Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-12-05 / 23. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. deczembcr 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akademia-utcza 7. szám. ——— Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: [Búd pest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ..........— TELEFON 29—60. nem vállalkoznak. A mellett sok százezer régi boros palaczk áttöltése nayg nehézségbe ütköznék. — Beöthy László kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy a közigazgatásnak nem lehet célja oly rendelettel sújtani a közönséget, melynek az megfelelni nem tud. Ismeri a kérésnek nagy hordere- jét és a legnagyobb jóindulattól eltelve a bortermelés és borkereskedelem létérdeke iránt, mindent el fog követni, hogy meg ne nehezítse annak cselekvő képességét. A németországi vendéglősök bajai. Mint egész Európában, a rosszbortermési viszonyok és az általános élelmiszer drágaság következtében a németországi vendéglősök és korcsmárosok is súlyos, válságos helyzetbe jutottak. Pedig a német ember rendkívül ragaszkodik megszokott vendéglőjéhez, korcsmájához s azt pártfogolja a végkimerüléseig. Mikor a sör- gyárosok fölemelték a müncheni sör árát, a derék bajorok a sörmérő korcsmárosok és vendéglősök pártjára állottak a sörgyárak ellen s majdnem forradalomban törtek ki, mig végre is kivívták a sör normális, megszokott árának visszaállítását. Most azonban nagyobb baj érte a német korcsmárosokat nem a sör, hanem ezúttal a bor körül. A nagy német birodalomban nemcsak az idén volt rossz szüret, hanem már öt esztendő óta alig van kielégítő szüreti eredmény, úgy, hogy ott már a tartatott borok is kifogytak. Az Elszászban alig termett ötödrésznyi annyi, mint a tavalyi közepes szüret alkalmából. A badeni, neckermenti, würtembergi szőlőkben ez idén még szüretelni sem volt érdemes. A német diákdalok által annyiszor megénekelt hires rajnai borvidék ebben az évben szintén alig adott valami termést. Pedig a német boroknak otthon nagy kelendősége van. A nagy német annyira so- vinista, hogy csak a hazai termést akarja inni. A nagy tengereken járó német hajókra egész pincényi borokat szoktak beraktározni, sőf a messze idegenbe szakadt német ember legalább ünnepi alkalmakra is hazájából hozat egy kis borocskát. Nagy tehát a hazai bor kereslete Németországban. A nagy ujborvásárokat a német birodalomban október havában szokták megtartani, melyeken megjelennek a német vendéglősök, szállodások, korcsmárosok majdnem valamennyien. Az idén azonban ezek a borvásárok a borhiány miatt egyáltalán nem sikerültek. Ami kevés bor mégis odakerült, azt a borkereskedők kapkodták el 100—200 percenttel drágábban a tavalyiaknál s most már azt ők még drágábban szállítják a vendéglősöknek. Annyira jutottak már odaát a borviszonyok, hogy még az olyan népszerű intézmények is, mint a Ratthaus Kellerek beszüntették palackboreladásaikat, hogy még meglévő í borkészletükkel addig, ameddig bírják látogató vendég közönségüket elégítsék ki, ha már ez sem lenne elégséges, egyszerűen üzletet lesznek kénytelenek zárni. És a kedvezőtlen szüreti eredmény annál nagyobb csapás a német korcsmárosra, vendéglősre, mert az még a legrosszabb termésű esztendőben sem keveri borát, hanem egészséges, hamisítatlan', tiszta boritalt önt az üvegbe. A magyar vendéglősök, korcsmárosok borszükség tekintetében még nincsenek ennyire. Ha itt nem is, de termett még ez évben szőlőnkben s vannak vidékek, ahol i még telve vannak a pincék tartalék óborokkal. Ha kifogy az uj, majd csak rákeritjük a sort ezekre a régiekre is, mivelhogy annál jobb, ha fiatal a menyecske, de a bor — a régi magyar példamondás szerint — az csak legyen vénecske. Rz ügynökök jövedelmi adója. A pénzügyminisztérium leiratot intézett j a budapesti kereskedelmi és iparkamará- I hoz, hogy az figyelmeztesse egyes tagjait ; — igy a vendéglősöket és korcsmárosokat j is — miszerint az illetékes pénzügyi hatóságnál jelentsék be öt esztendőre visszamenőleg, mennyi pótlékot, províziót, szóval jövedelmet juttatnak egyes közvetítő például bor, sör üzlethelyiség közvetítő ügynököknek, mert az ügynökök jövedelme csak úgy lesz, mint adóalany megállapítható s mert a bejelentés elmulasztásával annak teszik ki magukat, hogy felelőssé tétetnek az ügynökök által be nem fizetett jövedelmi, kereseti adókért. A kereskedelmi és iparkamarában némi konsternácziót keltett ez a miniszteri leirat, mert hiszen most már visszamenőleg nehezen lehet megállapítani, hogy melyik üzletember öt esztendő alatt mennyi jövedelmet juttatott az ügynöknek, annál is inkább, mert ezek egy része nem is hivatásos, hanem alkalmi ügynök. Arra kérik tehát a kamarán a pénzügyminisztert, hogy ezt az ötév és visszamenő bejelentési kötelezettséget ejtse el. Nem bizonyos, hogy a miniszter teljesíteni fogja-e ezt a kérést, mert ha nem, bizony elég kellemetlen lesz néhány üzletemberre, szaktársunkra nézve. Egy azonban bizonyos. Ha ebben az országban mindenkinek fizetni kell adót, hát kelljen fizetni az ügynököknek is, akiknek aránylag csekély fáradtságát ugyan busásan megfizeti a vevő és az eladó is. Az már azonban igazságtalanság volna, ha az illető megbízó üzletemberrel fizettetnék meg, ha csak bejelentés elmulasztása czimü birság alakjában is az ügynök jövedelmi adóját. R pálinkamérők megrend- szabályozása. Magyarországon az egyházak szószékeiről, filantropuk, mértékletességi egyesületek vezetői s tudós orvosok a felolvasó asztalok mellől hirdetik a pálinkaivásnak rosszbulő hatását. Rettenetesen megdöbbentő az a statisztika, mely elszámol azzal, hogy hány embertársunkat sodort bűnbe, lopásba, rablásba, gyilkosságba a pálinka- ivás élvezte. Hányán lettek ettől a méregitaltól testileg nyomorékokká, vakokká s hányán kerültek élőhalott gyanánt az őrültek házába, melyek száma — pálinkaalkoholizmus terjedése következtében ma már elégtelen ebben az országban. Tudja azt az államhatalom, tudják az egymást felváltó kormányok és mégis soha semmit rém tettek pálinkaiszákosság rombolásának legyőzésére. Sőt, mert a gyilkosital terjedése a pénzügyminisztériumnak nagyhasznot hajt,a pálinkásputikok számát folytonemelték s a tisztes korcsmák és vendéglők rovására elhalmozták azokat kiváltságokkal is. Ezek a közveszedelmes fészkek különösen a szegényebb néposztálytól mig ezreket, sőt százezreket zsebeltek be, addig az ilyen konkurrencziáyal megnyomorított tisztes vendéglős és korcsmáros csak nyöghetett az adófizetés terhe alatt. Mert hiszen ma már úgy vagyunk, hogy még az adókivető bizottságokban is szép számmal vannak képviselve az országban a Galicziából beszakadt pálinkamérők, akik azután amint megvédelmezik saját érdekeiket, épp oly kedvel szorítanak egyet a vendéglős, vagy korcsmáros megélhetésén. A pálinkás putikoknak megújított kedvezmény folytán ma már oda jutottunk, hogy azokban is már minden kapható, ami méregszámba megy. Némelyiket felruházták „Söntés“ czimmel s adtak neki bor- és sörmérési engedélyt, nem törődve azzal, hogy hamis bort mér. A másik pálinkamérés egyszersmint dohánytözsde is. Árusítanak már bennük élelmiszereket, hus- nemüeket is. Melegített borokat, limonádékat s mind ezt a korcsmárosok rovására. Nos és a pálinkamérők eddig csakis a pálinkaeladás után fizettek adót, mig a többi putik- beli üzletek után nem s igy nem csoda, ha hamarosan, kivált itt Budapesten meg- háziurasodtak. A pénzügyminisztériumban azonban — úgy látszik — végre valahára megsokalták ezt a gazdálkodást. Még nem a pálinkásputikok bezárásával van szó. Nem, eddig még nem jutottunk, hanem csak arról, hogy a pálinkamérők a pénzügyi közegek által a tekintetben és ellenőriztessenek, hogy a pálinkán kívül még mit is árusítanak s ezért is megadóztassanak, különösen a korcsmái üzlet körébe vágó ételnemüek eláru- sitásáért. Hát ez is teljes dolog, de — azért jó lenne — még mélyebben belétekinteni Szent Margitszigeti üdiíőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
