Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-11-05 / 21. szám
XXVIII-ik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1912. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLD SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ j Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : IHÁSZ GYÖRGY. v VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Magyarország borkészlete és a vendéglősök. A magyar vendéglősöket és korcs- márosokat, mint legnagyobb vásárlókat és fogyasztókat, kétségtelenül első sorban érdekelheti, hogy mennyi eladásra szánt bor van még az országban és mely vidéken, mely termelőknél van ez beraktározva. Régóta hiányát érezték vendéglőseink is egy erre vonatkozó, hiteles borkészletkimutatásnak. Most a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatósága segitett ezen a hiányon s a termelőktől beérkezett adatok alapján készittetett egy ilyen, a lehetőség szerint megbízható kimutatást az eladó magyarországi boráí- lományról. Ez a kimutatás mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy koránt sem igaz az az állítás, mintha a szüret után a bel- és külföldi bor- kereskedők az összes borokat megvásárolták volna. Van ugyanis még a gazdák pinczéiben elég, vevőre váró bor, még pedig a legnagyobb részben a jobb minőségből. Ezekhez a borokhoz azonban a fogyasztók nem juthatnak a tavaszi bevásárlások alkalmával olcsóbban, mint 5—10 százalékkal drágábban az őszi áraknál. A meglévő borokból sem a hegyi, sem a bomoki termésekből 60 koronánál olcsóbban vásárolni nem lehet hektoliterenként, de még a 46—48 koronás borkinálat is ritkaság számba megy. Az átlagos árak 50—52—56 korona közt váltakoznak. Ezeknél az áraknál olcsóbban bort ma már nem kaphatni, annál kevésbbé, mert a gazdák rósz reménységgel vannak a jövő szüreti kilátásokat illetőleg is. De van más ok is, mely arra ösztönzi a termelőket, hogy boraikat tovább tartogassák s fokozatosan mennél magasabb árakon adják. — Oda át Ausztriában igen nagy a borkereslet, mely természetesen hatással van a mi boráralakulásainkra is. — Eddig az osztrák borkereskedők és vendéglősök úgy segítettek bor- szükségletükön, hogy Dalmácziából és Isztriából vásároltak bort, sok rossz eredményű szüretek idején a magyarországi vendéglők pinczéibe és beszármazott olcsó áron elég nagy mennyiségű Dalmát és isztriai bor. Ma már az ezzel való hiánypótlás ki van zárva, mert Dalmácziában, Isztriában, Déltirolban egy-egy hektoliter közönséges asztali bor ára 50—56 korona, amihez szép összeggel járulna még a szállítási költség is. Sőt Liszában, Dalmácziában a borkereskedők most 64—70 koronát kínálnak olyan borokért, melyeket más esztendőkben könyen megvásároltak 14—16 koronáért hektoliterenként. Alsó-Ausztriában még kedvezőtlenebbek az állapotok. Ott a vendéglősök valamire való fehér, vagy siller borért hektoliterenként megadnak 80— 100, sőt még 120 koronát is. Mindezekről tudomást vesznek immár még az egyszerűbb magyar bortermelők is, azért tartják mind magasabb áron borkészletüket. Vendéglőseink, korcsmárosaink eddig igen csekély mértékben emelték a kimérésre kerülő boraikat, azt is csak kényszerűségből, ha azonban tovább tart a bordrágulás, senki sem veheti rossz néven, hogy a vendéglőkben és korcsmákban is újból emelkedni fog az asztalokra kerülő borital ára. (Jj korcsmák a kültelkeken. A széksfőváros külső részeiben nagyobb arányban bevégződtek az építkezések. A Lágymányos az ott elhelyezett uj műegyetemnél fogva egészen uj, szép, modern városrész immár. A Hungária-uttól kifelé, — arra való tekintettel, hogy az uj Duna-Tisza közti csatorna erre öleli körül majd Budapestet — szintén épülnek több emeletes uj bérházak, melyekben ép olyan drága a lakás, mint Budapestnek belső városrészeiben. És ahány uj bérház épül a külterületen, azokban mind uj korcsma, vendéglő' nyílik, pedig a kisebb földszintes házakban is van elegendő úgy nevezett — harmo- nikás korcsma. Már az építész úgy tervezi az uj bérházat, hogy annak egyik földszinti uíczai helyisége vendéglői, vagy kávéházi czélra legyen alkalmas. Tényleg azért a Elungária-ut felé lesz is létjogosultságuk az uj vendéglőknek és korcsmáknak, mert hiszen erre lesz egykor Budapest igazi gyárvárosa, erre épül ki a nagy központi állomás s erre lesz a Duna-Tisza közötti csatorna kereskedelmi szakpontja és kikötője. Nézzük azonban kik lesznek ezekben a most épülő külvárosi korcsmákban az uj korcsmárosok és vendéglősök. Úgy kellene lenni, hogy derék, szakképzett, az üzleti élet gyakorlati iskoláján átment pinczé- rek aránylag csekély tőkével önállósítsák magukat ezekben az uj helyiségekben. Ámde nem úgy van. A kültelki bérházak vendéglői, korcsmái helyiségeit a legnagyobb részben budapesti józsef- és erzsébetvárosi sön- téstulajdonosok bérlik ki, s azt berendezve főként pálinka, azután bor- és sörkimérésre, azokba volt kocsisokat és hasonló foglalkozású egyéneket állítanak csaposokként az illetékes hatóság nagyszerű és jóakaratu hozzájárulásával. Ezekből lesznek Budapest külváros jövendő vendéglősei és korcsmárosai és elképzelhető, hogy ahol ily kezekben van a korcsmái ipar gyakorlása, — különösen a kültelkeken, ahol úgyis nagyon sok a kétes existenczia — minő lehet ott az erkölcsrendészeti élet. Azok az igazi szakképzett emberek pedig, akik komoly akarattal léptek egykor a vendéglősi, korcsmárosi pályára s hosszú évek sorát töltötték el pinczéri gyakorlatban, úgy szoritattnak le még a legszerényebb önállóságról is. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy ahol a vidéken megüresedik egy-egy Schätz József Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57 22Budapest, Vili., Práter-u. 47. Károly István főherceg Angol porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Az Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos. Sedlmayr Bierbrauerei zum Franziskaner-Keller A.-G. :: müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja céget a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
