Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-12-05 / 23. szám
XXVIII-ik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1912. deczember 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ | Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R zugkorcsmák ellen. Nem először és nem is utolszor szólalunk fel azok ellen — a zugkorcsmák ellen, — melyek a tisztességes régi magyar vendéglők és korcsmák rovására egyre-másra szaporodnak az ország minden vidékén, kotyvalék, hamisitott italaikkal meg- mérgezvén az emberi szervezetet s az erkölcsi züllésbe, anyagi romlásba sodorván gyakran egész vidékek lakosságát, úgy, hogy ezeknek az italméréseknek nevezett butikáknak romboló hatását még a következő nemzedékek is megérzik. Felszólalásunknak eddigelé azonban — sajnos — nem igen lett eredménye s az illetékes hatóságok derűre, borúra adták meg az italmérési, korcsmanyitási engedélyt minden-féle jött-ment erkölcsi és anyagi felelősség nélküli elemeknek. Most végre egy közigazgatási hatósági tisztviselő is — jobb érzését követve — felszólalt a zugkorcsmák betiltása, bezáratása érdekében. Hirt- heimstein Henrik belényesi főszolgabíró volt ez a közigazgatási tisztviselő, aki a közel napokban érdekes beadványt intézett vármegyéje alis- páni hivatalához. E panasz szerint Belényes községben immár annyi a zugkorcsma, hogy ma már majdnem minden házra esik egy-egy. A legkisebb szatócs is, aki korlátolt szeszesital kimérésére engedélylyel rendelkezik, nem tartja meg a törvényes szabályokat s olyan jogokat élvez, mint az aki korlátlan menyi- ségü italmérésre jogosult. Hogy micsoda rettentő befolyással vannak ezek az elfajult állapotok a közer- kölcsiségre és a lakosság anyagi megrontására, azt a belényesi főszolgabíró megdöbbentő esetekkel illusztrálja. Eddig jó módú emberek — magyar és oláh ajkúak — egymásután mennek tönkre. Ingóságaik, ingatlanaik dobra kerülnek s az árverési vásárlók rendesen a zugkorcsmárosok lesznek. Belényesen meg van rendülve a közbiztonság is. A verekedések, késelések, lopások, betörések egymásután fordulnak elő. És ez mind a zugkorcsmák eltűrésének következménye. A főszolgabíró most arra kéri a vármegye alispánját, hogy sürgősen intézkedjék az italmérési szabályok betartása iránt és zárassa be ezeket a nemcsak fölösleges, de nagyon veszedelmes zugkorcsmákat, az anyagi és erkölcsi züllésnek fertőző fészkeit. Nem tudjuk, lesz-e eredménye annak a tiszteletre méltó felszólalásnak, annyit azonban tudunk, hogy nemcsak Belényesen vannak ilyen szomorúan megdöbbentő állapotok, hanem az országnak igen sok más vidékén, sőt még Budapest székes- fővárosban is. De leginkább felső- magyarországon. Ahány Galicziából bevándorlott kazár érkezik magyar fölre, ha itt összekoldul, vagy házal néhány koronát, a Felvidék valamelyik kis falujában rögtön pálinkamérést nyit. A pálinkamérést azután csakhamar korcsmává lépteti elő. Azután megkezdődik az üzleti munka. Az amúgy is földhöz tapadt,, szegény népnek pálinkának nevezett spirituszért, soha szőlőtökét nem látott, bornak keresztelt méregitalért odavándorol először juha, kecskéje, azután tehene, sőt házacskája és földje is. Ez mig a tisztességes vendéglősök korcsmárosok különösen ott a vidéken becsületes működésűkkel nagyon nehéz küüdelmet folytatnak a megélhetésért, ezek a sehonnai, uzsorás és | méregkeverő zugkorcsmárosok nehány esztendő alatt meggazdagodnak és az általuk kiszipolyozott vidékről eljönnek a fővárosba uzsora házbérrel dolgozó háztulajdonosoknak, házi uraknak. És ezt a rettenetes garázdálkodást a magyar nemzeti vagyonban, erkölcsben a - mi közigazgatási hatóságaink — sajnos — eddig igen sok esetben eltűrték, elnézték, vagy nem akartak tudomást venni róla. A tisztességes magyar vendéglős, korcsmáros iparosságnak is elsőrendű érdeke, hogy ezek ellen a mételyező zugkorcsmák ellen irtó hadjárat indíttassák s azok elsöpörtessenek mielőbb a magyar földről. Sajnos, ennek az ideje csak akkor fog bekövetkezhetni, ha egykor, végre-vala- hára a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar is a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztatik- Akkor majd megszűnik az az állapot, hogy itt minden jött-ment kontár itt garáz- dálkodhatik a közerkölcsök megrontásával és a korcsmáros ipar gyakorlásával. A palaczk ürmértékének kötelező megjelölése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének, az Országos Középponti Min- tapinczének és a borkereskedőknek közös küldöttsége járult Beöthy László kereskedelmi miniszter elé Hertelendy Ferencz vezetésével. A küldöttségben részt vettek Sza- páry István gróf, Gerliczy Ferencz báró, Per- czel Ferencz a Magyar Mezőgazdák Szö- vetkezetneék igazgatója, Herczeg Mihály egyetemi tanár, Drucker Jenő dr. a Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének igazgatója, Rácz Sándor, Koppély Géza, Pa- lugyay Ferencz, Koritsánszky János és mások. Hertelendy Ferencz, mint a küldöttség szónoka, fölkérte a kereskedelmi minisztert, hogy a szeszes italt tartalmazó zárt palacz- kok űrtartalmának kötelező megjelöléséről szóló rendeletet, mely január 1-én lép életbe, vonja vissza, mivel megfelelő, pontos ürtartalmu palaczk ma nem áll rendelkezésére, s ilyen előállítására palaczkgyáraink Schätz József Telefon 57-22Telefon 57-22. : sörnagykereskedö Budapest, Vili,, Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe.
