Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-20 / 4. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 1912. február 20. berendezéssel a tátrai fürdőkön, melyeket telefonhuzalok és villamos vasutak kötnek öss^e egymással, a turistaházakkal és a közeli városokkal és községekkel. A Tatra minden fürdőhelyét nemcsak nyári, hanem nagyon kellemes téli szórakozási és tartózkodási helyekké alakítják át Hogy minden akadály nélkül keresztülvitessék, a földmivelésügyi minisztériumban nemrég Csiki Imre miniszteri tanácsos vezetésével a kincstári fürdők részére külön ügyosztályt szerveztek, amely ügyosztály legfontosabb feladata a kincstári fürdők s ezeken létesítendő szállodák, vendéglők továbbfejlesztésének megallapitása ez az ellenőrzés lesz különösen akkor, ha a nagyobb fürdők tervbe vett bérbeadása megvalósul. A bérlőkét ugyanis szigorúan ellenőrzik, hogy betartják-e a velük kötött a fürdők és szállodák fejlesztésére vonatkozó fon- tozatokat. Az állam nem képes nagyobb áldozatokat hozni a tátrai fürdők fejlesztésére, azért, azért határozta el, hogy a nagyobb fürdőket hosszabb időre bérbeadja. Erre vonatkozólag most folynak komoly tárgyalások. Eddig a legszámbavehetőbb ajánlatot a nagy fürdők bérletére a Ritsch-szállodai konzurczium tette. Valószínűleg öt- ven-hetven évre ez is nyeri el a bérletet s uj szállókat és vendéglőket is építtet. Kívánatos volna azonban a szerződésben kikötni, hogy a Ritsch-féle konzorczium szállodáiban, vendéglőiben magyar honos vendéglősöket, pinczéreket s általán magyar személyzetet alkalmazzon elsősorban, nehogy ezeket kiszorítsák hazánkból az idegenek. Az esztendő végéig dönt a földmivelésügyi minisztérium Herkulesfüred, Ránkfüred, Csorbató, Tártralomnicz és Fény őháza bérbeadása tárgyában. A Tátra uj korszakának fejlődéséhez az első kezdetet a Csorbató-tátralomniczi villamos vasút építésre adta meg, mely még a télen összeköttetést nyer Tátraszéplakkal és Tátrafüreden a vasúti állomásnál uj vendéglőt rendneznek be nagy étteremmel, hol a turisták olcsó étkezéshez fognak jutni. A Tátrában eddig meglévő és ezután létesítendő szállodák és vendéglők nemcsak téli, hanem nyári jövedelmi forrást is fognak ezután képezni, azért kívánatos, hogy a szállók, vendéglők, bérletét, kezelését, magyar vendéglősök nyerjék el. Van mai napság is Budapesten elég vállalkozó vendéglős, aki nyaranta nem csak az országban, hanem a Balkánon is, Boszniában, Horvátországban, Romániában, sőt még a távolabb külföldön is bérel fürdői vendéglőket s ott még a vendégek osztatlan megelégetését vívja ki, másrészről tisztességet megbecsülést szerez a magyar vendéglős iparnak. Ezeket a derek fürdő vendéglőseinket a tátrai fürdők, szállodák és vendéglők nagyarányú fejlesztése alkal- máéól csakugyan nem lehet a számításból kihagyni. Az országos borvizsgáló bizottság. A kereskedelemügyi miniszter a Budapesten és Kolozsvárott szervezett állandó borvizsgáló szakértő bizottság tagjaivá az 1912. év tartamára kinevezte: 1. a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottsághoz: Jálics Géza és Abeles Zsigmond bornagykereskedőket, Oundel Jánost, a vendéglősök ipartársulatának diszelnökét, budapesti lakosokat, ifj. Palugyay Ferencz és Schmidt Lothár bornagykereskedőket és Hubert Henrik pezsgőgyárost, pozsonyi lakosokat: 2. a kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizottsághoz: Baintner Ferencz dr. kolozsvári lakost, az ottani gazdasági akadémia tanárat, Nagy Gábor ottani vendéglőst, Deák József, Farkas Samu kolozsvári lakos, bornagykereskedőket és Főry Tivadart, az „Erdélyi Pinceegyesület“ titkárát. R vendéglők jövendő konyhája. Aki csak ezelőtt félszázaddal látta városi, kölönösen fővárosi vendéglőink konyháit s most ismét betekintene azokba, bizony nagyot csodálkoznék. Boldogult magyarjaink nem tudnák megmagyarázni, hogy a sokfele alakú főző, sütő eszköznek miféle hivatása van. Ha a jövőbe tekintünk a vendéglők, szállodák konyháiban még nagyobb változások tárulnak elibénk. A vendéglők jövő konyháiban nem lesz fa, nem lesz szén s igy nem lesz a fűtéssel járó tisztátalanság sem. A jövő konyhája a villamos konyha, melyben a szakács, szakácsnő akár fehér koztüjében is végezheti a főzés, sütés művészetét. Hogy még nem következett be a vendéglői villamos konyhák korszaka, annak az az oka, hogy az áramfejlesztes drágasága nem áll arányban a villamos-konyhatól várható kényelemmel. Fürst Artur berlini iró „Wunder um uns“ czimü most megjelent könyvében megemlékezik a jövendő villamos-konyháiról is. A vendéglők jövő konyháiban hire sem lesz szénnek és koromnak. Ezt is szénnel fütik, csakhogy nem a konyhaleány, vagy mindenes szolga a tüzet, mint mostani kollegája, hanem a fütő, aki a villamosság központi telepén végzi azt a dolgot. Az égő szén villamos energiává vállna, ragyogó sodrony huzalokon át jut a vendéglő konyhájára, ahol azután a szakács rendelkezésére állna, tetszésszerinti hőfokot fejtve ki — süt és főz. Teát, kávét akár még a fehér terítéken is lehet készíteni a viliamos-főzőn. A vendéglők konyhái mellett lesznek a villamos melegítők. Ezek az ételek melegen tartására szolgálnak majdan, de forralásra, főzésre nem alkalmasak. A villamos gyorsfűzőt majd közvetlenül a vízvezeték kapcsára alkalmazzák, mely kinyitva azonnal és állandóan osztja a forró vizet. A vízvezeték csapjának kinyílásával ugyanis működésbe jön majd az áram is, viszont annak elzárása az áramot. A tojásfőzéshez is praktikus nyílás vár a villamosság terén. Az egyik például óraszeikezet, mely akkor jön működésbe, mikor mutatóját annyi perezre igazítjuk, ahány perczig a tojást főzni akarjuk. Mikor eléri a kívánt perczet hangos csöngetéssel jelzi, azután ismét visszatér mozdulatlan állapotába. A jövő vendéglőjének konyhájában nem kell tésztát gyúrni, nyújtani, metélni, baromfit, r alaczot tisztítani, húst felvágni, aprózni stb. stb. Mivel ezt a villamosság végzi. A szakács, szakácsnő csak a vegyítést végzi és a villamoserő által mozgatott, hajtott konyhaeszközöket igazítja be a kellő működésbe. Ilyen forma lesz majd a vendéglők jövendő konyhája s bizonyára kényelmesebb s kevesebb dolguk lesz benne a jövő szakácsnőinek, akik azonban akkor is alig elégszenek meg kevesebb fizettséggel. Vendéglői ital a kávéházakban. - Szabály- rendelet tiltja Budapesten, hogy a kávéházakban vendéglői melegételeket szolgáljanak ki, ennek daczára néhány kisebb kávés felerészben vendéglővé alakította üzletét és jó pénzért szolgálta ki a vendéglős ételeket. A főváros tanácsa most újból elrendelte, hogy a jövőben kávéházakban nem szabad vendéglői italt kiszolgálni és utasította a kerületi elöljáróságokat, hogy e tekintetben szigorúan ellenőrizzék a kávéházakat. R vendéglős ipar és a zöldség- termelés. A minapában az egyik lap feltalálta azt a hirt, hogy a budapesti vendéglősök és korcsmárosok kartellba álltak s felemelték az összes asztali főzelékek árait. Akkor a „Budapesti Hírlap“ tudósítója felkereste Glück Frigyest, a „Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának“ elnökét s megkérdezte tőle, hogy mi igaz ebből a hírből. Glück Frigyes kijelentette, hogy az ő elnöklete alatti ipartársulat tagjai semmiféle kartelt nem kötöttek s nem is kötnek a vendégközönség ellen, ami különben azt illeti, hogy egyes vendéglősök és korcsmárosok felemelték a főzelék árát, azt nagyon természetesnek tartja. A zöldség ára Budapesten az utóbbi időben hallatlanul megdrágult s a hús árával versenyez. Ennek oka az, hogy a Budapest környékbeli zöldségtermelést teljesen a bolgár kertészek foglalták le maguknak, akik azután a piaczon méregdrágán diktálják az árakat. Kivált a hajózás megszűntével vidéki zöldségtermelő helyekről alig érkezik zöldségféle Budapestre s ami érkezik, az is a közvetítő kereskedelem, a kofák kezébe kerül, akik aztán szintén méregdrágán adják azt el a fogyasztóközönségnek. Ezért kénytelenek azután a vendéglősök is drágábban adni a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat, Budapest, V. Rudolf-rakpart 8.
