Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-12-20 / 24. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 2 1913. deczember 20. Szimon István BUDAPEST, V. Akadeima-utcza 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buchpest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ................ TELEFON 29—60. Ka rácsony. E világnak legszebb legéje, mely a legdicsőbb igazságot és a legnagyobb isteni erényt, a szeretet, hordja méhében: a varázsos karácsony-est elérkezik. A nap leszáll az égről s amig a földet borító homályon áttör a csillagragyogásnak áradata, itt lent csodás, meg nem fejthető dolgokról beszél a földnek világa. Megzsong az erdő s a jégvirágokkal ékesített ágak csszehajlanak s amint a szellő átsuhan közöttük az árnyban, a fényben minthogyha hangja kelne a csodás titoknak. A vad lehajtja fejét, a madár nem libben s amint Keletnek ormán feltűnik a csillag, az öt hirdető, a kis jégcsapok összecsendülnek, mintha imára hívnák a természetet. Minthogyha ég s föld közt a szellemárnyak, szeráfok dala hangzanék le a fagyos rögre., szivekrehatő, mennyei dallam, angyali ének: Megszületett! Halleluja! A kis Bethlehem istállójában volt jászolbölcsője. Szelíd állatok lehellték rája a melegséget, angyalok tárták fölébe az égi koronát, a mely helyett — akikért meghalt — töviskoszo- rut tettek fejére. Édesanyjának ajka érinté dics- lénybe boiult, kisded homlokát, amelyről később a Golgothára véres verejték hullott alá. Oh, szép karácsony; te legszebb ünnep, te a szeretet nagy, szent ünnepe, midőn a menny, föld örömmámorban egybeolvadva, glóriát zeng az Isten fiának, ki ma lett ember, a szent szabadság keresztfán meghalt apostola. Amerre ember lakik a földön, eljutott arra dicső szava. Ezen az estén, amint megkondul a harangok szava, imára borul sok millió. És amint egykor térdre hullott jászolbölcsője előtt három királya a Napkeletnek, odajárul most az egész világ. Nincs rideg kebel, nincsen fásult szív, mely meg ne indulna emlékünnepén a szeretetnek, melyen megszületett a világmegváltó Jézus Krisztus. Itt lent a földön a kis falukban', a nagy vá- íosok palotáiban, sok száz vendéglő jótékony-társaságának asztalán kigyult világa a karácsony-estnek s millió gyermek, sok szegény gyermek kicsiny szivének öröme olvad édes kaczajba. Ünnepe van most mindenkinek. Éjfél, ha eljő és csendül harangja a templomnak, az éj csendjében átzeng az ének: »Dicsőség a magasságos mennyben az Istennek, Békesség e földön a jcakaratu embereknek!« Karácsony a békének, a szeretetnek szent ünnepe. Az-e vájjon ma Magyarországon, ahol a politikai gyűlöletnek szenvedelme tombol az ősi földön, összetaposva nemzeti reményeink s anyagi boldogulásunk virágait? Ahol az az izzó gyűlölet átvonul a társadalomba is széttagolva, egymásra uszítva annak egyes osztályait? A szeretetnek, a békének ünnepe lesz-e ez most a mi szükebb körünkben, a magyar vendéglős-társadalomban, amelynek ösz- szetartására, együttérzésére már annyit tettünk, de amelyért még annyi a tennivaló? És a szeretetnek, megelégedésnek ün~ ; nepe lesz-e a mostani, midőn látjuk, hogy becsületes igyekezet, munkás törekvés gyakran rongyokban jár s az ügyes gonoszság urifogata freccsenti rá az utcza sarát? Vájjon a szeretetnek, megelégedésnek ünnepe lesz-e ez a karácsony-est? Ott szenvedett a betlehemi jászolban az ártatlan kisded. A szeretet hozta le az égből a földre, a szeretet hirdette és a szeretet felséges példája tölté be egész életét, amig a gyűlölet útját nem állta isteni munkájának, mely a népek, nemzetek szabadságának nagy müve volt s vérét kívánva kiáltotta: Keresztre! Feszítsd meg! De hogy Isten volt, ki megszületett ott Beth- lehemben, menjetek el ezen estén csak minden házba, ahol kereszt van kifüggesztve a falakon s megtaláljátok tanúságát a kicsiny sziveknek nagyságában, a gyermekörömben, a könycsillogásban, mely kiömlik a szemünkből akkor, mikor látjuk a gyermekmosolyt s gondolatunk száll, hogy mi is voltunk ilyen gyermekek, — ó, egykoron ... Legszentebb este, Karácsony este, légy üdvözölve ! Olvasóinknak kedves, boldog ünnepeket kívánunk ! Ihász György. XXIX. év után. Manapság, amikor oly gyors lüktetésű az élet, amikor oly nagy a vállalkozási kedv, de a kitartáshoz oly kicsiny az erkölcsi és anyagi erő, könnyen, legtöbbször könnyelműen születnek az újabbnál újabb vállalatok; de amily gyorsan jöttek létre, oly hamar el is tűnnek, nem hagyva maguk után más nyomot, mint a közönség év- ről-évre lohadó bizalmát. Ebben az élni siető, kenyérért kapkodó korban tehát valóságos bámulatot kelt, ha egy-egy vállalat XXIX éves múltra tekinthet vissza, főleg ha ez a vállalat irodalmi és szakvállalat s ráadásul még magyar is. Ilyen a »Vendéglősök Lapja«, amely a jelen számmal befejezte 29-ik évfolyamát s 1914 január elsején XXX-i k évfolyamát kezdi meg Isten segítségével s a magyar vendéglősök pártfogásával. Az átküzdett huszonkilencz év minden mozzanata híven és érdekesen tükrözi vissza a magyar közélet fejlődését, az eszmék vívódását, úgy amint azok a magyar iparra, illetőleg a mi szakmánkra hatottak. Az összetartás érzületének felkeltése, a m a- gyarság terjesztése és kizárólagos uralma, e két tengely körül forgott a mi lapunk élete XXIX esztendőn keresztül. Éhez képest buzgólkodtunk testületi életünk szervezésén, a kartársak országos csoportosításán iparunk érdekeinejk védelmére. Mennyi eszmét vetettünk föl és vitattunk meg, ebben a keretben hány terv kivitelén fáradoztunk, azt a vendéglős-közönség éppen úgy tudja, mint magunk. Nem volt könnyű a feladatunk, egyrészt a kezdet nehézségeitől nyügzötten, másrészt előbb közönnyel, utóbb ellenséges indulattal küzködve; ámde megálltuk a helyünket s örömmel látjuk, hogy az elhintett mag nem mindenkor esett terméketlen talajra s ami még ki nem csírázott, kelőben van a közel jövő boldogságára. Hogy a sikeres munka é^es tudatával tekinthetünk a múltra és reménnyel a jövőbe, azt nem csupán magunknak, nem csupán a híven és jól teljesített kötelesség eredményének tulajdonítjuk, hanem főleg azoknak a lelkes, ügybuzgó, minden jóért és szépért heviilő kartájaknak, akik szeretetükkel és jóakaratukkal segítettek bennünket a közjóért folytatott munkánkban. Ha voltak keserű pillanataink, voltak örömteljesek is; ha értek csalódások, megértük azt is, hogy sok szép reményünk valóra vált és ezt mindazoknak a nemes lelkeknek köszönhetjük, akik megértettek bennünket s méltányolták törekvéseinket. Amikor tehát ezzel a számunkkal lezárjuk lapunk XXIX. évét, újból hozzájuk fordulunk, hogy a mi erőnk volt, az ő ro- konszenvük, legyen erőnk pályafutásunk XXX-ik esztendejében is. Nagy eszméktől terhesen, nagy átalakulásokat Ígérve köszönt a reménykedő, nyomorban roskadozó emberiségre az ujesztendő, melyben az eddigieknél súlyosabb küzdelem, veszélyesebb felelősség, szakadatlan őrállás várakozik az eszmék hadaira, a hírlapokra, ha éber védői akarnak lenni a hazának, a nemzet hagyományainak s a polgárok érdekeinek. A bizonytalan jövő uj esztendejében tehát kétszeres szükségünk van kartársaink figyelmére és jóakaratára, amelyet ugyan a múltra hivatkozva, de a jövőért kérünk, azért a jövő- éit, amely hogy áldásos legyen iparunkra, lankadatlan és ernyedetlen törekvésünk lesz. Bár ezért, ha magunkra hagyottan is, készek vagyunk a harezra, készen a végsőig; mégis ehhez a harezhoz is, mint minden más harcz- hoz, hogy sikeres legyen, a lelkesedésen és elszántságon kívül, egyéb is szükséges: katona és pénz! Minden kartársunk, aki az igaz ügyért, a vendéglősök javáért tenni tud és akar, szellemi és anyagi segítségével siessen lapunk zászlaja alá, amelyen 29 év óta ragyog ez a szép és buzdító jelige: Szabad és boldog hazában legyen virágzó és magyar a vendéglős-ipar! Amikor kartársaink szellemi és anyagi támogatásáért most újból szót emelünk, immár de- resedő fejjel állunk a régi bajtársak előtt, ami nemcsak arra int, hogy innentul több az emlékünk, mint a reményünk; hanem arra is, hogy a mi teendőnk még hátra van, siessünk vele, hogy megtehessünk mindent, amivel édes hazánknak és magunknak tartozunk. Siessünk iparunk nagy kérdéseinek megoldásával; kartársaink ne késlekedjenek ezekért velünk síkra szállani, hogy a megkezdetteket bevégezve, utódaink áldva említhessék neveinket. Nálunk a munka, Istennél a diadal. A munkát végezzük, a diadalt elnyerjük! Ihász György. Szent Margitszigeti üdiíőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ======== Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezelősége. Bpest,Teréz-körut 22. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
