Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-04-05 / 7. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. április 5. Szimon István Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. BUDAPEST, V. KERÜLET, VÁCZI-KÖRUT 12. SZÁM. — TELEFON 129—50. távozni nem szabad s ugyancsak nem hosz- szabbithatja meg önkényesen a cseléd a ki­maradásra szánt időt. Látogatókat gaz­dája, vagy gazdaaasszonya enge­délye nélkül a cseléd nem fo­gadhat. A gazda köteles a férficselédeknek heten­ként legalább, fél nap, a nő ésjgyermekcselé- deknél kéthetenként legalább fél nap szabad, kimenő időt engedélyezni s ha a cseléd kí­vánja ez a szabad idő vasár, vagy ünnepna­pokra határozandó meg már a szerződéskö­téskor. A felmondási idő két hét, mely köl­csönös megegyezéssel három napra korlá­tozható. A cseléd felmondás és kártérítés nélkül nyomban elbo- csájtható: ha vállalt munkája végzésére alkalmatlan, ha enge­detlen, vagy feleselő, ha tettle- gességre vetemedik, vagy becsü­letet érintő pletykákat mond a gazdájáról, vagy annak bármely családtag­járól, ha a tűzzel — figyelmeztetés dacára — könnyelműen bánik, ha kínozza a reá bízott állatokat, ha tisztátalan, ha részeges, ha a gazda engedélye nélkül éjjelen át is kimarad, végül ha tizennégynapi szolgálati idő alatt a gazda hibáján kívül szolgálatkép­telenné válik. Viszont a cseléd is rögtön elhagyhatja szolgálati helyét, ha az egészségét, vagy be­csületét veszélyeztetik, ha szolgálatadója ro- szul bánik vele, vagy rendetlenül, pontatlanul fizeti, ha nem ád neki kellő élelmezést. Be­teg cselédjéről a gazda két hétig, ha már félévig szolgált nála, négy hétig gondoskodni tartozik. Az elbocsájtás bizonyítványba nem szabad olyan megjegyzéseket Írni, mely a cselédnek uj helyre való szerződését megne­hezítené. Egyes tárgyak elveszése esetén a gazdának joga van tanú jelenlétében a cse­léd holmijátiátkutattni s ha ez ellen va cseléd tiltakoznék, az átkutatás hatósági személy, csendőr igénybe vételével történik meg. íme egy törvényjavaslatot, mely a cseléd­del szemben megvédi a gazda, a gazdaasz- szony, a gazda családtagjainak érdekeit s véget veti a mostani szokásos cselédnyelvelé- seknek, engedetlenségeknek, de más részről méltányosan megvédelmezi a cseléd jogait és érdekeit is. Nálunk is hasonló törvényre volna szükség, akkor a cseléddel való boszan- kodás ki lévén zárva, sok fiatal korcsmárosné és vendéglősné nem öregedne és nem őszülne meg időnek előtte. Egy vendéglősné. Termelők hitelnyújtása a korcsmárosok­nak. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületében« felvetetett az az eszme, hogy az itthoni borforgalmat azáltal lehetne legin­kább növetni, ha a szőlőbirtokosok, illetve bortermelők a vendéglősöknek, korcsmáro- soknak borbevásárlásaik alkalmával nagyobb hitelt engedélyeznének. .Hivatkoztak arra, hogy a sörgyárosok is azzal emelték a sör­forgalmat, hogy különösen kiskorcsmárosok- nak hitelbe adnak sört, sőt teljesen uj embe­reknek azzal teszik lehetővé a korcsmanyi­tást, illetve átvételt, hogy az abban szüksé­ges átvételi ár egyrészét előlegezik azzal a ki­kötéssel, hogy csak az illető sörgyár sörét mé­rik ki. A bortermelők által a korcsmárosok- nak nyújtandó hitel eszméjét azonban elve­tették azzal az indokolással, hogy amit a sörgyáros megtehet, az nem teheti meg a bortermelő, mert ez rendesen távol lakik a vendéglőstől s igy különösen a kiskorcs- márosoknál a követelés behajtására sok utánjárással, kellemetlenséggel járna.; Felhoz- hozták indokul azt is, hogy a sörhitelnyuj- tással, sőt részben az üzleti tőkének telőlegezé- sével tanulatlan, képzetlen kontárelemeket, szabadítottak rá versenytársul arra a régi, képzett magyar vendéglős- és korcsmáros iparosságra, mely mindenkor a legnagyobb a leglelkiismeretesebb forgalomba hozása volt a magyar termelők borainak. Ezt a pél­dát pedig követni a régebbi gyakorlott ma­gyar vendéglősség és korcsmárosság — mely mindenkor a saját tőkéjével dolgozott és dol­gozik — existenciiáját megrontani nem lehet a magyar szőlőbirtokosok érdeke. • Korcsmárosiparról, a korcsmá- rosi szakképzettségéről. Irta: Pammer Ferencz. A szőlősgazdák, bortermelők is belátták a vendéglősiparnak képesítéshez való kö­tését, hogy mennyire érzik annak szüksé­gét bizonyítja a „Borászati Lapo“ alábbi czikkelye : Jelenlegi ipartörvényünk alábbi fogyaté­kosságára óhajtom az illetékes tényezők figyelmét felhívni azért, hogy az megfele- lőleg módosítható is legyen. Ipartörvényünk valamely iparágnak gya­korlását annak szakszerű ismeretéhez fűzi. Vagyis a suszternek, mielőtt az iparenge­délyt nyerhetne, 3—4 évig inaskodni, ipa­rát, mesterségét tanulnia kell. Vagy pedig, hogyha valamelyik iparüzőnek úgynevezett szabadulólevele nincs, iparát csak úgy gya­korolhatja, hogyha szakképzett (felszaba­dult) üzletvezetőt tart. Sajnos azonban, hogy ipartörvényünk ezen üdvös rendelkezése a fcormérőkre, korcsmárosokra nem terjeszkedik ki ; korcs- márosipart válthat ma minden jó erkölcsű egyén űzendő iparának legcsekélyebb szak­ismerete nélkül. Ezen visszás állapotnak meg is van a maga természetes következménye ; daczára annak, hogy elsőrendű bortermő államban élünk, talán sehol a világon annyi rosszul kezelt, virágos, darabizü, hordóizü, eczetes, főfájást okozó, kénezett bort a fogyasztó­közönség elé nem taláinak, mint minálunk. A jobbizlésü fogyagyasztóközönség termé­szetes inkább lemond a rosszul kezelt bor ivásáról s kénytelen a jobban kezelt sört fogyasztani. Sokan a borfogyasztás csökke­nésének okát kutatják, azt hiszem a fent elmondottakban annak egyik lényeges okára mutattam rá. Hogy a rosszul kezelt bor a borfogyasz­tás csökkenésének lényeges oka, igazolja azon körülményt is, hogy úgy falvakon, mint városokban a borfogyasztók tömege­sen keresik fel azokat a borméréseket, ahol jól, tisztán kezelt bort mérnek. Véleményem szerint a korcsmáros ipart űzőktől is megkövetendő volna, hogy ipa­ruk szakismeretével bírjanak, tudják boru­kat egyszerűen tisztán kezelni s kimérni. Ha tudunk husvizsgálókat stb. szakembere­ket kiképezni, miért ne tudnánk korcsmá- rosokat is ? Véleményem szerint a korcs- márosipar üzését is a borkezelés elemi ismeretéhez kellene fűzni. A borkezelés ezen elemi ismeretét a budafoki m. kir. pinczemesteri tanfolyamon és a m. kir. vinczellériskolákban felállítandó időszaki szaktanfolyamon sajátíthatnák el a jövő bormérői és iparigazolványt csak innét nyert bizonyítvány alapján nyerhet­nének. Városokban felállított pinczériskolák- ban pedig kellő képzettséggel bíró szak­emberek oktatnák a jövő vendéglősnemze­déket a borkezelés elemeire. Jelen czikkem megírására az egész or­szágban felhangzott azon panasz készleteit, hogy : bortermelő államban élünk s még­sem lehet bort inni (már t. i. élvezhetőt), mely jogosult panasznak okát elsősorban korcsmárosok által (tisztelet a kivételnek) forgalomba hozott rosszul kezelt bornak tulajdonítom, melyen ipartörvényünk meg­felelő módosításával is segíthetünk, mire az érdekelt tényezők figyelmét ismételve felhívni bátorkodom. R vendéglősök mozgalma, Ipartársulatunk vezetősége a következő közérdekű, felvilágosító közleményt tette közzé egyik legelőkelőbb lapunkban a „Budapesti Hirlap“-ban : A magyar vendéglős-ipar évtizedek óta vajúdó kérdéseinek elintézése és a ven­déglősök helyzetének megerősítése érde­kében a főváros legtekintélyesebb ven­déglősei évekkel ezelőtt mozgalmat indí­tottak azzal a czéllal, hogy a testületekre szakadt vendéglős-iparosságot egy nagy­szabású középponti szövetségben tömörit- sék. A mozgalom, amelyet a székesfővá­rosi szállósok, vendéglősök és korcsmáro- sok ipartársulata vezetett, Olück Frigyes ipartársulati elnök irányítása mellett a Magyar Vendéglősök Országos Szövetsé- gé-nek megalakításában jutott kifejezésre. Szent Margitszigeti üditőviz ■ A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ­Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom