Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-05 / 3. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. február 5. fi borkezelés tanítása. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ gyűlésein és hivatalos lapjában nem egyszer adott kifejezést annak, hogy a magyar bor forgalombahozatalának nagy akadálya az, hogy a mi vendéglőseink, korcsmárosaink nagy része nem ért a borkezeléshez s igy a termelőtől kikerült bor romlott, savanyodott, penészes állapotba kerül a fogyasztóhoz, aki azután inkább sört, mint elpancsolt bort iszik. — Hát ez a vád nem állhat meg gyakorlott, a mesterségükben felnőtt korcsmárosaink- kal szemben, akik bizony jobb borkezelők igen sok termelőnél, de egyáltalán nem áll meg nagyvendéglőseinkkel szemben, akik pinczéjükben képzett pinczemestere- ket alkalmaznak. Ez a vád megállhat ma tulajdonképen a kontárkorcsmárosokkal szemben, akikkel sajnos, ma már el van árasztva Budapest főváros és az ország is s akiktől — még sajnosabb — a tisztességes vendéglős, korcsmáros ipartörvény hiányában nem tud szabadulni. De ha már van kiskorcsmárosok között — ami elég szomorú — aki egyáltalán nem ért a pincze és borkezeléshez, m ért nem adnak ezeknek módot arra, hogy azt megtanulhatnák. A földmivelésügyi miniszter a budafoki pinczemesteri tanfolyam helyiségeiben ez idén is február 12-től 24-ig rendez tanfolyamokat a borkezelési ismeretek elsajátítására, amelyre azonban csak kisbirtokosokat és vinczelléreket vesznek fel. — Miért nem nyitják meg ennek a tanfolyamnak ajtait a borkezelesi tudásban hiányos kiskorcsmárosok, pinczérek előtt is, hisz ezek azon szívesen részt vennének. Ha a „M. Sz. O. F.“ azt tartja, hogy a magyar borfogyasztás egyik akadálya a kiskorcsmárosok borkezelésben való járatlansága, hát akkor ez állapot kikorrigálá- sá a e tekintetben, a föntebbiek értelmében a földmivelésügyi minisztérium tehetne valamit. R vendéglősök és pezsgőgyárosok egy #,jó" barátja. Liptai Albert a „Borászati Lapoku munkatársa czikket ir a „Budapesti piacz meghódítása“ czim alatt e szaklaptál sunk ez idei 3-ik számába, melyben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a magyar főváros mért nincs meghódítva mindezideig a magyar bor számára s a budapesti ember miért iszik inkább sört, pezsgőt és pálinkát, mint bort ? Erre a kérdésre Liptai Albert ur a következő ben adja meg a többek között a választ: Azért, „mert a budapesti vendéglők és korcsmák legnagyobb részének bora ihatatlan.“ Azért, mert a közönség a korcsmái borban szintén kivétel nélkül mindig csalódik. A rosszul kezelt, zavaros, sőt a legtöbb esetben pancsolt bor, ritkán érdemli meg a „bor“ nevet, mert tényleg nem is az Nem csoda tehát, ha a nagy fogyasztó közönség elfordul ettől az italtól és inkább költ 5—10-szer annyit pezsgőre. Nos, most ennek kapcsán Liptai Albert ur a következőleg dicséri meg kiváló hazai pezsgőgyártmányainkat is. „A mi pezsgőink nagy része még csak meg sem közelíti finomságban, diszting- vált ízlésében és aromájában a francziát“ pezsgőkészitési technikánk ma még messze hátul kullog a franczia mögött és csak franczia pinczemesterek segítségével tudjuk gyártani a pezsgőt, végül pezsgőgyáraink ma még sok silány bort is használnak italuk készítéséhez.“ Ezután a kitérés után ismét a budapesti vendéglősökre tereli nagybecsű figyelmét s azt Írja, hogy a bor Budapesten jobban forgalomba jöjjön, a vendéglősök „ne akarjanak rajta 50—1Oá százalékot nyerni. Majd úgy vélekedik a budapesti vendéglőkről, hogy itt a fővárosban a „korcsmák csapszékeiben folyik a legtöbb borhamisítás.“ Hogy, amit Liptay Albert ur itt összevissza ir vádakat a budapesti tisztességes vendéglőkről és korcsmákról és a főváros tisztes vendéglős iparáról, az még általánosságban sem igaz arról nemcsak fölösleges, de nem is érdemes vele vitatkozni. Különben Liptai Albert ur — úgy tudjuk — éppen az általa igy megtisztelt vendéglősökkel akar egy nagy borbevásárló szövetkezetét teremteni. Nohát ilyen előzetes véleménynyilvánítás után a budapesti vendéglős, korcsmáros iparról, nem hisszük, hogy Liptai Albert ur most már szövetkezeti üzletet csináljon a magára és üzleti jóhirnevére féltékeny egyetlen budapesti vendéglőssel, vagy korcsmá- rossal is. R korcsmák vasárnapja. A külföldről ide plántált két Good-Tem- plár-rendet nem hagyja nyugton a gondolat, hogy ők vasár- és ünnepnapokon Magyarország összes vendéglőit és korcsmáit bezáratják úgy az összes városokban, mint a faluhelyeken is. Nehéz és meddő küzdelem, mellyel nem fognak czélt érni. Pedig volna a Good Templár- nak nálunk más feladatuk is, melyhez hasonló lelkesedéssel czélhoz érhetnének. A pálinkás boltok és pálinka iszákosság elleni küzdelem. A pálinka italozás teszi tönkre ebben az országban évről évre az emberek százezreit s ha a pálinkás bol- to<at elzáratnák G aod-Templárék ezek elől a szerencsétlenek elől, akkor köteleznék hálára igazán ennek az országnak a népét. A Good-Templárék azonban ehelyett folytatják szélmalom harczaikat még a tisztességes magyar vendéglők és korcsmák ellen is. A magyarországi Független Good- Tem- plár-rend a minap Kispesten tartott agi- tácziót a korcsmák vasárnapi bezárása mellett. Határozati javaslatot is fogadtak el, amelyben kimondották, hogy az italmérő üzletek, korcsmák, vendéglők, munkaszüneti napokon az előző nap esti hatórájától a következő nap reggeli hatórájáig zárva tartassanak, ha ez keresztül vihető nem volna, vendéglőkben ez alatt az idő alatt alkoholos italt ne adjanak a közönségnek. A Független Good-Templár-reud meglehet elégedve, hogy javaslatát Kispesten elfogadta az a közönség, mely a gyűlés után sietett Kispest összes korcsmáiban szótosztani. Egyéb eredményre azonban ne várjon a Good Templár. Magyarország városaiban vasárnap a korcsmákat, vendéglőket már idegenforgalmi szempontból sem lehet bezárni, mert ha ez bekövetkeznék, csakugyan agyonütnék elsősorban Budapest, azután a vidéki városok forgalmát. A korcsmák, vendéglők, vasárnapi bezárását csak az országgyűlés rendelheti el, ez pedig nem fog a Good-Templárék kedvéért a nemzet föntartó elemeinek a gazdáknak sok-sok milliós károsodást okozni s nem fogja arra kényszeríteni őket, hogy Tokai, Somló, Badacsony, Szekszárd, és az ország összes szőlőtőkéit kivágják és tűzre dobják. Nem, eddig még a nemes hevület őrületében eddig nem jutottunk. *X^X'*X»X»X'*X'*X'*X»X^X»X*X^X'*X^X'*X-*X'*X»X'»X*X>*X»>. Társas reggelik. Február 9-ikén Noszek Ignácz vendéglőjében délután disznótoros-ozsona, I. kér. Alkotás-utcza. Február 16-ikán Némedy Mátyás vendéglőjében I. Ráczfürdő. Február 23-ikán Müller Károly vendéglőjében VI., Nagymező-utcza 19. Márczius 1-én Frenreisz István éttermében VIII., József-körut 56. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet : IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48..) „Jó barátok“ összejövetelei: Február 7-ikén: Knst Károly vendéglőjében V., Visegrádi-utcza 24. Február 14-ikén : Kossá János vendéglőjében VII, Rózsa-utcza 21. Február 21-dikén: Schmauder József vendéglőjében, IX. Bokréta-u. 12. Február 28-ikán : Pulay Gyula vendéglőjében Vili., Baross-utcza 6. *X:*X-»X'-*X^X'*X»X*X»X»X^X»X’*X»X'*X'*X*X»X’*X*X'*X'»X’»X KÜLÖNFÉLÉK. Uj nyugdijegyesületi tagok. A „Sz. V. K. P. és K. 0. Ny.“ az elmúlt hó folyamán a következő uj tagokkal gyarapodott. Budapesten : Palásthy Gyula (3000), Czinczár Sándor (2000), Gantner János (1000), Kálmán Sándor (2000), Németh Vincze (1000), Bartalos Sándor (2000), Prükler Ferencz (4000), Mittler József (1000). Debreczen : Józsa Antal (2000), Rosenberg Sándor (1000), ifj. Weichinger Károly (4000), Márkus Jenő (6ü0), Bálint Lajos (2000), Kis Adolf (2000), Stankovits Sándor (1000), Gazdag József (1000), Rofa József (1000), TOKAJI BORTERMELŐK TÁRSASÁGA R.-T. TOKAJ ^ ELNÖK: WINDISCH GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmulhitatlanok. — Kapható mindenüt. — Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. ------------------------------------------ Központi iroda Bu dapest, VI. kerület, Teréz-körut 25. szám.