Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-09-23 / 18. ünnepi szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA <♦ '< ■■ ■ ■ ■■ ■ kedvelt ■ PPO|f kedvelt franczia pezsgő GPSUlCl IwIciPiliCP £cia Perrier Jouet Black & Withe Whisky kedve*k“a Vezérképviselet: FECHNER M. F. A KUTASSY VINCZE Budapest, V., Bálvány-utcza 26. kevényt. Mindenütt ittak néhány pohár sziv- erősitőt és nyomozták tovább. Nem akadtak reá. — Hopp ... én ... én tudom, hol van! — dadogta a képviselő bátyja, a hadvezér. — Hazament!... Menjünk haza hozzá... Természetesen ő vezette a csapatot. Odaértek egy házhoz, felmentek, — a gazda nem volt otthon. — Nincs?... Hát akkor rajta... Üsd, vágd! A hadvezér járt elől a példával és törni, zúzni kezdte a bútorokat. A többi követte a példát. Rövid negyedóra alatt nem maradt ép bútor a szobában. Aztán mentek győzelmi tort ülni. Harmadnap került haza a hadvezér a lakására. Illetőleg akkor józanodott ki egyik barátjánál. Amint hazament a lakására, majd hanyatt dűlt ijedtében. A szobában minden izzé-porrá volt zúzva. Csak nagysokára értette meg a dolgot. A hires mulatság után ugyanis, amikor öccse keresésére indult. pityókos állapotban a saját lakására vezette az ittas kompániát. Hát ez a szabadkai »trojanicza.« Rákóczi a káromkodásról. II. Rákóczi Ferencz, kinek drága hamvai a nem régen hozattak haza, 1705-iki augusztus hó 29-én tilalmat bocsátott ki a káromkodás ellen. Ez igy szól: Mi fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferencz Nemes Sáros Vmegyének örökös fő Ispánya, Munkácsi és Makoviczaj Herczegek Sáros-Pataknak, Tokaj stb... Ónodnak örökös ura. Ad- gyuk tudtára ezen Patens levelünk által, a’Ma- gyar Haza minden rendbeli Lakosainak és kiváltképpen ’s nevezetesen Hadi Generálisainknak, Brigaderusinknak, fő és Viczekapitányaink- nak, Strázsa Mestereinknek (Hadnagyainknak, Auditorinknak) és akar mely böcsületes sorban és rendben lévő minden Hadfi Tiszteinknek úgy egyszer ’s mind az egész Vitézlő Rendnek közönségesen; Hogy noha mihelyén Istennek bölcs vezérléséből az Ausztriai ház színes uralkodása által szabadságában megcsonkult ’s el nyomo- rodott Édes Hazánk boldogulássárul legelső elmélkedésünket folytatni kezdettük, fontra vevén s megvizsgálván a Magyar Nemzetnek minden környül álló dolgait és az rósz szokássul beli rögzött természetit... ... A Haza lakosainak nemcsak köz rende, hanem annak felette az országnak sok nemessi Úri tagjai is elvetemedvén a kegyeség útjáról és az által az egeket irtóztató külömb külömféle átkozódásokat s szitkokat tellyi szabad torokkal szórván a boszuálló Ur Istennek igaz ügyek fegyverkezéssek mellett való állásit rá fogják rekeszteni és szent igyekezeteknek szerencsés véggel leendő boldog előmenetelit nem vár- hattyák ... Keserves szívvel tapasztallyuk ma is, hogy említett szép Intéseinknek és tilalmainknak nem hogy valami haszna és foganattya lőtt volna, hanem inkább ... annyira elhatalmazott ’s meg rögzött s sok Istent boszantó s jókat bot- ránkoztató, és még a levegő Egeket is pestis módgyára meg fertőztető káromkodás és szitok, hogy majd azok tartatnak nagyobb tiszteségben, akik ama rettentő adta teremptete atkozódást és szitkok kölömb külömbféle nyalka szókkal meg czifrázhattyák és azzal Isten dicsőségére teremtetet nyelveket koptathattyák s egész vitézségeket is abban tarttyák, a’ mint is immár az más keresztény nemzetek előtt Csúffá és mesévé lőttünk az illyetén Istentelen vétkes szokásért, sőt annak felette Istennek fegyverünkön sokszor tapasztalt áldását önkint ezzel rázzuk le magunkról, s azon nemzetséges bűnnek tovább való gyakorlásával mindenféle ostorait siratva vár- hattyuk Hazánkra is kihez képpest fellyül irt mindén rendbeli Lakosit kérjük és kinszerittyük, hogy azon... magyar Haza eddig való sok nyomoruságit a több közönséges vétkek között leginkább okozó és szokásba ment káromkodástól ojják magukat, a’ N. V.-gyének pedig inmál- lyuk, Hadi minden Tiszteinknek serio parancsoljuk, hogy valaki ’s akkor ki post publicationem praesentium az adta teremptete s más hasonló szitkokat el mongya és mondani merészli minden kegyelem nélkül ily móddal büntetessék; Hogy a köz rendűnek első szitkáért tiz pálczát, másikért húszat és consequenter al tizedikért százat adassanak, és hogy ha azon büntetéssel sem tanulna törvényt láttatván az ollyanra, Hadi rendből valót irgalmatlanul lövöldöztessék, városit ’s Falusit pedig meg köveztessék, nem különben az otthon Lakos nemessi ’s úri Rend maga vármegyebeli és az ország in a. 1573. törvény Con- stitutiója ’s nevezetesen 42-ik articulusa szerint bünhögyön; annak felette pedig az hadi Tiszt első káromkodásáért minden személly válogatás nélkül a’ többektül arestomba tétessék és ott egy nap kenyér és viz mellett maradván az vit- kezésnek száma szerint szaporitassék egész az ötig rajta ezen büntetés sőt ha tovább is Isten törvénye ’s Parancsolatunk megutálásával, azon Istentellenséget követni fogják minden hivatallyá- tul meg fosztassék, és ha ezután is nem hagyná el ezen gonoszságot nem különben törvényt tétetvén reá kegyelem nélkül meg hallyon és az által ezen irtóztató gonosz a’ nemzett közzül kiirtassék és ez mostani felvett ügynek vezérlő Urától penig igaz fegyverünk boldogulássát várhassuk láthassuk és tapasztalhassuk. Költ Nyit- rán Kis Asszony havának 29. napja ezerhétszáz ötödik Esztendőbe F. Rakozi s. k. Gregorius Ráti s. k. (p. h.) Mennyi a hordó űrtartalma? Irta: Sági János. Erre a kérdésre a hordójelző hivatalok vannak hivatva megfelelni. Ezek a hordó űrtartalmát bélyegzővasakkal ráégetik a hordó előlapjára. Ha azután a szőlősgazda vagy a borkereskedő eladja a borát, akkor a vevő annyi litert fizet, amennyit a hordón a beégetett számok jeleznek. E számokat mindenki szentirásnak tartja. Már pedig tudnunk kell, hogy azok éppen nem tarthatnak mindig valami nagy megbízhatóságra számot. A hordó ugyanis idők múltával szárad, összehuzódik, az abroncsait tehát kisebbre kell venni, lejebb kell verni. Természetes tehát, hogy ilyenkor az űrtartalma kisebb lesz, de azért a vevő több liter bor árát fizeti ki, mint amennyit kapott. Vesztesége tehát, különösen az egykoronás borárak mellett, nagyobb vételnél igen tetemes összegre rúg. Az is megtörténik, hogy a hordó egyikmásik dongája eltörik, elkorhad. Ilyenkor újat csináltatnak helyette. Ez megváltoztatja a hordó eredeti űrtartalmát, kisebbre vagy nagyobbra. A kádárnak kötelessége ugyan, hogy ilyenkor megsemmisítse a hivatalos jelzést. Megtörténik azonban, hogy a kádár elfelejti ezt tenni. így azután az egyik fél ismét csak károsul. Gyakori eset az is, hogy az űrtartalmat bűnös utón változtatják meg. A vevő kivájja a hordó belsejét. Ilyenkor több bort kap. Az is megtörténik, hogy a hordónak az űrtartalmát feltüntető fenekét egy másik hordóba illesztik, csak azért, hogy a csalást elkövethessék. Tudunk olyan esetről is, hogy a hordóba fölfujt nagy marhahólyagot szegeztek egy zsinegre. Mikor a hordójelző hivatal a hordót megtöltötte vízzel, a hólyag nem eresztette be az egész űrtartalmat. így tehát a hordóra kevesebb litert jeleztek, mint amennyi bor abba belefér. Mármost, aki az ilyen hordóban vesz bort, az többet kap. mint amennyinek az árát megfizeti. Többet kap pedig annyival, amennyit a hólyag űrtartalma kitesz. A hordójelzést is emberek végzik, természetes .tehát, hogy ,az űrtartalom jelzésénél is követnek el hibát. A hordójelző 410 litert irt krétával a hordóra, de amikor a vasakat rá akarja sütni, akkor az 1 számot 2-nek nézi. Mikor a könyvében a kivonásokat végzi, sokszor téved 10 litert, sőt nem egyszer százat is. Láthatjuk tehát, hogy úgy a bor eladójának, mint vevőjének nagy érdeke hogy a jelzést ellenőrizze. A hordót jól megvizsgálja vájjon nincs-e rajta változás, az abroncsok nincsenek-e összeszoritva, a dongák kicserélve stb. Rendszerint úgy az eladó, mint a vevő hordójának jelezve kell lenni. Ha a hordók körülbelül egyformák, akkor a bor átfejtésénél láthatjuk, hogy van-e nagy különbség. Ha nincs, akkor nyugodtak lehetünk hogy mindkét hordó helyesen tünteti fel az űrtartalmat. Ha azonban a különbség nagy, akkor bizony meg kell állapítani hogy melyik hordó jelzése lehet a helyes. A hordó ürtaltalmának megállapítása nem valami nagy ördögség. Azt házilag is elvégezhetjük. Öntsük tele a hordót vízzel és mérjük meg. Azután öntsük ki a vizet és mérjük meg a hordót üresen. A tele hordó súlyából vonjuk ki az üresét. így megkapjuk, hogy hány kiló viz fért a hordóba. Egy kiló viz: egy liter. Ahány kiló volt tehát a viz, annyi liter borunk fér a hordóba. A víznek egy literje pontosan csak akkor egy kilogramm, ha 4 fok meleg a hőmérséklete. A melegebb vízből egy liter könnyebb. Ezért a kivonásnál maradt összeghez, 1000 literes hordónál egy kilogrammot adunk télen, a többi évszakban pedig két kilogrammot. Kisebb hordóknál ez az adalék néhány decziliter. .Ezzel azonban fölösleges vesződni. Vigyáznunk kell persze arra is, hogy a mérleg jó legyen, mert ha nem mutat jól akkor téves ürfogatot kapunk. Vizsgáljuk tehát, hogy a mérleg el van-e látva a mértékhitelesítő hivatal legutóbbi bélyegzőjével? Nagyobb bortermelő községekben, szövetkezetekben a gazdák tartsanak kéznél mérleget. Noha nem akarjuk a hordójelző hivatalok jelzéseinek hitelességét erőnek erejével lerontani, azért mégsem tudjuk eléggé ajánlani, hogy az érdekeltek őrizzék ellen vájjon a hordón látható jelzés megfelel-e a valóságnak? (»Borászati Lapok.«)
