Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-04-05 / 7. szám

1912. április 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGYI F. borkereskedő BORHEGYI BOR Budapes , G e - ■ ( J Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és iikőrö­Pinr7Pk- Budafokon és V ke- két gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelOsek gyorsan és rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. pontosan teljesittetnek. A középponti szövetség előkészítő mun­kálataitól a fővárosi vendéglősök egyik csoportja, amelyben főleg a kisebb korcs- márosok tömörültek, távol tartotta magát. Ez a vendéglős-iparosságnak kisebb je­lentőségű, de nagyszámú csoportja jóval az országos középpont megalakítása előtt kivált az anyatársulatból és a székesfő­városi vendéglősök és korcsmárosok ipar­társulata czimmel uj testületet alakított. A fővárosi vendéglős-testületek száma ezzel háromra emelkedett; a régi budai ipartár­sulat a székesfővárosi anyatársulat és az uj csoport három.részre szakították a fő­városi vendéglős-iparosokat. Az anyatársulat és az általa alakított szövetség munkáját ez az állapot fölötte megnehezítette. A magyarországi vendég­lősök specziális és a közélelmezés szem­pontjából is főfontosságu ügyeit nem lehetett elintézni, a szövetség agilis elnökségének minden igyekezete kárba veszett azokkal a harczokkal szemben, a melyeket a pár­tos szellem meghonosított. A szövetség és az anyatársulat elnök­sége számtalan alkalommal kifejtette azt a nézetét, hogy az ország vendéglős-ipa­rossága érdekében nem zárkózik el az elől, hogy a külön testületben csoporto­sult vendéglősök és korcsmárosok vissza­térhessenek az anyatársulat kötelékeibe. Az ; elismerésreméltó igyekezetnek azonban nem volt sikere. Ezt bizonyítja a különvált ven- j déglősöknek az a határozata, a mellyel május hónap 21. és 22-éré egy országos vendéglős kongresszust hívtak egybe. A kongresszus, a melynek helyéül Kassa városát jelölték ki, tárgysorozatában napi­rendjére tűzte mindazt az elintézetlen kér­dést, amelyekkel a középponti szövetség évek óta behatóan foglalkozik és a me­lyeknek a megvalósulását éppen a szaka­dás gátolta meg. A kongresszus egyik főczélja ismét egy uj országos vendéglős egyesület propagá­lása, ami a vidéki vendéglős-iparosság újabb káros hatású bomlását fogja elő­idézni. Olück Frigyes szövetségi elnök, a tömö­rülést megvalósítani hivatott mozgalom megindítója, erre vonatkozóan a követ­kező nyilatkozatot tette a „B. H.“ tudó­sítója előtt: — Az a tárgysorozat, a mely a kassai kongresszuson napirendre kerül, alig tér el attól a munkatervtől, a melyet a Ven­déglősök Országos Szövetsége tett ma­gáévá. így például a vendéglős ipari jog­viszonyainak törvényes rendezése már leg­alább is húsz esztendeje foglalkoztat ben­nünket. Ez a kérdés mindaddig nem old­ható meg, a mig az ipartörvény tervezett revíziója be nem következik. De jogos érdekeink akkor is csak úgy lesznek ér­vényesíthetők, ha azokért egyesülten száll síkra a magyar vendéglős-iparosság. Az italmérési engedelmek szabályozása, — a mely szintén szóba kerül a kisven- déglősök által rerdezendő kongresszuson — az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törvényczikk módosítása által érhető el. Ez a kérdés is beható tanulmányozás alatt van a szövetségben, a törvényczikk módosítását azonban mind­nyájunk érdekében természetesen ugyan­csak eggyé tömörülve kellene kérelmez­nünk, mert különben az egész iparágat nevetségessé tesszük. A középponti köz- i aktárak és a közös borpinczék megvaló­sítását is az hiúsította meg, hogy a vendég­lős-iparosság szakadása által a vendéglő­sök közös érdekeiért folytatott akczió | veszített erejéből és komolyságából. Ezért mentek füstbe a vendéglős takarékpénztárra és a vendéglősök jéggyárára vonatkozó ter­vek is. Pedig számtalanszor hangoztattuk azt, hogy a kicsinyes személyes torzsal­kodások nem hcmályosithatják el a ven­déglős-iparosság elsőrangú érdekeit és mindenkor hangoztattuk, hogy az anya­társulatból kivált csoport visszatérését nemcsak lehetőnek, de közös ügyeink eredményes elintézése czéljából szükséges­nek tartjuk. Ámbár Gundel János aggkora miatt való lemondása folytán az én elnök­lésem melleit működő Budapesti szál­lodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatában is jelentős számmal kép­viselve vannak a kisvendéglősök, az anya­társulatból kivált csoport testületét általá­ban a kisvendéglősök társulatának tekin­tik. De tévedés azt hinni, hogy ez a tár­sulat hathatósabban és eredményesebben képviselheti a kisvendéglősök érdekeit, mintha a testület beolvadna az anyatársu­latba, behozná ebbe a tagok tömegét és az országos középpontban a maga súlyá­val érvényesíteni igyekezne érdekeit. Most részekre szakadva harczolunk olyan czé- lokért, a melyek felé mindnyájan törek­szünk; a magyar vendéglős-iparosság ere­jét megbontva elgyöngitve, külön-külön — egyforma munkatervet, tárgysorozatot írunk lobogóinkra. Ez az állapot fölötte szomorú. Bízom azonban abban, hogy az az eszme, amelyet mi állandóan szorgal­mazunk, végül mégis diadalmaskodni fog a kicsinyes érdekek fölött és hogy abban a frakczióban, amely most országos kon­gresszust rendez, a jobb belátás fog felül­kerekedni és visszatér hozzánk, hogy a középponti szövetség küzdelmében a maga érdekével és erejével is részt vegyen. Kommer Ferencz a Vendéglősök Orszá­gos Szövetségének alelnöke az alábbiak­ban fejtette ki nézetét: — Mikor fölemlítik a kassai kongresz- szust, az embernek önkéntelenül is az első gondolata, hogy kár az erőket igy szét­forgácsolni, annyival is inkább, mert azok­ért az ügyekért, a melyek Kassán napi- ] rendre kerülhetnek, évtizedek óta küzd az országos szövetség és az anyatársulat, Különösen azért káros ez a helyzet, mert a vidéki vendéglős-iparosság nem tudja, hogy hova csatlakozzék, tehát hátráltatva van fejlődésében és megtévesztéseknek van kitéve. Ami az egyesülés eszméjét illeti, ahhoz a legszívesebben mi járulunk hozzá, hiszen mi voltunk ennek minden­kor a szószólói és az erre irányuló moz­galomnak a vezetői. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez az iparág — és általában minden specziális ipa: ág, különösen az, a melyik annyira szoros kapcsokkal fűződik a közönséghez, mint a vendéglős-ipar, — képviselete által egységes legyen és ne disz- kreditáltassék olyan széthúzás által, mint a milyen ma napirenden van. De hiszem, hogy az úgynevezett kisvendéglősök ipar­társulata is be fogja látni ezt és a fúziót talán az is siettetni fogja ha a kassai kon­gresszus fiaskóval fog végződni . . . R Sörbirodalom, A sörárak világszerte való emelkedése egyidőre ismét a sörgyártásra terelték az emberek figyelmét. Sört már az ókori egyp- tomiak is gyártottak, de Európában kétség­telen a germánoké a figyelem, hogy a sör­gyártást hatalmasan kifejlesztették termé­szetesen a söritalozással együtt. Egy német statisztika kiszámította, hogy most a német birodalomban hatvanöt millió hektoliter sört mérnek s ehhez szükséges tizenkét millió métermázsa sörárpa, búza,'rizs, komló, ma­láta. A német birodalom lakossága ezidősze- rint szintén hatvanöt millió s igy évenként minden németre meg az asszonyokra, csecse­mőkre is egy hektoliter sör esik. Ha vesszük ez nem is olyan nagy mennyiség, mert ha naponta az év 365 napján csak félliter sört iszik is egy német, úgy ez 182 <és félliter sört kebelez be. A német sörgyárosok évenként 290 mil­lió márkát adnak ki sörárpáért és 34 millió márkát komlóért. Ennyi árpának és komlónak termeléséhez 850.000 hektár terület szük­séges és Németországban kerek egy millió ember foglalkozik árpa, komló termesztés­sel, serfőzéssel és söreladással. A Duna- Tisza köze nem volna képes annyi árpát és komlót termeszteni, amennyit a német sör­ipar felhasznál. A német árpatermelés évenként 30—40 millió métermázsa s a mi árpánkat csak akkor veszi a német sörgyáros, ha az jobb minőségű az övékénél, komlónk nagy része azonban Németországba vándorol. A sörár­emelkedéssel egy időre megcsappan a sör- fogyasztás a német birodalomban, de már ismét úgy iszik a nép, mint annakelőtte. Egy bajor embert például el sem lehet kép­— ELSŐ P1LSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. Magyarországi iXj I AHnlf* PQ TííPQíl BUDAPEST, VI., i Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete ■ ■ J- rvuuil CO l ai oa Andrássy-ut. 50. 5 első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ r, Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakató: és képviseletet létesit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom