy bizonyos számottevő vendéglő olyan értelmű idegen nyelvű czimzésekkel látja el magát, melyek magyar szavakkal s magyar kifejezésekkel nem pótolhatók, hanem egyenesen kifejezhetők. A magyarországi nyomdászok a Sándor-téren fölépítették pompás palotájukat s az abban nyitott vendéglőt elnevezték ,,Intimének. Lett azután „Intim“-kávéház, „Intim“-szinház és ,,Intim“-bazár is. Hát nem lehetett volna ez ,,intim“ szót magyar kifejezéssel pótolni? Hiszen van erre nem egy, de tízféle kifejezésünk is. Ezt a példát azután követték egyéb újabb vendéglőink is, holmi idegen kifeje- zésü czégérekkel, Kérdezzük, feltűnési viszketegből, vagy az őket látogató magyar közönség iránti ellenszenvből talán? Van nekünk elég történelmi nevünk, melyről elnevezhetnénk vendéglőinket, korcsmáinkat, mint erre példát ád nekünk Newyork, hol van Kossuth, Rákóczi vs többféle elnevezésű magyar vendéglő is. S legczél- szerübb volna azonban, ha a magyar vendéglős becsületes magyar nevéről nevezi el a maga vendéglőjét, szállodáját. Ezt a tanácsot adta egykor Rákosi Jenő, a magyar újságírók atyamestere is a hozzáforduló nagyszálloda és vendéglőtulajdonosnak. A tanácsot ez meg is fogadta s ma már örököseinek tulajdonában lévő szállója, vendéglője, kávéháza az egyik legnépszerűbb az országban. Ne felejtsük el, hogy mi magyarok, ha vendéglősök is vagyunk, de külsőleg is magyar voltunkat kell mutatnunk még üzleteink czimezésében is. Úgyis elegen vannak, akik magyar voltunkat itthon és a külföldön el akarják homályositani, ne segítsünk hát ezeknek, idegennyelvü s gyakran Ízléstelen üzleti czimzésekkel is. HalszüKségleteinkről. Haltenyésztésünk hanyatlása az utóbbi időben nagy mérveket öltött. Különösen a »Balatoni halászati társaság« pusztító' hadjárata kelt aggodalmat. Ezekből kifolyólag alkalomszerűnek találjuk a következő érdekes czikkelyt leközölni: Évekkel ezelőtt Namény, Tokaj, Csongrád, Szeged stb. nem győzte ellátni a divatba- jött »H a 1 estél y«-e két. Nagyvárad halászai,) 1 halkereskedői Apatin környék é- ről elégítették ki a szükségletet s! a hal ára 40 kirój!, 1 frt. 50 krra emelkedett. Jött a másik indokolás, hogy »Magyar- ország halállományait, a gőzhajók forgalma pusztítja kfe. Ezt is elhittük első pillanatra, mert, — nyomtatásból olvastuk! Ha megkérdeznők Magyarország ez idő- szerint bizonyára legnagyobb »haltudős«-át, He r m a n Ottót, ő azt felelné, hogy a ha- [ lak nagy része ál kan dó. lakással bir. így uralja a garda és fogas a Balatont; a pisztráng äz Olt, Jád, Iza, Laborcz és Vág felső vidékeit; a harcsa és potyka a hazai folyók mélyebb részeit; a kárász és csuka az iszapos állóvizeket stb. Ezzel szemben a mesterséges, és a rnaig divói finom fajú halak tenyésztése alig egyéb, mint zaklatott kísérletezés arra nézve, hogy a Bánát fekete földjén termesszünk fenyőt, és a Mármarosi hegyeken tiszta búzát. Az elméletek nemes fellángolásában, elképzelünk; minden lehetőt. Szaktudósokat hozatunk. A reménység édes buzdításával emeltünk gátakat s ha négy öt évi áldozat, fáradság után jön egy felhőszakadás, s a hegyekről rohanó víztömeg, a megindult fa- tuskók »zugva-bőgve« törik át a halastó gátját: nemes fajú halaink, bejutnak a kisebb nagyobb folyókba, ahol nem találva fel hazájukat, táplálékukat, elpusztulnak, fejletlenségük daczára is — piaczra kerülnek. De meg, azokból a mesterséges halte- nyészdékből, nem is igen elégítheti ki »halpaprikás« utáni vágyát, a szegényebb sorsú család. Pedig többen vagyunk ám olyanok, akik a kárász és csuka húsát is jóízűen ínegesz- szük. Ennek a két halfajnak, igen kevés az igénye. Az egyiknek bőséges táplálékot nyújt az állóvizek sok áralagja, vízben élő rovar-országa, a másiknak meg az a temérdek apró halfaj, mely mindenütt megél és szaporodik, hol a csuka és a kárász jói tanyát talál. Ideális nép vagyunk. Szeretjük a tudományos alapokon épített újításokat, pedig: »nem mindig uj a mi jó s nem mindig jó a mi uj«i A tudományos okoskodással szemben, a szegedi országos kiállítás alkalmával, azt mondotta nekem egy Böröcz nevű őszbeve- gyült halász hogy: »fiatal koromban feljártam horgászni Szegedtől-Szigetig. A halászati tilalmat 'nem ismertük. Gyalommal (hosszú, hosszú háló) nem volt jogunk halászni, de horoggal, embernagyságu harcsákat fogtunk«. »A halbőségnek nem a gőzhajó hiány volt oka. Megtermett az magától a berczeli, czigándi laposokon. Mikor a másik esztendő tavaszi áradása kiöntött, a Tisza mellett elterülő rétekre: millió és millió hal úszott vissza a nagy folyókba. Ikrás halak úsztak ki a folyóból, hogy az árterek átme'egedett vizében rakhasMegkezdődött a Franziskaner Leistbräu részv, társ. müncheni legtökéletesebb ízű idény- szt. Francziskus sörnek k™!' sorenek a rese palackozása. :-: :-: :-: :-: Tart április közepéig. Kapható a magyar- cnuÄT7 IH7Crr országi föelárusitónál 3wnH I áL, Telefon „József“ 2-30 sörnagykereskedönél, Budapest, Vili., Práter-u. 47. ahol vidéki kizárólagos képviseletre pályázók is jelentkezhetnek