Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-05 / 3. szám
1912. február 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. Pinczék: Budafokon és rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BORHEGYI BOR (Saját ház) Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröké- két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és pontosan teljesittetnek. V. Kneffel Béla újabb irodalmi müvei. A „Vendéglősök Lapja“ előző számában közölt csak egy részletet Kneffel Béla kis- kunfélegyházai szállodatulajdonos közelebb megjelent „Uj irányzat kialakulása köz- gazdasági életünk fejlődésében“ czimü munkájából, melyhez Rákosi Jenő, a „Budapesti Hírlap“ főszerkesztője, az ország legelső publiczistája és mübirálója irt a szerző társadalmi és irodalmi munkásságát is nagyon melegen méltányló előszót. Valóban Kneffel Béla még aránylag ifjú kora daczára Magyarország azon szállodatulajdonosai és vendéglősei közé tartozik, aki hivatva van ezt az iparágat arra a magas színvonalra emelni, aminőre az a külföld világvárosaiban emelkedett. Nálunk Glück Frigyes, a „Pannónia“ szálloda tulajdonosa és a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Kotcsmárosok Ipartársulata“ nagyérdemű elnöke nyitott iskolát és mutatott példát arra nézve, hogy Magyarországon a szállodás és vendéglős ipart csak úgy lehet nagygyá és még a külföldiek ezreit is vonzóvá teremteni, ha ahhoz nemcsak kellő tőkével, hanem magasabb közgazda- sági elméleti és gyakorlati képzettséggel s a külföldi hasonló intézmények alapos tanulmányozásával fogunk hozzá. Kneffel Béla ennek az iskolának lelkes hive s miután elvégezte a kereskedelmi akadémiát, végintanulmányozta Europa összes nagyobb városainak szállodás, vendéglős viszonyait, csak azután fogott hozzá maga is gyakorlatilag iparágunk folytatásához, a szállodás iparhoz, egyelőre — Kiskunhalason. Kneffel Béla érdemes kartársunk azok közé tartozik, akik mindazt, amit tanulással, nehéz gyakorlati tapasztalattal szereztek, nem akarja véka alá rejteni, hanem az összes magyar szállodások, vendéglőse k közkincsévé tenni. Ezért bocsátotta közre nyomtatásban már eddig is feltűnést keltett több közgazdasági, szálloda s vendéglő szakmabeli munkáját legutóbb az „Uj irányzat kialakulása köz- gazdasági életünk fejlődésében“, melyből mutatványt közöltünk s melynek egész tartalomjeyyzéke a következő. Tartalomjegyzék: Előszó, I. Mezőgazdaság, H. Mezőgazdasági ipar, III. A háziipar, IV. Az üzleti élet 1. A vállalkozási szellem és kedv térfoglalása az ipari és kereskedelmi életben, 2. A tőke s a hitel szerepe közgazdasági életünkben. V. Közgazdaságunk fejlődését biztositó állami intézmények. 1. Közigazgatási politika, 2. Agrár- politika, 3, Közlekedés, 4. Iparpolitika, 5. Pénzügyi műveletek. VI. A magyar ipar és kereskedelem. 1. Az ipar, 2. A kereskedelem. VII. Közművelődés, VIII. Munkáskérdés. 1. A munkaadó és munkás közös érdekei, 2. Militarizmus a munkavédelem szolgálatában, 3. Munkásvédelmi intézmények, 4. A kivándorlás, Zárszó. Knejfel Béla érdemes kartársunk különben már kiválóbb uj közgazdasági munká- ! val gazdagítja szakirodalmunkat. Uj kötetének czime lesz: „Mozaik az épülő Magyarországi Idegenforgalom fundamentumához“ s bizonyára nagy érdeklődésre tarthat számot. Knejfel Béla ezen kiváló szak- irodalmi működésének tiszta jövedelmét, nemes hazafias czélra, a földrengés által sújtott kecskemétiek felsegélyezésére nyújtotta eddig s adja ezután is. Müvei megrendelhetők nála Kiskunfélegyházán is. »x»x»x'*x»x!*x»x^x^x:*xí*x»x’*x^x»x^x»x»xí*x»x»x»x^x Téli élet a Tátrában. A magas Tátra szállodáiban, vendéglőiben — mint Tátrafüredről Írják — ez- időszerint nagyobb a vendégforgalom, mint az esztendőnek bármely más szakában. Mig az ország más részei a mostani télen még alig láttak havazást, addig a Tátra vadregényes, szép vidékeit már hónapok óta hó fedi, a fák gallyai a jégvirágoktól csilárgatnak s a Magyarországban egyedül a Tátrában létesített téli sporttelepek ezer és ezer számra vonzák oda az idegeneket, még a távolabb külföldről is. A tátrai fürdők, szállodák tudvalevőleg az állam tulajdonát képezik s a földmivelésügyi minisztérium gondozza azokat. A téli sporttelepeket ezeken a fürdőtelepeken még Darányi Ignácz minisztersége alatt kezdték létesíteni, s hogy mily gyakortatóan szép eszme volt az mutatja a tátrai téli élet s a hasznot adó forgalom néhány év alatti fellendülése. Ma a Tátra vendéglőinek, szállodáinak téli forgalmát a saját szakmánk szempontjából szintén gyakorlati szempontból tekintjük. Ez a forgalom már most hány szállodásnak, vendéglősnek ád tiszteséges hasznot s hány már különben télire tétlenségre kárhoztatott pinezérnek s általán vendéglői szállodai alkalmazottnak foglalkozást s családjával együtt kenyeret. Ha még tekintetbe vesszük, hogy az a téli fürdői forgalom nemcsak a szállodásoknak, hanem a kereskedelemnek, a közlekedési vállalatoknak, az illető vidék iparának és őstermelő lakosságának mily jelentős anyagi hasznára szolgál, nem szabad volna megállania a kormánynak ott, hogy csak csupán a magas Tátra legyen színhelye ezeknek a téli sportkedvtelőinknek s ezzel összekötött hasznos idegen forgalomnak. Milyen hatalmas téli sportteleppé lehetne például varázsolni magát a Balatont s annak különösen veszprémi zalai vidékét. A befagyott Balatonhoz képest nem akadna az egész világon hasonló, pompás korcsolyázó pálya. A zalai és veszprémi hegyek szánkázás és szkizezés czéljaira szintén éppoly alkalmasak volnának, mint a magas Tátra meredekségei. Ez a Balatonvidék téli sportteleppé is átalakítva, hány ezrét és ezrét vonzaná oda deczembertöl kezdve is az idegeneknek, akiknek jelenléte, szórakozásra munkát, foglalkozást s kenyeret adna sok ezer télen nélkülöző embernek s megszűnne a nyári pinezérek téli nyo- morgása is s természetalkotta gyönyörű vidékének télen is meghoznák a hasznot az ország lakosságának. Az uj fürdőtörvény megalkotása keretében vajon lesz-e gondolkodás ennek a nagy nemzeti jövedelemforrásnak megteremtéséről is. »x^x^x^x^x'^x^x^x^x^x^x^x^x^x^xí^x^x^x^x^^x^x-^x R vad és szárnyas fogyasztási adója. Az állam eddig évenként nyolezszázezer koronát vett be a vadhús és szárnyas állat fogyasztási adójából. Lukács László pénzügyminiszter most — mint félhivatalosan jelentik — törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé a vad és szárnyas állat fogyasztási adójának eltörlése tárgyában. A nagy husinségnek kellett elkövetkezni, hogy a pénzügyminiszter e javaslat beterjesztésére határozta el magát, miután Budapest székesfőváros már előbb lemondott a vad és szárnyas fogyasztási adójáról. Most már kérdezzük, hogy lesz-e ebből a fogyasztási adótörlésből egyáltalán haszna a fogyasztó közönségnek, különösen lesz-e hasznunk nekünk korcsmárosoknak és vendéglősöknek. Előre megmondhatjuk, hogy nem lesz. A csirke, liba pulyka, kacsa, a vadhús a mi piaczainkon, vásárcsarnokainkban éppen olyan drága lesz, mint annak előtte. Mert ami fogyasztási adóról az állam, a főváros lemondott* azt zsebre fogja vágni a közvetítő kereskedelem, az élelmiszer vigécz, a kofa, ez a rettenetesen élelmes népség. Mig ez a banda meg nem lesz nálunk rendszabályozva, addig meg nem szűnt itt a méregdrágaság. Németország némely városában maga a helyi hatóság megtalálta már annak a közvetítő kereskedelemnek megrendszabályozását. — Maga állapította meg a piaczi egységárakat, melyeken felül semmit drágábban adni nem lehet. Sem semminemű húst, sem más élelmiszert. És a közvetítő kereskedelem, mint előre fenyegetődzött, még sem mondott le, a piaczok színteréről, gseftel tovább, mert még igy is megtalálja a maga hasznát. Nálunk is igy kellene a hatóságnak cselekedni, csakhogy nem mer, nem tud, mert ebbeli szándékában megakadályozzák a vigéczek és libakofák patronusai, a Vázsonyi Vilmosok. Egyébként, ha a pénzügyminiszter egyáltalán segíteni akar a nagy husdrágasá- gon, nemcsak a szárnyas, a vad, hanem mindennemű hús fogyasztási adóját el kellett volna törülni, vagy legalább néhány esztendőre felfüggeszteni. Hanem ekkora mértéke már nincs meg nálunk a fináncz nagylelkűségnek, mely még a lóhus fogyasztási adóját is fentartotta. a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.
