Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-01 / 1. szám

XXIX-ik évfolyam. !. szám. Budapest, luiá. januar i. AZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÜK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDÉKÉIT FELKAROLD SZAKKOZLONY. Egész évre. . . 12 kor. Háromnegyed évre 9 „ Félévre Negyedre Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. 1913. A huszadik század 13-ik esztende­jére virradtunk. Az elmúlt év háborúság esztendeje volt; szelet vetett, vihart aratott, te­hát nagy reménységgel és várako­zással köszöntjiik az újat, hogy adjon zaklatott nemzetünknek nyugadalmat, veritékes munkánkra áldást. Ha ez az első tizenhárom év a továbbiak képét viseli, úgy ez a század aligha az nem lesz, aminek jósolták: a társadalmi és állami ren­det átalakító világforradalom kor­szaka, melynek vörös zászlait Petőfi próféta-lelke látta diadalmasan len­geni. Annyi bizonyos, hogy az emberi­ség keresztutra ért; a régiről uj csa­pásra kell átvándorolnia. Reformokat sürget, vár mindenki, gazdag és sze­gény ; tehát nagy események íródnak majd a jövendő lapjaira. Bárhova tekintünk is, azt látjuk, hogy bomlik az ősi rend, szakad a régi hám. Forradalomban élünk mind­nyájan, magyarok, németek, francziák, kis népek és nagy nácziók, észak, kelet, nyugat és dél. Hol és hogyan tör ki ez a dübörgő vulkán; öblös torkába visszahull-e a kiokádott láva és hamu, vagy pedig uj Herculánumot és Pompéjit csinál a mai czivilizáczió egy részéből, ki tudná megmondani? Csak egy bizonyos, az, hogy ké­szülődnünk kell minden eshetőségre* Készülnünk kell azzal, hogy meg­erősítjük magunkat az egymáshoz való szeretetlen, önzetlenséggel és áldozatkészséggel tapintunk a kór tátongó sebeire; készülnünk azzal, hogy felvértezzük magunkat, mert csak az a haladás, az a rend nincs homokra építve, amely a múlt gyö­kerein nő fel. Különösen szükséges ez nálunk, akiknek műveltsége az ásatag hajdan- kor zordonan fenséges homályába nyúlik s igy lelkűnkbe évezredek írták be a jog és igazság, szóval a szabadság és szeretet parancsait, amik a magyar jellemre az emberi­ség, a lovagiasság megkülönböztetőn nemes zománczát vonták. Bele kell mélyednünk minden más népeknél dicsőbb múltúnkba, nem azért, hogy visszaforduljunk, hanem azért, hogy abból mindazt, ami fa­junknak kiválósága, megmentsük a jövendő számára. Lehetnek népek és vannak is, akik­nek még mindig feledniök kell vala­mit barbárkoruk hagyományaiból, mert ezeknek az emlékeit körülöt­tük még mindig nem porlasztotta el az idő; ellenben nekünk csak emlé­keznünk lehet, mert nyomainkat Ba­bilontól a chinai falig, a fekete ten­gertől Aquilejáig, Kiovtól Puszta­szerig s a 67-iki fátyolig műveltség, azaz bölcseség, nagylelkűség és mél­tányosság jelzi. Aki hü a magyarság hagyományai­hoz, hü az emberiség egyetemes, mindenkit boldogító törekvéseihez. — Éppen azért mindnyájan, akik magya­roknak érezzük és valljuk magunkat, el ne feledkezzünk emlékezni régiek­ről s ne csak királyunknak, de a leg­szegényebbnek is csak ősi erényeink­ben legyen bizodalma ! Ez mentett meg a múltban, ez vezérel ki a jelen forgatagából a kö­zelgő szebb jövendő boldogabb vilá­gába; mert ez a nép annyi ezer év hányódásai között nemcsak megbün­hődte a múltat és a jövendőt, hanem ehez kiváltság-levelet is szerzett ma­gának nagy múltjának érdemeiből. Ebben a tudatban bizalommal kö­szöntjük ezt az uj esztendőt is, amely talán szűk mesgyéjén szintén nem hozhat meg mindent, de legalább közelebb visz a megváltáshoz a fegy­veres békétől s ennek minden nyo­morúságától. Ezért az időért esedezünk mi ven­déglősök is. épen azért mi vendég­lősök legyünk legbuzgóbb munkásai mindannak, ami a sóvárgott, szebb jövendő záloga; a magyar szellemek, nemzeti hagyományoknak, mert ezek az igazi emberség forrásai, azé az emberségé, a mely igazságával és szeretetével eloszlatója lesz a kor viszásságainak, kárkozatos kinövé­seinek. Hogy a megváltás hajnala mielőbb ránk virradjon, serénykedjenek a vendéglősök is a nemzeti munkában, hogy majdan ne csak örvendhesse­nek a küzdelem gyümölcsének, ha­nem jó lélekkel mondhassák : jussunk is van hozzá, mert verítékünk ömlött érette ! Ebben a reményben kívánunk e lap tisztelt olvasóink boldog uj esz­tendőt ! Ihász György. Az idei szüret és a borárak. Aminő nagy szőlőtermésekre volt kilátás a folyó tavasz- szal, olyan kicsinnyé zsugorodott össze a szép remény, mire szüretre került a sor. Régen érte szőlősgazdáinkat annyi és olyan sokféle csapás, mint ez évben. Ä csapások sorozata megkezdődött a tavaszi fagygyal, majd folytatódott óriási jégverésekkel, pe- ronoszporával és szőlőmollyal s ahol ezek a csapások megkímélték szőlősgazdáinkat, ott az őszi kéthónapi esőzés tette tönkre a termést. Természetes, hogy a rossz szü­ret következtében a must- és borárak rend­kívüli módon felszöktek, mert hiszen bor­készletünk ma alig van, amiből azt a kö­chätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22* Budapest, VIII«, Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom