Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-09-23 / 18. ünnepi szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA <♦ '< ■■ ■ ■ ■■ ■ kedvelt ■ PPO|f kedvelt franczia pezsgő GPSUlCl IwIciPiliCP £cia Perrier Jouet Black & Withe Whisky kedve*k“a Vezérképviselet: FECHNER M. F. A KUTASSY VINCZE Budapest, V., Bálvány-utcza 26. kevényt. Mindenütt ittak néhány pohár sziv- erősitőt és nyomozták tovább. Nem akad­tak reá. — Hopp ... én ... én tudom, hol van! — dadogta a képviselő bátyja, a hadvezér. — Hazament!... Menjünk haza hozzá... Természetesen ő vezette a csapatot. Oda­értek egy házhoz, felmentek, — a gazda nem volt otthon. — Nincs?... Hát akkor rajta... Üsd, vágd! A hadvezér járt elől a példával és törni, zúzni kezdte a bútorokat. A többi követte a példát. Rövid negyedóra alatt nem maradt ép bútor a szobában. Aztán mentek győzelmi tort ülni. Harmadnap került haza a hadvezér a la­kására. Illetőleg akkor józanodott ki egyik barátjánál. Amint hazament a lakására, majd hanyatt dűlt ijedtében. A szobában minden izzé-porrá volt zúzva. Csak nagyso­kára értette meg a dolgot. A hires mulatság után ugyanis, amikor öccse keresésére in­dult. pityókos állapotban a saját lakására vezette az ittas kompániát. Hát ez a szabadkai »trojanicza.« Rákóczi a káromkodásról. II. Rákóczi Ferencz, kinek drága hamvai a nem régen hozattak haza, 1705-iki augusztus hó 29-én tilalmat bocsátott ki a káromkodás ellen. Ez igy szól: Mi fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz Nemes Sáros Vmegyének örökös fő Ispánya, Munkácsi és Makoviczaj Herczegek Sáros-Patak­nak, Tokaj stb... Ónodnak örökös ura. Ad- gyuk tudtára ezen Patens levelünk által, a’Ma- gyar Haza minden rendbeli Lakosainak és ki­váltképpen ’s nevezetesen Hadi Generálisaink­nak, Brigaderusinknak, fő és Viczekapitányaink- nak, Strázsa Mestereinknek (Hadnagyainknak, Auditorinknak) és akar mely böcsületes sorban és rendben lévő minden Hadfi Tiszteinknek úgy egyszer ’s mind az egész Vitézlő Rendnek közön­ségesen; Hogy noha mihelyén Istennek bölcs vezérléséből az Ausztriai ház színes uralkodása által szabadságában megcsonkult ’s el nyomo- rodott Édes Hazánk boldogulássárul legelső el­mélkedésünket folytatni kezdettük, fontra vevén s megvizsgálván a Magyar Nemzetnek minden környül álló dolgait és az rósz szokássul beli rögzött természetit... ... A Haza lakosainak nemcsak köz rende, hanem annak felette az országnak sok nemessi Úri tagjai is elvetemedvén a kegyeség útjáról és az által az egeket irtóztató külömb külömféle átkozódásokat s szitkokat tellyi szabad torokkal szórván a boszuálló Ur Istennek igaz ügyek fegyverkezéssek mellett való állásit rá fogják rekeszteni és szent igyekezeteknek szerencsés véggel leendő boldog előmenetelit nem vár- hattyák ... Keserves szívvel tapasztallyuk ma is, hogy említett szép Intéseinknek és tilalmainknak nem hogy valami haszna és foganattya lőtt volna, hanem inkább ... annyira elhatalmazott ’s meg rögzött s sok Istent boszantó s jókat bot- ránkoztató, és még a levegő Egeket is pestis módgyára meg fertőztető káromkodás és szitok, hogy majd azok tartatnak nagyobb tiszteség­ben, akik ama rettentő adta teremptete atkozódást és szitkok kölömb külömbféle nyalka szókkal meg czifrázhattyák és azzal Isten dicsőségére te­remtetet nyelveket koptathattyák s egész vitéz­ségeket is abban tarttyák, a’ mint is immár az más keresztény nemzetek előtt Csúffá és mesévé lőttünk az illyetén Istentelen vétkes szokásért, sőt annak felette Istennek fegyverünkön sokszor tapasztalt áldását önkint ezzel rázzuk le magunk­ról, s azon nemzetséges bűnnek tovább való gyakorlásával mindenféle ostorait siratva vár- hattyuk Hazánkra is kihez képpest fellyül irt mindén rendbeli Lakosit kérjük és kinszerittyük, hogy azon... magyar Haza eddig való sok nyomoruságit a több közönséges vétkek között leginkább okozó és szokásba ment káromkodás­tól ojják magukat, a’ N. V.-gyének pedig inmál- lyuk, Hadi minden Tiszteinknek serio parancsol­juk, hogy valaki ’s akkor ki post publicationem praesentium az adta teremptete s más hasonló szitkokat el mongya és mondani merészli minden kegyelem nélkül ily móddal büntetessék; Hogy a köz rendűnek első szitkáért tiz pálczát, másik­ért húszat és consequenter al tizedikért százat adassanak, és hogy ha azon büntetéssel sem ta­nulna törvényt láttatván az ollyanra, Hadi rend­ből valót irgalmatlanul lövöldöztessék, városit ’s Falusit pedig meg köveztessék, nem különben az otthon Lakos nemessi ’s úri Rend maga vár­megyebeli és az ország in a. 1573. törvény Con- stitutiója ’s nevezetesen 42-ik articulusa szerint bünhögyön; annak felette pedig az hadi Tiszt első káromkodásáért minden személly válogatás nélkül a’ többektül arestomba tétessék és ott egy nap kenyér és viz mellett maradván az vit- kezésnek száma szerint szaporitassék egész az ötig rajta ezen büntetés sőt ha tovább is Isten törvénye ’s Parancsolatunk megutálásával, azon Istentellenséget követni fogják minden hivatallyá- tul meg fosztassék, és ha ezután is nem hagyná el ezen gonoszságot nem különben törvényt té­tetvén reá kegyelem nélkül meg hallyon és az által ezen irtóztató gonosz a’ nemzett közzül kiirtassék és ez mostani felvett ügynek vezérlő Urától penig igaz fegyverünk boldogulássát vár­hassuk láthassuk és tapasztalhassuk. Költ Nyit- rán Kis Asszony havának 29. napja ezerhétszáz ötödik Esztendőbe F. Rakozi s. k. Gregorius Ráti s. k. (p. h.) Mennyi a hordó űrtartalma? Irta: Sági János. Erre a kérdésre a hordójelző hivatalok vannak hivatva megfelelni. Ezek a hordó űrtartalmát bélyegzővasakkal ráégetik a hordó előlapjára. Ha azután a szőlősgazda vagy a borkereskedő eladja a borát, akkor a vevő annyi litert fizet, amennyit a hordón a beégetett számok jeleznek. E számokat mindenki szentirásnak tartja. Már pedig tudnunk kell, hogy azok éppen nem tarthatnak mindig valami nagy meg­bízhatóságra számot. A hordó ugyanis idők múltával szárad, összehuzódik, az abron­csait tehát kisebbre kell venni, lejebb kell verni. Természetes tehát, hogy ilyenkor az űrtartalma kisebb lesz, de azért a vevő több liter bor árát fizeti ki, mint amennyit kapott. Vesztesége tehát, különösen az egykoronás borárak mellett, nagyobb vételnél igen te­temes összegre rúg. Az is megtörténik, hogy a hordó egyik­másik dongája eltörik, elkorhad. Ilyenkor újat csináltatnak helyette. Ez megváltoztatja a hordó eredeti űrtartalmát, kisebbre vagy nagyobbra. A kádárnak kötelessége ugyan, hogy ilyenkor megsemmisítse a hivatalos jelzést. Megtörténik azonban, hogy a ká­dár elfelejti ezt tenni. így azután az egyik fél ismét csak károsul. Gyakori eset az is, hogy az űrtartalmat bűnös utón változtatják meg. A vevő kivájja a hordó belsejét. Ilyenkor több bort kap. Az is megtörténik, hogy a hordónak az űr­tartalmát feltüntető fenekét egy másik hor­dóba illesztik, csak azért, hogy a csalást elkövethessék. Tudunk olyan esetről is, hogy a hordóba fölfujt nagy marhahólyagot sze­geztek egy zsinegre. Mikor a hordójelző hi­vatal a hordót megtöltötte vízzel, a hólyag nem eresztette be az egész űrtartalmat. így tehát a hordóra kevesebb litert jeleztek, mint amennyi bor abba belefér. Mármost, aki az ilyen hordóban vesz bort, az többet kap. mint amennyinek az árát megfizeti. Töb­bet kap pedig annyival, amennyit a hólyag űrtartalma kitesz. A hordójelzést is emberek végzik, termé­szetes .tehát, hogy ,az űrtartalom jelzésénél is követnek el hibát. A hordójelző 410 litert irt krétával a hordóra, de amikor a vasakat rá akarja sütni, akkor az 1 számot 2-nek nézi. Mikor a könyvében a kivonásokat végzi, sokszor téved 10 litert, sőt nem egy­szer százat is. Láthatjuk tehát, hogy úgy a bor eladójá­nak, mint vevőjének nagy érdeke hogy a jelzést ellenőrizze. A hordót jól megvizs­gálja vájjon nincs-e rajta változás, az abron­csok nincsenek-e összeszoritva, a dongák ki­cserélve stb. Rendszerint úgy az eladó, mint a vevő hordójának jelezve kell lenni. Ha a hordók körülbelül egyformák, akkor a bor átfejtésé­nél láthatjuk, hogy van-e nagy különbség. Ha nincs, akkor nyugodtak lehetünk hogy mindkét hordó helyesen tünteti fel az űrtar­talmat. Ha azonban a különbség nagy, ak­kor bizony meg kell állapítani hogy melyik hordó jelzése lehet a helyes. A hordó ürtaltalmának megállapítása nem valami nagy ördögség. Azt házilag is elvé­gezhetjük. Öntsük tele a hordót vízzel és mérjük meg. Azután öntsük ki a vizet és mérjük meg a hordót üresen. A tele hordó súlyából vonjuk ki az üresét. így megkapjuk, hogy hány kiló viz fért a hordóba. Egy kiló viz: egy liter. Ahány kiló volt tehát a viz, annyi liter borunk fér a hordóba. A víznek egy literje pontosan csak akkor egy kilo­gramm, ha 4 fok meleg a hőmérséklete. A melegebb vízből egy liter könnyebb. Ezért a kivonásnál maradt összeghez, 1000 literes hordónál egy kilogrammot adunk télen, a többi évszakban pedig két kilogrammot. Kisebb hordóknál ez az adalék néhány decziliter. .Ezzel azonban fölösleges vesződni. Vigyáznunk kell persze arra is, hogy a mérleg jó legyen, mert ha nem mutat jól akkor téves ürfogatot kapunk. Vizsgáljuk te­hát, hogy a mérleg el van-e látva a mérték­hitelesítő hivatal legutóbbi bélyegzőjével? Nagyobb bortermelő községekben, szö­vetkezetekben a gazdák tartsanak kéznél mérleget. Noha nem akarjuk a hordójelző hivatalok jelzéseinek hitelességét erőnek ere­jével lerontani, azért mégsem tudjuk eléggé ajánlani, hogy az érdekeltek őrizzék ellen vájjon a hordón látható jelzés megfelel-e a valóságnak? (»Borászati Lapok.«)

Next

/
Oldalképek
Tartalom