Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-04-20 / 8. szám

1912. április 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BORHEGYI BOR Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. korolni kívánó kávésok, bodegások és kifőzök, a szállodásipart kompromitáló bordélyo- sok és éjjeli szállásadással üzérkedő pálin­kamérők megrendszabályozása végered­ményében mind-mind ipartársulatunk eré­lyes fellépésének és kitartó ostromának köszönhető. Egész tárházát őrzi ipartársulatunk a bizonyítékoknak, a kormányhoz, a pénzügyi hatóságokhoz, a városi hatóságokhoz, a rendőrséghez, szóval a közhatóságokhoz intézett, a vendéglősök javát, boldogulását kereső beadványoknak. Egy ilyen múlttal bíró testülettel akar mérkőzni a félrevezetett kisded-tábor ? Vagy ha nem mérkőzni akar, hanem párhuzamosan haladni, akkor még kevésbbé van létjogosultsága, mert a közös czél el­érésében sokkal hatékonyabb módszer lenne az együttműködés, az erőt hatvá­nyozó összetartás és vegyük komolyan fontolóra kartársaink, hogy csakis e jel­szóval vehetjük fel a jövőben reánk való küzdelmeket, ellenkező esetben szét­mállik és beolvad iparunk a körülötte zajló áradatba. Mikor nyissunk, mikor zárjunk? Vendéglőseinknek,korcsmárosainknak na­gyon sok bajuk akad különösen a korcsmái záróórák betartásánál. Egy-egy ünnep, vagy vasárnap után egész sereg korcsmáros ke­rül Budapesten a kerületi kapitányságok színe elé s többé-kevésbbé meg is birsá- goltatik azon a czimen, hogy nem tartotta be a zárórát. A rendőri idézés elkerülése különben attól fügy, hogy milyen májú rendőr posztói a kritikus zárórai időben az illető korcsmáros, vendéglős üzlete tá­jékán. Ha békés természetű, jóindulatú az illető, akkor nincs baj, ha a tényleges zá­rás a hivatalos záróra után egy fél vagy egy egész órával történik is. De ha rossz májú a „biztos ur“, akkor megbirságolódik a szegény korcsmáros, ha a záróra után csak egy árva mécs pislog is üzletében, mert akkor alapos a rendőri gyanú, hogy annak a mécsesnek szunyókáló világánál vendég tivornyázik . . . Setéiben ... A záróra városainkban különben sincs egy­formán szabályozva, nincs különösen Buda­pesten. Itt egyik vendéglősnek zárni kell éjfélután egy, a másiknak három, a harma­diknak négy órakor. Vannak korcsmák, amelyek nappal zárva vannak s csak éjjel virágoznak, mint a még indáján levő szeméremfőzelék s csuknak vagy reggel vagy egyáltalán nincs zárórájuk, ezek te­hát kívül esnek a záróra szabályrendelet megsértésének rendőri barázdáin. Egyes esetekben egyik-másik vendéglős meg- hosszabbittatja záróráját, nem az órással, t hanem a kerületi kapitánysággal — s igy esik meg sokszor, hogy még maga a posztoló rendőr sem tudja, hogy a körze­tébe eső korcsmák melyikének van meg­hosszabbított zárórája s melyiknek nincs. Szóval e tekintetben minden hatósági sza­bályzat daczára sok és általános a zavar. A vendéglők, korcsmák és pálinkaméré­sekre nézve kimondotta a főváros törvény- hatósága — s ezt a határozatot most a belügyminiszter is jóváhagyta — hogy azok a téli hónapokban, márczius 31-ikéig reggel öt órakor nyithatók ki, de előbb nem, még akkor sem, ha kocsin érkező utasok kérnek beb^csájtatást. Ez alkalom­ból a vendéglők, korcsmák ismét a pálinka­mérésekkel vannak egy kalap alá vonva, de most talán jobb igy, mint az előző években volt, mikor a pálinkamérések egy órával is elébb nyithattak ki a korcsmák­nál s a menházakból kiözönlő, vagy mun­kába induló szegény népnek már a kora reggeli órákban alkalom adódott, hogy a legmérgezettebb pálinkával lerészegitse magát. A helyesebb dolog ma is az volna, ha a pálinkásbutikok — hogyha egyáltalán még tűrni kell őket, mert szükség csak fináncz-szempontból van rájuk — hát egy órával később legyenek kinyithatok a korcsmáknál. Akkor egy sereg szegény ember meg volna menthető a kora reggeli pálinkamérgezéstől. Nagyobb, előkelőbb korcsmáinkat ven­déglőinket különben nem igen érinti a reggel ötórai nyitási idő mert ezeket az üzleteket úgyis csak hét-nyolcz órakor zárják fel, amikor kezdetét veszi Budapest­nek tulajdonképeni nagy világvárosias for­galma. Vendéglős ipari szakoktatásunk. A „Budapesti Szállodás, Vendéglős és Korcsmáros Ipartársulat“ legutóbbi választ­mányi ülésén napirendre került a pinczér- szakískola vezetőségének ama kérése, hogy a tanonczok oktatására még egy I. b. osz­tály állíttassák fel. A választmány ezt a kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy az osztályszaporitásra ezalkalommal szükség nincs, mert a pinczértanonczok igy is egymásután maradoznak ki a szak­iskolából. Bizony lesújtó indokolás ez is­kola vezetőire nézve, hogy a tanuló pin- czérek még az iskolai év vége előtt egy­másután hagyják a faképnél őket. Ugyan kérdjük, hogy minő fegyelem lehet ilyen körülmények között ebben a nagy áldoza­tokkal fentartott pinczérszakiskolában ?! Tudjuk, hogy a pinczérszakiskolai okta­tásban bizonyos előre haladó irányra, bi­zonyos fejlesztésre volna szükség, amit meg kellene cselekedni még újabb áldoza­tok, még parallel osztályok felállítása utján is. Törekedni kellene arra, hogy ebben az iskolában a jövő vendéglős, korcsmáros generaczio ne csak elemi ismereteket sajátíthasson el, hanem magasabb kiképez- tetésben is részesittessék idegen nyelvek elsajátítása, a könyvvezetésben, számadás­ban való jártasság kifejlesztese által is, hiszen a külföld nagyobb városaiban már e czélre szakipari középiskolákat is állí­tanak. Szükség volna itt arra is, hogy a pinczérszakiskoiába járó ifjak, szakoktatás­ban is részesüljenek, megismerkedjenek a pincze és a borkezeléssel, amelynek elé­rése czéljából a földmivelésügyi miniszter — egyszerű kérelemre — megnyitaná a tanítók és tanítványok részére a budafoki vinczellér iskola kapuit. Sajnos azonban e tekintetben nem történik nálunk semmi és pinczérszakoktatásunk sajnálatra méltóan csonka marad. Nem történik semmi. És kérdjük miért. Mióta ennek az iskolának tanítója Walter Károlyt előléptették és igazgatóvá s életfogytiglan is véglegesítette magát, úgy kezeli az ipartársulatunk által fentartott szakiskolát — a nyilvánosság kizárásával — mintha az a saját, külön egyéni vallalata volna. Azért nem történik a szakoktatás fejlesztése, uj megfelelőbb, érdemes tan­erők alkalmazása által. Azért tapasztalható itt az elméleti és a szakoktatásban sajná­latos stagnáczió s kétségkívül azért hagy­ják ott ezt a szakiskolát még a záró vizsga előtt tömegesen a pinczérnövendékek. Talán jó volna, ha ezeket a szakiskolai dolgokat Ipartársulatunk már a jövő ven­déglős nemzedék lelkiismeretes kiképzése érdekében is alaposan megvizsgálná s ak­kor talán a mostani bajok, hiányok még megszüntethetők, ki irthatok volnának s alapja vettethetnék meg egy kulturális magaslaton álló, kellő elméleti és gyakor­lati szakképzettséget is nyújtani képes vendéglős pinczér szakiskolának. Mennyi bort hamisítottak nálunk a múlt évben ? Hivatalosan jelentik, hogy a múlt 1911 -ik esztendőben az Országos Chemiai Intézet Budapesten összesen 344 gyanúsnak jel­zett bormintát vizsgált meg, mely 148 fél, leginkább borkereskedő pinczéjébő! került ki. A megvizsgált minták közül 37 minta (tehát kilencz százalék) találtatott hamis­nak, mig a többi ellen vegyelemzés alap­ján kifogás nem volt emelhető. Hát ez mindenesetre kedvező arány volna, mert a?t mutatná, hogy az uj bortörvény szi­gorú intézkedései alapján csökken a mü- borgyártás és a hamisított borok forga- lombahozatala Magyarországon. Ám nem egészen úgy van a dolog, mint ahogy a — — EL5Ő PILSEN! RÉ5ZVÉMYSÖRFŐZŐDE, PILSEM. Magyarországi |XJ I fítjjw űHflIf PC TíÍPQII BUDAPEST, VI., 5 Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ ■ J- LUWj MUUII CO I dl od Andrássy-ut. 50. i első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ n Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatott és képviseletet létesít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom