Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-11-05 / 21. szám

1913. november 5. 5 VENDÉGLŐSÖK LAPJA a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V.' Rudolf-rakpart 8. Terra incognita. Melyek a mai vendéglői (köz) élelmezés hátrá­nyai és hogyan lehetne azokon segíteni ? (Folytatás.) Ha ez olykor mégis megtörténik, nagy oka van ennek, melyet résztvevő arczczal kérdeznek az asztaltársak és találgatnak a szomszédok. Ta­lán gyomorbajos vagy vegetáriánus? Talán a »gyomrától spórolja el a garast? avagy peni- tencziát tart emez becstelen böjti ételekkel?« Ilyen és ehhez hasonló »gyanúsításokkal« telik meg a levegő, nem csoda tehát, ha büszke magyarjaink inkább kiteszik utolsó garasukat, megcsömörlenek a hús iszonytól, sőt ha kell, idő előtt sírba is szállanak, de háborgó önérze­tük meg nem tűri, hogy a szomszéd asztalnál »az a vigéczforma« vagy a másiknál »az a szép asszony« ... »olyas valamit« gondolhasson róluk. Ez a specziális magyar felfogás és vele együtt a szertelen husevés még a vékonyabb pénzű középosztály családi életébe is belelopta magát. Ott is, szinte csak titokban és egymás között a drágaságról keseregve mernek elfogyasztani egy-egy husnélküli ebédet vagy vacsorát. Ki ne tudná, hogy mennyire szégyenkezik a ház igen tisztelt asszonya, ha ilyenkor »váratlanul meglepi őket valamelyik kedvelt rokonuk vagy gyakran bejáró érdemes barátjuk Pry Pál. Nagy bajoknak kicsiny jelenségei ezek, de azért mindennél érdemesebbek arra, hogy necsak orvo­sok és életbuvárok, hanem politikusok és nem- zetgazdászok, szocziológusok és emberbarátok is behatóan foglalkozzanak vele. Csak az észszerű és egészséges táplálkozás tanait kellene megismerni és követni és rögtön megszűnnének a túl sok husevéssel járó egész­ségügyi és gazdasági bajok. Dr. Hindhede dán orvos, ki a reform-táplál­kozás terén a dán kormány hatalmas támoga­tásával az egész világon eddig példátlanul álló gyakorlati eredményeket ért el, »Ökonomisk Ko- gebog« czimü és németre is lefordított köny­vének (Dr. M. Hindhede: Mein Ernährungs- System, Berlin, W. Vobach & Comp. 1911.) első oldalán a reform-táplálkozás egészségi, de kü­lönösen gazdasági előnyeit a következő szavak­ban ismerteti: »Ha azt kérdik, mit akarok tanításaimmal, rö­viden ezt válaszolom: 1. Äzt az embert, akinek évi 10.000 márka jövedelme van, pieg akarom tanítani arra, hogy sokkal egészségesebben táplálkozhatik, mint a hogy azt ma teszi. 2. Äzt az embert, akinek 3000 márka évi jö­vedelme van, meg akarom tanítani arra, hogy sokkal olcsóbban táplálkozhatik, mint ahogy azt ma teszi és egészen felesleges naponkint egy­másfél márkát kiadnia csupán táplálékra, mert éppen olyan jól, sőt jobban és egészségesebben megélhet napi 50—70 pfenningen is. 3. Äzt az embert, akinek csak 800—1200 márka évi jövedelme van, meg akarom tanítani arra, hogy nem kell éheznie még akkor sem, ha na­ponkint csak 30—45 pfenninget fordíthat táplá­lékra.« (Folyt, köv.) Vendéglőkben, kávéházakban, éttermekben rendkívüli kedvességnek örvend a Értesítés a menedékház ügyben. Ä »Magyar vendéglősök országos szövetsége« folyó évi szeptember hó 23-dikán, Budapesten tartott közgyűlésének eredményes lezajlása után kedves kartársi kötelességet teljesítünk, midőn a tekintetes elnökségnek és választmánynak, va­lamint mindazon testvér-ipartársulatoknak, me­lyek nagy munkánk elvégzésében segítségünkre voltak — ezen átiratunk kapcsán — őszinte és szívből jövő kartársi köszönetünket fejezzük ki. Amiden ezzel egyidejűleg tudatjuk, hogy köz­gyűlésünk jegyzőkönyve elkészült, azt minden egyes szövetségi tagnak meg fogjuk küldeni, és hogy e jegyzőkönyv alapján a központi igaz­gatóság már a legközelebbi napokban hozzáfog a közgyűlésen hozott összes határozatok végre­hajtásához, nagy lelki örömmel közöljük, hogy közgyűlésünk egyik legnevezetesebb határozata máris a megvalósulás kezdeti stádiumába lépett. A vendéglősmenhely eszméjének megvalósu­lása biztosítva van. Ä kőbányai sörgyárak, nevezetesen az Első magyar részvény-serfőzde r.-t., a Dreher Ä. ser- főzö r.-t. a Haggenmacher-serfozde r.-t. és a 'kőbányai polgári serfőzde r.-t. öt éven át kö­zösen fizetendő évi öO.OUü, vagyis összesen 300.UG0 K.-val járultak a menhely létesítéséhez. Ä »Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata« 1897. évi közgyűlé­sén felvetett eszme, melynek megvalósítása ér­dekében eddig az ipartársulat jövedelméből és egyesek adományaiból mintegy 80.000 koronát gyűjtöttünk, a kőbányai sörgyárak e valóban altruisztikus és a szocziális viszonyok helyes felismerésén alapuló adománya által egyszerre és egy óriási lépéssel közeledett a megvalósu­lás fellé és annál az örömnél és megelégedésnél, mely egy velünk összeköttetésben álló hatalmas iparág előkelő képviselőinek iparunk irányában tanúsított jóindulatának láttára lelkűnkben fel­ébred, bizonyára csak az a felemelő és meg­nyugtató érzés lehet nagyobb, hogy tervszerű és czéltudatos munkánkkal egy újabb mentsvárat sikerült emelnünk sorsültíőzött kartársaink ré­szére, kik önhibájukon kívül lettek kereset- és munkaképtelenné, kiknek az élet küzdelmei elől nem sikerült biztos révbe jutniok és akiknek életök utolsó napjait-éveit a bizonytalan jövő fenyegető réme keserítette meg. Hisszük és reméljük, hogy midőn e gyönyörű humanisztikus alkotásunk erős védőfalai készen fognak állani a védelmére szorulók befogádására, helyt fognak ott találni és szives fogadtatást azok is, akik — mint a »Szállodások, vendéglő­sök, kávésok, pinczérek és kávéssegédek orszá­gos nyugdijegyesülete« tagjai e humánus intéz­ményünk keretében a nyugdíjjogosultságot már megszerezték maguknak, de nyugdijuk esetleges csekélységénél fogva és súlyos gazdasági viszo­nyaink közepette künn az életben nem volná­nak képesek maguknak csendes otthont, meleg gondozást és szeretetteljes ellátást biztosítani. Ma még be sem látható határok közt elragadó perspektíva bontakozik ki előttünk, mikor e leg­újabb nagyjelentőségű és nagy jövőre hivatott humanisztikus alkotásunkról a tek. elnökségnek és választmánynak hirt adunk azzal a kéréssel, hogy jelen átiratunk tartalmát alkalmas módon az ipartársulat összes tagjaival közölni méltóz- tassék. Kartársi üdvözlettel: Glück Frigyes s. k. elnök, Kommer Ferencz s. k. alelnök. Társas reggelik. November 7-én: Schárhánn Jánosné ven­déglőjében, VII., Akáczfa-utcza 12. November 14-én: Kővári Kaszinó-étter­mében, VII,, Rákóczi-ut 28 (emelet.) Este vacsora. November 2l-én: Malosik Róbert ven­déglőjében, VII., Dob-utcza és Csengeri- utcza sarok. November 28-án: Kovács E. M.-nél, IV., Curia-utcza. Deczember 5-én : Gundel Károly étter­mében, VI., Állatkert. Deczember 12-én: Pelzmann Ferencz ét­termében. VIII., „Pannónia“ szálloda. Deczember 19-ikén : Kommer Ferencz éttermében IV. „Vadászkürt“-szálloda. Deczember 26-án: Karácsony szent ün­nepén nem tartatik társas reggeli. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.) A „Főherczegi halászati Központ“ (Apa­fin) mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. KÜLÖNFÉLÉK. Uj honpolgár. Haggenmacher Henrik buda­pesti nagyiparos és malomtulajdonos, aki most 86 éves és kora ifjúsága óta Magyarországon élt, folyó évi október hó 25-én tette le Bódy Tiva­dar alpolgármester kezébe a magyar honpol­gári esküt, lemondván svájczi konzuli állásáról. Ebből az alkalomból az agg gyáros 4000 ko­ronát adományozott a főváros szegényei részére. Isten hozta körünkbe! Házasság. Issekutz Gyula cs. és kir. huszár- főhadnagy, az ismert urlovas, f. évi október hó 13-án tartotta esküvőjét Tükrös-pusztán Petá- novits Emmával, Petánovits József szállo­dás, a IMetropole-szálloda tulajdonosának és ked­ves nejének szépséges leányával. Isten áldása legyen a tiszta szerelemből megkötött frigyen! Halálozás. Horváth Nándorné szül. Blau Ka­talin, Horváth Nándornak, a Löwenstein M. utóda, Horváth Nándor cs. és kir. udvari szál­lító czég főnökének és »Magyarországi Fűszer- kereskedők Orsz. Szövetsége« elnökének fele­sége f. évi október hó 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Ä páratlan szivjóságu és hitvesi erényekben gazdag úrnő váratlan elhalálozása a főváros legelőkelőbb köreiben osztatlan részvé­tet keltett és különösen őszinte gyászt váltott ki szakipari köreinkben, amelyekben páratlan szorgalmát, kedves és szives figyelmességét igen nagyra becsülték. Mintaképe volt az igazi, a szó legnemesebb értelmében vett feleségnek, urá­nak hűséges segítőtársa, kiben egy boldog csa­lád a legszeretettebb anyát, ura a legmegértőbb feleséget gyászolják. Béke poraira! Vendéglő-átvétel. Budapesten, az Erzsébet-körut és Dohány-utcza sarkán levő jóforgalmu vendég­lőt ifj. Eberhardt Antaltól Ott Mihály kár­társunk, a »Hungária« nagyszálloda polgári szo­bájának régi vendéglőse, vette át. Ott Mihály barátunk egyike a régi szakképzett gárda tag­jainak; megérdemli a nagyközönség pártolását s hogy ezt már elnyerte, azt jó borai és ma­gyaros konyhájának köszönheti. Csak minél töb­paptamási Lythia gyógyvíz! Vizelethajtó és hugysavoldó! Vesebajoknál nélkülöz­hetetlen ! Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43.. a Kizárólag jó borokat mérő vendéglősök kedvezményes árban szerezhetik be elsőrangú bortermelők fajborterméseit. Ké­nyelmes átvételi és fizetési feltételek. — „Uriszövetség“ jeligére szóló, az évi szükségletet megnevező értesítéseket a kiadóhivatal továbbit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom