Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-06-05 / 11. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. junius 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ............- TELEFON 29—60. csony előtt halaikat igen sokszor áron alul is eladni kénytelenek, addig az ennek folytán kará­csony után beálló halhiány m:att szenvedett vesz­teségeik pótlása és némi haszon biztosítása czél- jából aránytalanul magas árakat kénytelenek szabni. A Folkusházy tanácsnok által kezdeményezett akczió a tervbevett haltartályok létesiése révén épp e legnagyobb bajon kivan segíteni. Az ö bátor és életrevaló kezdeményezésének köszön­hetjük, hogy a székesfőváros kérelmére és a földmivelésügyi minisztérium utasítására a ha­lászati felügyelőség az Óbudán, az Aquincum közelében lévő forrásból eredő patak menten lévő területen két próbatartályt készíttetett, me­lyekbe több ezer kgr. pontyot tettek. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ez az első kísérlet várakozáson felül si­került. A halászati felügyelőség, a halélettani állomás és az állatorvosi iskola kiküldötteinek négy héten át állandó megfigyelése és ellen­őrzése alatt állott viz és halak, chemiai analyzis és bonczolás hivatalos adatai alapján, a kitű­zött czélnak megfelelőnek, illetve kifogástalanok­nak bizonyultak. Ä »kihalászás«, melyen a köz- élelmezési bizottság, a vásárcsarnoki bizottság képviselői, a vásárcsarnok igazgatósága, a vá­rosi főorvos, több előkelő szállodás és vendég­lős vett részt, a közelmúlt napokban ment végbe. R megjelentek előtt Folkusházy tanácsnok tar­talmas és általános helyesléssel fogadott beszéd­ben fejtette ki az uj intézmény kiváló gazda­sági, kereskedelmi és népélelmezési jelentőségét, mely nemcsak a tartályok mielőbbi szaporítását teszi kívánatossá, de indokolttá teszi azt a re­ményt is, hogy a székesfőváros közönsége és hatósága a székesfőváros e legfiatalabb, de nagy jövőre hivatott közhasznú intézményét tovább­fejlődésében kellő szeretettel és áldozatkészség­gel fogják támogatni. Zimmer Ferencz halászmester. B községi élelmiszerboltok. Az élelmiszerdrágaság enyhítése érdekében a főváros tudvalevőleg 1911-ben elhatározta, hogy egyes fontosabb élelmicikkek községi árusítását bevezeti. Ennek a maga nemében egyedül álló községi üzemnek első üzletévi eredményéről most számoltak be a tanácsnak. A tanács az üzleti jelentést és a számadásokat legutóbb tartott ülé­sében tárgyalta és azokhoz járult hozzájárult. Az árusítás a vadhússal és juhhússal, valamint a község saját kolbászgyárában termelt kolbász­árukkal 1911. deczember 2-án vette kezdetét. A tojással, vajjal, tehén- és liptai túróval, vala­mint baromfival 1912. márcziusában kezdett az üzem kereskedni. A számadásokból kitűnik, hogy az üzem nemcsak a saját üzemét tartotta fenn és fedezte mindazokat a kiadásokat, amelyek ily üzlettel járnak, hanem a főváros által az üzem czéljaira adott 500.000 korona kamatát is törlesztette, a rendszeres leírásokat és újításokat taitalékolta és mindezen felül 13.232 korona 52 fillér tiszta nyereséget is tüntet ki. Ez a nyereség 7646 koronával kedvezőbb lett volna, ha a ter­vezett politikai tömegsztrájk közbe nem jön, mert ez az üzemnek a kivételes intézkedések folytán ennyi több költséget okozott. Aáegáilapitható az üzem eddigi működéséből, hogy azt a közön­ség nemcsak pártolta, hanem való­sággal ragaszkodik is hozzá. Igaz, van­nak az üzemnek oly bódéi is, amelyek gyengébb jövedelmet hoznak és ezeknek elejtésével a si­ker még nagyobb volna, de minthogy az üzem nem csupán a jövedelmezőségre néz, hanem el­sősorban a főváros közönségének érdekeit k:- vánja kielégíteni, ezeket is fenn kell tartani. A tanács legutóbb tartott ülésében az üzembizottság jelentését tudomásul vette és annak a főváros hivatalos lapjában egész terjedelemben való köz­lését elrendelte. Egyúttal az üzembizottság tag­jainak, akik szaktanácsaikkal, útbaigazításokkal és tevékeny munkássággal az üzem működésének segítségére voltak és azt helyes mederbe te­relték, továbbá az üzem személyzetének elisme­rését fejezte ki. Az árusitó bódékban a követ­kező árumennyiségeket hozták forgalomba: nyu- 1 at 32.000 darabot, juhot 16976 darabot, 272.769 kilogramm hussulyban, bárányt 8876 darabot, 77.915 kilogramm hussulyban. Kolbászé rukat és egyéb élelmiszermellékterméke­ket 838.588 kilogrammot, tojást 6,949.891 da­rabot, teavajat 87.943 kilogrammot, tehén­túrót 40.237 kilogrammot, liptói túrót 29.231 kilogrammot, baromfit (leölt) 51.917 kilogram­mot, sajtfélét (1912. deczember óta) 3775 kilo­grammot és községi kenyeret 1,081.230 ki­logrammot. Az italméréssei és kismértékben való elárusi- tsssal foglalkozó üzletekben vezetendő vizsgá­lati ivek (szemleivek) tárgyában. 1912. évi 131,410. szám alatt a pénzügyminiszter körrendeletét adott ki valamennyi kir. pénzügyi igazgatósághoz, amely igy szól: Az italmérésnél és italelárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthá­gására kiszabandó büntetések, valamint a rend­őri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása iránt 1899. évi deczember hó 2-án 78.543 V. c. bel­ügyminiszteri szám alatt kiadott körrendelet 27. és 28. §-ában foglalt rendelkezések kiegészí­téséül rendelem a következőket: Az italmérési engedéllyel biró felek a vizsgálati ivekkel, az illetékes pénzügyőri biztosi kerületeknek vezetői által megőrzendő vétbizonyitványok ellenében lá­tandók el, kézbesítés előtt azonban a vizsgá­lati ivre a vonatkozó italmérési engedély száma rávezetendő. Az engedélyes, illetve engedélyezett üzletvezetője köteles a vizsgálati ivet könnyen megközelíthető helyen tartani és a szemlét tel­jesítő közegeknek, a szemle eredményének be­vezetése végett kívánatra bármikor felmutatni, amely kötelezettségeknek elmulasztásáért az en­gedélyes, illetve üzletvezetője az 1899. évi XXV. t.-cz. 34. §-a értelmében 100 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntethető. A betelt vizs­gálati ivek két éven át sértetlenül megőrzendők. Ezen rendeletem folytán az 1895. május 21-én 19,214. szám alatt kiadott körrendeletem (P. ü. Közlöny 1895. évi 14. száma) hatályát veszti. filkoSioiizmus és bűnözés. A párisi »Ecole des hautes études des scien­ces sociales« (szociológiái főiskola) most előadás- sorozatot rendez a bűnözésről. Az egyik előadó, Lafont, a Loire-departementbeli Firming város polgármestere, a fentebbi témát fejtegette leg­utóbb Az előadó által felhozottak Francziaország ha­tárain túl is érdekelhetik a nagyközönséget, mert meglehetősen szembeötlő módon sikerült bebi­zonyítania tételét, hogy az alkoholizmus oka a legtöbb bűnözésnek. Magától értetődő, hogy az ilyen tétel bizo­nyításánál nagy szerepe jut a statisztikának, de maga az előadó nyomatékosan mutatott reá arra, hogy a statisztika adatait nem szabad túlságos bizakodással fogadni, hanem azokat mindig meg kell vizsgálni megbízhatóságuk tekintetében. Ö vatalos adatokat sorol fel, melyek minden czél- zatosság nélkül tisztán a tények erejével hatnak. Legérdekesebb és legszembeötlőbb azok az adatok, melyeket Ley és Charpentier orvosok- a maga részéről csak feltétlenül megbízható hi- nak a brüsszeli nemzetközi elmeorvosi kon­gresszuson tartott előadásából vett. Ezek az adatok egyes északamerikai államok hivatalos rendőri jelentéseiből valók és nagyon szemlél­tető módon mutatják be, hogy minő jótékony hatással van a bűnözések számának csökkené­sére a nyilvános alkoholárusitás eltiltása. Az egyik jelentés szerint Észak-Dakota állam­ban az alkoholtilalom előtt való 9 hónap alatt a következő letartóztatások történtek: 6 kisebb 7 nagyobb városban városban részegségért 319 1482 közcsen dháboritásért 223 535 egyéb okokból 192 1545 Összesen: 739 3572 Ugyanitt az alkoholtilalom után való 9 hónap alatt letartóztattak: részegségért 66 303 közcsendháboritásért 60 435 egyéb okokból 108 699 Összesen: 234 1436 Még beszédesebbek a következő számok, me­lyek Pennsylvania államban — ahol 1908 ele­jén hozták be az alkoholtilalmat — mutatják három éven át a letartóztatások számát: 1906 1907 1908 részegségért 1277 1434 396 közrend elleni vétségekért 1147 912 602 testi sértésért 792 738 463 gyilkosságért 56 65 39 koldulásért 31 17 2 lopásért 653 618 537 szerencsejátékért 479 441 271 csavargásért 361 398 267 Összesen: 4796 4623 2567 De a tételt még jobban bizonyítja a példa megfordítása. Ahol az alkoholtilalmat eltörölték, ott a bűnözések száma rögtön felemelkedett. így New-Hampshire államban meg volt egy darabig Mint asztali Szent Margitszigeti üdiíőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján, adott rendelések egész nap felvétetnek. Minden jobb füszerüzietbenés vendéglőben'kapha'tó viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezölősége. Bpest, Teréz-körut 22. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom