Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-06-05 / 11. szám

1913. junius 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. az alkoholtilalom s ez idő alatt a letartóztatási intézetekben elhelyezettek száma 473-ra sülyedt le. A tilalom visszavonása után következő év­ben ez a szám 838-ra, négy év múlva pedig 2181-re Szökött fel. Rz ilyen statisztikai adatok azonban — fej­tette ki Lafont — csak megközelítő fogalmat nyújtanak az alkohol pusztításairól. Mert az al­koholizmusnak nemcsak az a fajtája veszedel­mes, amelynek áldozatait az utczákon látjuk tán­torogni és amely különféle rendőri kihágásokra vezet. Lafont ezen kívül még két fajtáját is­meri az alkoholistáknak. Ezek közül az egyik csoport az, mely leküzdhetetlen szenvedéllyel vi­seltetik a szeszes italok iránt, de nem esik ál­dozatául külső látszat szerint. A másik cso­portba az »udvariasság és a barátság alkoho­listái« tartoznak az előadó szerint. Ezek azok, akik azt hiszik, hogy nem szabad kosarat adni annak, aki egy pohár itallal kínálja meg őket és nem lehet egy jópajtással az utczán anél­kül találkozni, hogy be ne menjenek a legkö­zelebbi korcsmába. Ebbe az utolsó kategóriába főképen a mun­kásosztály tagjai tartoznak és az itt mutatkozó bajok orvosságának Lafont elsősorban a kis korcsmák számának csökkentését tartja, elsősor­ban Francziaországban. Hogy azonban ez irányú agitácziója eredményt érjen el, az legalább is kétséges, még pedig oplitikai okokból. Franczia­országban a korcsmáros, a »mai eh and de v in« valóságos politikai faktor, akinek ve­zetésére vakon bizza magát a munkások nagy tömege. R szocialista pártnak legnagyobb ereje bennük rejlik és igy nincs arra remény, hogy komolyan fellépjenek ellenük. Rngol cselédek. Nálunk csakúgy, -mint Németországban vagy Francziaországban a középosztály, még ha va­gyonos is, a cselédek számát a legszüksége­sebbre redukálja és inkább más irányban ál­doz a fényűzésnek. Angliában ellenben a jólét első megnyilvánulása a minél nagyobbszámu cse­lédség. Statisztika bizonyítja, hogy Angliában kétszer annyi cseléd jut egy családra, mint más országban. A szolgálatban levők osztályát An­golországban három csoportra oszthatjuk, a szolgálatadók szociális állását véve alapul. A harmadik csoportba szám ijuk azokat a cseléde­ket, akik, maguk is proletárcsaládból származ­ván, ugyancsak proletárokhoz szegődnek és az otthon megszokott szegénységben, piszokban és rendetlenségben van részük további pályájukon is. Az asszonyuk, aki gyárban dolgozik, vagy napszámba jár, kora reggel elhagyja házát, ame­lyet fiatal cselédjére a »slavey« gondjaira biz; a keresete jóval meghaladja az összeget, amit a leánynak fizet, akinek amúgy is elég keserves a sorsa. Rossz bánásmód, sovány koszt, nyomo­rúságos fekvőhely jár ki az ilyen szegény te­remtésnek, aki már 12—13 éves korában kezdi el az ilyen, nehéz és sok munkával járó ke­nyérkeresetet. Londonban magában 825 tizen­négy éven aluli cseléd van szolgálatban havi 5—7 korona bérért. A második fokon levő cse- lédtipus a »general servant«, ezek keres­kedő, iparos és kisebb hivatalnok családok al­kalmazottai. Ezek, mint nevök is mutatja, a kontinensen »mindenes« néven ismert leányok ha­sonmásai és kötelességük a ház körül előforduló minden munkát elvégezni A kötelező iskolaévek elvégzése után lépnek szolgálatba és ha a vé­letlen olyan helyre juttatja, ahol a háziasszony nem törődik a háztartással, vagy azért, mert az üzletben kell tartózkodnia, vagy, mert adja az előkelőt, — akkor szánandó a general servant. Az ilyen helyen főz, mos, vasal, takarít, a gye­rekeket rendben tartja és este, a jól megérde­melt pihenés helyett a boltban kell segítenie. De ha a jó szerencse olyan házba veti, ahol az asszonya is foglalkozik a háztáj rendbentartá- sával és pártfogolnának, tanítványának tekinti a leányt, akkor ez az állás lépcső lehet számára, amely fölvezeti a cselédtársadalom magasabb csoportjába, ahol anyagilag is sokkal előnyösebb a helyzete, mint itt, havi 16—28 korona bér mellett. Az első csoport tagjai az előkelő és gazdag háztartások cselédei. Ezeknek természetesen ki­sebb munkakör jut és minél nagyobb számú a cselédség, annál differencziáltabb a munka. A húsz vagy több cselédet tartó családoknál hi­hetetlen részletekbe-oszlik a tennivaló; nagyjá­ban három osztályba sorozhatjuk tevékenységü­ket: személyes szolgálatra, ehez tartozik a gyer­mekek gondozása is, a háztartás ellátására és a főzésre. Ez a három osztály azután egyen- kint sok apró, specziális alosztályra oszlik fel. A személyes szolgálatot végzők feje a lady’s maid, akinek kötelessége a garderobe rendben tartása, apró javítások elvégzése; azonkívül ér­tenie kell a manikürözés, masszírozás és fé­sülés mesterségeit. Ez a sokoldalúság igazolja a magas béreket, amiket a lady’s maid kap és a 100 koronára felrugó fizetés épen nem tartozik a ritkaságok közé. A legjobb ilyen ál­lásokat azonban előszeretettel töltik be franczia leányokkal. Jó jövedelme van még a gyerme­keket gondozó nőknek, a nurse-oknak is, akik­ből előkelő házaknál egész sereg szolgál. Az egyszerű »n u r s e g i r l«-től kezdve az al-, fő- és legfőbb nurseig, akiknek bére 30 és 60 ko­rona között variál. Angliában még sokkal álta­lánosabb a gyermekeket az iskolák mellőzésé­vel, otthon nevelni gouvernante vagy nurse se­gítségével, akik a gyermekszobák rendbentar- tását viszont a nursegirlre bízzák. Ez a rend- I szer főképen azon családoknál divik, amelyek j az évnek csak egy részét töltik Londonban, a 1 másikat falusi birtokukon. A lady’s maid és nurse után következik rang­ban a parlourmaid, a szobaleány, akiktől ügyességen és kecsességen kiviil még külső előnyöket is követelnek. Szeretik a szép arczu, magas termetű, csinosan öltözködő szobaleányokat, akiknek néhány tiszta vi­lágos ruhát kell magukkal hozniok a délelőtti munkákra és legalább két feketét, amit délután viselnek. Van azonban olyan urasági ház is, amely a parlourmaidot ruhával is ellátja. A konyha- személy'zet organizációja hasonlatos a miénk­hez azzal a kivétellel, hogy sokkal gyakoribb a férfiszakácsok alkalmaztatása mint nálunk. Még csak annyit, hogy az angol cseléd sokkal több szabad idővel rendelkezik, mint kontinensbeli kollégája. A legkevesebb, amihez egy cseléd­leánynak jussa van, a vasárnap délutánon kívül egy szabad hétköznap délután, de rendszerint a két estét is megkapja, mint amelyekkel szaba­don rendelkezhet. Sőt az a mozgalmuk is si­kerrel járt, amely két köznap délutánt és egy estét biztosit számukra a vasárnapon kívül. Mindehhez járul még, hogy a legkisebb ház­tartásban is van cselédszoba, amely a cseléd kizárólagos birodalma és otthona. A mnlt évi üalmát borok minősége. A dal- mát borhamisítások fölkeltették a legszélesebb körök érdeklődését a tengermelléki tartományban folyó üzelmek iránt. Nemcsak a kormány és az érdekelt termelői és kereskedői körök vannak résen, de a szakemberek is megtesznek min­dent, hogy a fogyasztó közönség legszélesebb rétegei fölvilágositást nyerjenek ezekről a ká­ros borkeverésekről. Dr. Szilágyi Gyula mű­egyetemi nyilvános rk. tanár vizsgálatai szerint a Dalmácziából körülbelül deczember közepétől kezdve Magyarországba hozott borok minden két­séget kizárólag, úgy összetételük, mint izük alap­ján, törkölyboroknak bizonyultak. Az idei dalmát peüót borok abnormális összetételét jellemzi, hogy rendkívül magas alkohol tartalommal bírnak, összes extraktjuk kevés, sőt a hamutartalom az alsó határon alul marad. Jellemző emellett még, hogy az illósavtartalom az uj borokban szokat­lanul magas, ami aztán a későbbi meleg hó­napokban a bor könnyű megeczetesedését fogja maga után vonni. Igaz ugyan, hogy a dalmát borok, mint az irodalomban található számos adat igazolja, valamivel több illósavat tartalmaz­nak, mint a magyarországiak, de tapasztalat sze­rint, rendes szüretelés mellett az uj bornak illó- savtartalma fehérborban nem több, mint 0.06— 0.09 százalék. A vörös boroké 0.09—0.12 száza­lékra szokott felszökni. Az idei dalmát petiót borok nagy része ízlelésénél kellemetlen, nyelv­hez tapadó idegen iz vehető észre, melyet a borszakértő azonnal felismer. Vannak egész kel­lemes izü petiótborok is, melyeket felismerni csak vizsgálati adatok alapján lehet, sőt kellő mennyiségben természetes borral össze­vágva, sokszor sem avegyész, sem a bor­szakértő észre sem veszi a keverék eredetét. Különösen érezhető a kellemetlen pe­nészes iz olyan petiótboroknál, melyek készítésé­hez kierjedt penészes törkölyt használtak. A reális dalmát bortermelőnek és kereskedőnek egyaránt érdeke, hogy a borhamisítás e neme a tör­vény értelmében szigorúan üldöztessék. ■MiWWjicf.iaaraai) ELNÖK: W1MDISCH-GRAETZ LAJOSHERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom