Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-03-20 / 6. szám
XXVHI-ik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1912. márczius 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK. VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden ho 5-én es 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre Háromnegyed évre 9 „ Negyedre 6 kor. 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. A szövetkezeti korcsmák. A fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatos korcsmákról már több alkalommal elmondottuk véleményünket. Ahol tisztes, megbízható, gyakorlott magyar kezekben van a korcsmáros és vendéglős ipar gyakorlása, ott a szövetkezet ne nyisson — s eddig tudtunkkal nem is nyitott — korcsmát. Ahol azonban holmi bevándorolt, jött- ment, kontár, pálinkás kezébe került a korcsmái jog gyakorlása, aki hitelbe dukmált méregitalaival egész vidékek földmives népének anyagi és erkölcsi megrontója, ott igen is nyisson a szövetkezet korcsmát, de annak vezetését szakavatott, gyakorlott, képzett pinczérre, vagy korcsmárosra bízza, hogy igy azok a szaktársaink, akik anyagi helyzetüknél fogva erre képtelenek, igy mégis nagyobb önállósághoz jussanak. Ezt a véleményünket osztotta eddig s osztja ma is a magyar képzett vendéglős és korcsmáros iparosság általános része. Most egy kisebb vidéki folyóirat, az »Abaujtorna vármegyei Korcsmárosok Értesítője« egy kis fullánkos czikkelyben nagyon nekirohan a szövetkezeti korcsmáknak, bizonyára abban az öntudatban, hogy ezen közleményével — mint az az egyszerű szabólegény, aki hetet ütött egy csapásra — az egész hatalmas szövetkezeti mozgalmat agyonüti Magyarországon. Hát mondhatjuk, nem vagyunk egy véleményen az abaujtornamegyei Értesítővel, mert hiszen a magyar vendéglős és korcsmáros iparosságnak életexisztencziáját egyáltalán nem veszélyezteti a szövetkezeti korcsma, nem különösen akkor, ha abban szakiparunkban képzett, gyakorlott koncs- márost alkalmaznak. Lehet, hogy vannak, akik nagyon tartanak a szövetkezeti korcsmák veszedelmétől. Ezek leginkább azok a zugkorcsmárosok, akik belekontárkodva a vendéglős és korcsmáros iparba, — mint már föntebb jeleztük — uzsorakamatra spekuláló hitelnyújtásukkal, egészségtelen, mérges italaikkal megmételyező hatással vannak egész vidékek népére. Ezek azok, akik megunva elébb folytatott tisztes iparukat, otthagyva kapát, kaszát és kaptafát, minden előképzettség nélkül felcsapnak korcsmárosoknak s a söröstől, borkereskedőtől, mészárostól, fűszerestől nyert hitellel rendezik be üzleteiket, gondolva, hogyha belebuknak is, úgy sem vesztettek semmit. Nos hát, mi ezt az elemet nem védelmezzük a szövetkezeti korcsmától, mert ez jobban veszélyezteti a tisztes vendéglős és korcsmáros ipar jó hírnevét, hitelképességét és jövőjét, mint a szövetkezeti korcsma. Ami pedig magát a szövetkezeti eszmét illeti, azt istápolandónak tartjuk a vendéglős és korcsmáros iparnak keretében is, mert akkor lesznek anyagilag és erkölcsileg erősek a képzett, tisztes magyar vendéglősök, ha minden tekintetben szövetkeznek egyik a másik és közös érdekeik megvédel- mezésére. Magyar fürdők idegen kézen. Magyarország tele van gyönyörűséges fürdővidékekkel, azonkívül üdítő és gyógyvizeket ömlesztő, kincseket érő forrásokkal. Ma már úgy vagyunk, hogy gyógy, savanyu forrásunk legnagyobb része a Királyhágón innét és túl idegen bérlők kezében van, akik a saját gyógyvizeink árát úgy felverik, hogy egy üveg természetes savanyuviz annyiba kerül, mint ugyanolyan mennyiségű asztali bor. Így van ez különösen a zirczi cziszterczita- rend tulajdonát képező szántódi savanyuviz- zel, meyi'sziníte hozzáférhetetlenné tett a kevesebb vagyonnal rendelkezők részére a bérlők kezében, holott az volna a fődolog, hogy ilyen egészséges üdítő és gyógyital minél olcsóbban, országszerte hozzáférhető legyen. Most már a gyógyforrások után ugy- látszik, hogy fürdőink is egymásután vétel, vagy bérlet utján idegen kézre kerülnek. Éőcséről írják, hogy Szepesbéla városa a hires Barlangliget-fürdő bérbeadása dolgáSzerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akaczfa-utcza 7-ik szám Kéziratok és előfizetések ide intézendők. ban egy külföldi konzorciummal tárgyalást folytat. A külföldi társaságnak a fürdő fellendítésére nagyszabású terve van. A bérletet hatvanöt évre kötné meg s mindjárt az első három évben hatvanezer korona beruházásra kötelezné magát. Terve, hogy a Hohenlohe hercegi erdőurodalom javorinai vadászterületéből is ötszáz holdat kibéreljen és ezt a fürdözői vadászveridégek rendelkezésére bocsássa. Veszprémből pedig a következőket írják: Régóta szó esik már arról, hogy Zalavár- megye legszebb fürdőhelyét, Balatonfüredet világfürdővé kellene fejleszteni. A fürdő tulajdonosának, a panonhalmai szentbenedek- rendnek azonban erre a czélra nincs elegendő pénze. Balatonfüred nagyarányú fejlesztéséből azonban végre mégis csak lesz valami. A fürdőhelyet ugyanis egy angol részvénytársaság akarja megvásárolni, vagy ha ez sem lehetséges, hosszú időre bérbe venné, s azután világfürdővé átalakítani. Tervbe van véve, hogy az egykor világhírű füredi savanyuviz gyökérforrását is fúrások utján fölkutatják, hogy az ismét, édes viz nélkül, a maga őserős, savanykás pezsgő izében legyen forgalomba hozható. A társaság a Balatonba, pilótaemelvényekre pompás házakat építene, s mintegy Velencévé varázsolná a Balatonnak ezt a bűbájos részét. Még több nagyszabású terv van tervbe véve a konzorcium által, mely felölelné a tihanyi hegynek pompás kirándulási czélokra való átalakítását is. Magyarországnak nehány jelentősebb fürdője tehát a közel jövőben idegen kézre kerül. Más országokban vagyonos hazafiakkal alakulnának ötven-száz tagú társaságok, akik milliókat összerakva, nemzeti természeti kincseinket felvirágoztatnák, a nép javára és hasznot hajtóvá alakítanák át. Nálunk idegen emberek idegen pénze kell, hogy fürdőhelyeink modern átalakításával megteremthessük azt a régen emlegetett, várva várt idegen forgalmat. Hát hiszen bajnak nem baj az épen, hogy idegen pénz jön be az országba, csak arra kellene figyelni, hogy annak magyartalajon ki- csiráztatott busás jövedelme, haszna magyar földön is maradjon, nyerjen értékesítést. Hogy azok az idegen, angol, német vagy francia bérlők azután ne teljesen idegeneket is alkalmazzanak nagy vállalataiknál. Ne Schätz József Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
