Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-12-05 / 23. szám

XXVIII-ik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1912. deczember 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ | Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R zugkorcsmák ellen. Nem először és nem is utolszor szólalunk fel azok ellen — a zug­korcsmák ellen, — melyek a tisztes­séges régi magyar vendéglők és korcsmák rovására egyre-másra sza­porodnak az ország minden vidékén, kotyvalék, hamisitott italaikkal meg- mérgezvén az emberi szervezetet s az erkölcsi züllésbe, anyagi romlásba sodorván gyakran egész vidékek la­kosságát, úgy, hogy ezeknek az ital­méréseknek nevezett butikáknak rom­boló hatását még a következő nem­zedékek is megérzik. Felszólalásunk­nak eddigelé azonban — sajnos — nem igen lett eredménye s az illeté­kes hatóságok derűre, borúra adták meg az italmérési, korcsmanyitási engedélyt minden-féle jött-ment er­kölcsi és anyagi felelősség nélküli elemeknek. Most végre egy közigazgatási ható­sági tisztviselő is — jobb érzését kö­vetve — felszólalt a zugkorcsmák betiltása, bezáratása érdekében. Hirt- heimstein Henrik belényesi főszolga­bíró volt ez a közigazgatási tisztvi­selő, aki a közel napokban érdekes beadványt intézett vármegyéje alis- páni hivatalához. E panasz szerint Belényes községben immár annyi a zugkorcsma, hogy ma már majdnem minden házra esik egy-egy. A leg­kisebb szatócs is, aki korlátolt szeszesital kimérésére engedélylyel rendelkezik, nem tartja meg a tör­vényes szabályokat s olyan jogokat élvez, mint az aki korlátlan menyi- ségü italmérésre jogosult. Hogy mi­csoda rettentő befolyással vannak ezek az elfajult állapotok a közer- kölcsiségre és a lakosság anyagi meg­rontására, azt a belényesi főszolga­bíró megdöbbentő esetekkel illuszt­rálja. Eddig jó módú emberek — ma­gyar és oláh ajkúak — egymásután mennek tönkre. Ingóságaik, ingat­lanaik dobra kerülnek s az árverési vásárlók rendesen a zugkorcsmárosok lesznek. Belényesen meg van ren­dülve a közbiztonság is. A vereke­dések, késelések, lopások, betörések egymásután fordulnak elő. És ez mind a zugkorcsmák eltűrésének kö­vetkezménye. A főszolgabíró most arra kéri a vármegye alispánját, hogy sürgősen intézkedjék az italmérési szabályok betartása iránt és zárassa be ezeket a nemcsak fölösleges, de nagyon veszedelmes zugkorcsmákat, az anyagi és erkölcsi züllésnek fer­tőző fészkeit. Nem tudjuk, lesz-e eredménye an­nak a tiszteletre méltó felszólalásnak, annyit azonban tudunk, hogy nem­csak Belényesen vannak ilyen szo­morúan megdöbbentő állapotok, ha­nem az országnak igen sok más vidékén, sőt még Budapest székes- fővárosban is. De leginkább felső- magyarországon. Ahány Galicziából bevándorlott kazár érkezik magyar fölre, ha itt összekoldul, vagy házal néhány koronát, a Felvidék valame­lyik kis falujában rögtön pálinkamé­rést nyit. A pálinkamérést azután csakhamar korcsmává lépteti elő. Azután megkezdődik az üzleti munka. Az amúgy is földhöz tapadt,, szegény népnek pálinkának nevezett spiri­tuszért, soha szőlőtökét nem látott, bornak keresztelt méregitalért oda­vándorol először juha, kecskéje, azu­tán tehene, sőt házacskája és földje is. Ez mig a tisztességes vendéglősök korcsmárosok különösen ott a vidéken becsületes működésűkkel nagyon ne­héz küüdelmet folytatnak a megél­hetésért, ezek a sehonnai, uzsorás és | méregkeverő zugkorcsmárosok ne­hány esztendő alatt meggazdagodnak és az általuk kiszipolyozott vidékről eljönnek a fővárosba uzsora házbér­rel dolgozó háztulajdonosoknak, házi uraknak. És ezt a rettenetes garáz­dálkodást a magyar nemzeti vagyon­ban, erkölcsben a - mi közigazgatási hatóságaink — sajnos — eddig igen sok esetben eltűrték, elnézték, vagy nem akartak tudomást venni róla. A tisztességes magyar vendéglős, korcsmáros iparosságnak is elsőrendű érdeke, hogy ezek ellen a mételyező zugkorcsmák ellen irtó hadjárat indíttassák s azok elsöpörtessenek mielőbb a magyar földről. Sajnos, ennek az ideje csak akkor fog be­következhetni, ha egykor, végre-vala- hára a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar is a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztatik- Akkor majd megszűnik az az állapot, hogy itt minden jött-ment kontár itt garáz- dálkodhatik a közerkölcsök megron­tásával és a korcsmáros ipar gya­korlásával. A palaczk ürmértékének kötelező meg­jelölése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, az Országos Középponti Min- tapinczének és a borkereskedőknek közös küldöttsége járult Beöthy László kereske­delmi miniszter elé Hertelendy Ferencz ve­zetésével. A küldöttségben részt vettek Sza- páry István gróf, Gerliczy Ferencz báró, Per- czel Ferencz a Magyar Mezőgazdák Szö- vetkezetneék igazgatója, Herczeg Mihály egyetemi tanár, Drucker Jenő dr. a Ma­gyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének igazgatója, Rácz Sándor, Koppély Géza, Pa- lugyay Ferencz, Koritsánszky János és má­sok. Hertelendy Ferencz, mint a küldöttség szónoka, fölkérte a kereskedelmi minisztert, hogy a szeszes italt tartalmazó zárt palacz- kok űrtartalmának kötelező megjelöléséről szóló rendeletet, mely január 1-én lép életbe, vonja vissza, mivel megfelelő, pontos ürtartalmu palaczk ma nem áll rendelkezé­sére, s ilyen előállítására palaczkgyáraink Schätz József Telefon 57-22­Telefon 57-22. : sörnagykereskedö Budapest, Vili,, Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom