Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-02-20 / 4. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. február 20. Réz- és nikkel­fémbútor elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann forraszfás- néiküii aczéicsövekböi Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szana­tóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésé­nél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Urban S. L. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. _2 nács ennek folytán fölhívta a kerületi elöl­járókat, a vásárcsarnokok igazgatóját, hogy utasítsák az ellenőrző közegeket, hogy az élelmi és élvezeti szereket, czikkeket, hasz­nálati tárgyakat előállító műhelyekben a használatban lévő festékekből mintát vegye­nek. Éppen igy rendszeres ellenőrzés alá kell venni az elárusítóknál a gyermekek ré­szére játékszerül, de az iskolában is hasz­nált különféle festékeket, színes irónokat, krétákat, képes iveket, levonóképeket és az olcsó játékszereket is. Ezzel kapcsolatban el­határozta a tanács, hogy fölterjesztést intéz a földmivelésügyi kormányhoz, hogy a ma­zsolát, aszalt gyümölcsöt, czukorba befőtt gyümölcsöt, szörpöket, izeket és főzelékkon- zerveket az 1895. évi XLVI. törvényczikk hatálya alá helyezze. Erre azért volna szük­ség. mert ezekre a mezőgazdasági termé­nyekre érvényes rendelkezés nincsen s eze­ket közegészségellenes módon kénsavval állítják elő. Lapunk kitüntetése. Országos Myugdijegyesületünk igaz­gatóságától a következő levelet kaptuk: T. Ihász György urnák Budapest I. Verpeléti-ut 5. sz. Nyugdíj egyesületünk Igazgatósága f. évi január 31-ikén tartott ülésén meg­emlékezve azon kiváló érdemekről, me­lyeket Ön egyesületünk javára szerzett, lapjában annak érdekeit híven szol­gálva, Önnek őszinte köszönetéi nyil­vánította és jeléül annak, hogy mun­kásságát őszintén megbecsüli. Önnek 100 korona tiszt elet dijat szavazott meg. Van szerencsém erről tisztelettel ér­tesíteni s egyben jelezni, hogy az egy­száz koronát postautalvány utján czi- mére mai napon elküldöttem. Tisztelettel Dr. Nagy Sándor jogtanácsos. % Nyugdijegyesületünk nagyérdemű Igazgatóságának eme, bennünket mé­lyen megtisztelő figyelmét és kitün­tetését levélben köszöntük meg, mely köszönetünknek e helyen is hálás szivvel adunk kifejezést^ Horváth József és neje. (Mai képünkhez) Mai számunkkal Horváth József bu­dai vendéglős kartársunk és kedves neje Horváth Józsefné született W ölfel Gi­zella úrasszony jól sikerült arczképét mutat­juk be tisztelt olvasóinknak. Sok nemes, szépre hivatott élet talál existencziát ami szakmánkban. Ennek egyik oka lehet iparunk sok humánus vo­natkozása, valamint az a függetlenség, me­lyet ez a foglalkozás egy-egy hivatott vál­lalkozónak biztosit. Ilyen érdemes és érdekes alakja a ma­gyar vendéglősöknek s az azok kebeléből alakult »Jó barátok« körének Horváth Jó­zsef barátunk, ,aki tiszta és közvetlenül a termelőktől vásárolt jó borairól főváros szerte ismeretes. Ügyesség és lelkiismeretesség tették meg­becsültté az ő munkálkodását. Vendéglője Budán egyike a legkeresettebb vendéglők­nek. Hogy Horváth József barátunk álta­lános tiszteletnek és közbecsülésnek örvend, ezt három dolognak köszönheti, még pedig: először igaz magyar szellemének, másodszor jó borának s harmadszor, de tulajdoonképen a feleségének. A szép asszony virág a háznál, a jó asszony nap; a virág gyönyörködtet, a nap melegít s áldást fakaszt. Horváth Jó­zsefnek tehát nagy a gyönyörűsége, mert igen szép asszony a felesége; azután pedig nagy az áldás rajta, mert jó asszony a fele­sége, aki folyó hó 2 ikán egy egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg. Az újszü­lött keresztölője e hónap 18-ikán volt s a szent keresztségben Géza nevet nyert. Már most, aki magyar lélek füzénél óhajt melegedni jó bortól akar but feledni, szép asszonyban gyönyörködni, jótól tanulni, az Budán elmegy s menjen is a Hadnagy- utcza 9 szám alá Horváth József ven­déglőjébe s ott meggyőződhetik arról, hogy csakugyan három a magyar igazság: igaz lélek, jó bor és szép asszony-feleség. Amidőn ez alkalommal képben is bemu­tatjuk érdemes múltú kartársunkat és kedves nejét, a köteles tiszteletnek és elismerésnek i adunk kifejezést, szivünkből kivánva, hogy iparunk javára még sokáig működhessenek közöttünk s egyéb kiváló tulajdonaikkal, pol­gári erényeikkel pedig előmozdítói lehesse­nek szakmánk általános megbecsülésének. /. Oy. R költők és az alkohol. A félreértéseknek és az erőszakos ráfo- gásoknak kevés olyan tág tere van, mint az alkoholélvezet. Az egyik kutató minden emberi baj és nyomorúság főokául az al­koholt nevezi meg és ime, akad rá rögtön czáfolat, melyben a szeszes italok élvezete és az izgató szerek (hasis, ópium, kokain, éther) használata, mint a szellemi munka és különösen mint a költészet legfőbb im­pulzusa dicsőittetik. Kivált a franczia líri­kusok neveivel kapcsolatban emlegetik újab­ban is egyre sűrűbben az iszákosságot. A köztudatban nem is él a franczia poétá­nak más képe, csak az, amelyben a kávé­ház előtt ül és egymásután szürcsöli az ab- szintot, hogy abból legszebb, legbensősége­sebb költeményeihez ihletet merítsen. Bau- delaireről köztudomású, hogy bort, pá­linkát, ópiumot, kokaint, hasist, éthert egy­aránt kedvelt, csakhogy mámorba ringassa agyvelejét. De hogy mint vélekedett ő maga az ilyen állapotról, arra legjellemzőbbek kö­vetkező sorai, melyeket testben-lélekben ösz- szetörve és önmaga előtt is megalázkodva irt: »Elhallgattathatjuk-e mámorunkkal a lel­kiismeretet, hogy ne éljen, hogy ne mar­cangolja önváddal a szivünket?« Poe Ed­gar, a nagy amerika angol költő, keserves panaszban tört ki egyszer, felháborodva a saját iszákosságán és bevallotta, hogy má­moros állapotában teljesen elborul agya és ép gondolatokra képtelen lesz. Villon, a részeges, csavargó, és elzüllött poéta legér­tékesebb munkáit azokban a rövid időkö­zökben irta, mikor megtartóztatta magát a szesztől és kerülte a csapszékeket. Verla­ine és Musset neveit emlegetik legsű­rűbben azok között a költők között, kik ihletüket az abszinth mámorából merítették. Saját szavaik igazságát, hogy ez a szen­vedély pokollá tette számukra a földet, éle­tük és korai pusztulásuk bizonyította leg­jobban. A magyar poéták közül különösen P e- tőfiről élt sokáig a köztudatban egyebe­ken kívül az a tévhit is, hogy részeges, züllött ember volt, mit újabb életrajziról ala­posan megczáfoltak. Maga Jókai emlité, hogy bizony vizes kancsó mellett irta sze­gény Petőfi nem egy szép bordalát. De logikájának szinte matematikai következetes­sége, képeinek páratlan tisztasága és szi­gorú egybekapcsolódása, jellemének kihí­vóan nyílt, egyenes, mocskot nem tűrő érin­tetlensége nem is állítható be egy megrög­zött alkoholista emberről alkotott fogalmaink keretébe. Nála a részegség ép olyan álarc volt, mint a tanulatlansággal való hivalko­dás, mely utóbbira német, angol és fran­czia fordításai és egyéb ránk maradt élet­rajzi adatai régen és alaposan ráczáfoltak. Hogy mire való volt ez az álarcz? Némely gondolatot és érzelmet egy bordal strófái­ban sokkal könnyebben • kifejezésre juttat­hat a költő, mint bármely más formában. a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbaj ok nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator íorrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom