Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-01 / 1. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. január 1. az intézmény, ha jövőben boldogulni akarnak. Már most, hogy tervezik ezt a buda­pesti borpalotát, illetve országos borpin- czét ? Erre is megkapjuk a választ. A budapesti borpalota valójában a kül­földi városházi borpinczék mintájára szer­vezett nagy vendéglőhelyiség volna, azon­ban borkóstolót is tartana fent, tehát állan­dóan poharanként is mérné ki az összes magyar borokat. A borkóstoló helyiségé­ben buffetet is tartana fent. Azonkívül állandó borkiállítása volna az összes ma­gyar borok bemutatásával és árainak fel­tüntetésével. Evenkét többször rendezne borárverést. Apró mintaüvegeket tartana mindenféle borfajtából, melyeket bárki kevés pénzért megszerezhetne magának és zsebébe hazavihetné családjának és ismerőseinek. Házhoz szállítana bort úgy nagyban, mint kicsinyben. Ezenkvül ez a borpalota, vagy országos borpincze Buda- dapest székesfőváros minden kerületében állítana fel mellékhelyiségeket, természetesen vendéglői jelleggel, bujfettel és borkóstolóval egybekötve. Megjegyezzük még, hogy a székesfővárosi borpalota létesítéséhez úgy a földmivelésügyi miniszter, mint Bárczy István. Budapest székesfőváros polgár- mestere is megígérték erkölcsi és anyagi támogatásukat, sőt két fővárosi nagyven­déglős 350.000 korona összegnyi hozzá­járulását jelentette be a borpalota czél- jaira. Mi a magunk részéről — rég hirdetett meggyőződésünknél fogva — mindenkor lelkesedéssel üdvözlünk minden olyan intézményt, mely a mai költséges borköz- vetités kizárásával — mely kárára van úgy a termelőnek, mint a vendéglősnek, korcsmárosnak s általán a fogyasztó kö­zönségnek — olcsóbban hozná a tiszta magyar borokat forgalomba s különösen Budapest vendéglőseinek és korcsmáro- sainak megkönnyitené a borvásárlást. — Egyet azonban nem helyeslünk. És ez az, hogy ez a budapesti borpalota, vagy mond­juk országos borpincze a főváros minden kerületében felállítandó vendéglő és korcsma jellegű fiókjaival, hatalmas állami és fővá­rosi anyagi támogatással versenytársa, kon- knrrense legyen Budapest már meglevő vendéglőinek, korcsmáinak, Budapest szak­képzett, tanult vendéglős és korcsmáros iparosainak úgyis elég konkurrensük akad a kontárkorcsmárosokban, még csak az kellene, hogy most még ennek a nagy és sok adót fizető testületnek fővárosi és állami szubvenczióval és kevezményekkel állítanának fel hatalmalmas konkurrens üzleteket, akkor igazán becsukhatná a boltot. Különben is, ha ez a borpalota vagy borpincze összes fiókjaival vendég­lői vagy korcsmái jelleggel nyílna meg, akkor teljesen eltévesztené czélját. Mert akiben a budapesti vendéglősök és korcs- márosok veszélyes versenytársukat látnák, attól ugyan nem vásárolnának bort, már pedig a budapesti közönségnek nagy része borszükségletét kizárólag a vendéglősök közvetítésével fedezi. Ha létesül az a fővárosi borpalota, vagy országos borpincze, legyen az csak egy hatalmas közvetítő intézet a magyar bor- I termelők és a fogyasztók, vendéglősök és korcsmárosok közt s akkor elérte nemes és hasznos czélját. De ne legyen városilag államilag szubvenczionált s talán nagy javadalmazásu igazgatósággal és hivatalnok­személyzettel ellátott nagyszabású korcsmái és vendéglői vállalat a mai székesfővárosi vendéglősiparosság rovására, mert akkor czélját tévesztette. Reméljük, hogy e tekintetben megnyug­tató választ fogunk nyerni s akkor mi is odasorakozhatunk a budapesti borpalota vagy országos borpincze feltétlen támo­gatói közé. Az engedélynélküli tánczmulatság és zenélés­A belügyminiszter egy felmerült esetben Sáros vármegye közönségéhez 1911. évi 1073. szám alatt intézett határozatában elvi döntésként kimondotta, hogy amely ven­déglőst, korcsmárost a közigazgatási ható­ságok engedély nélkül való tánczmulatság tartásáért kihágásilag megbüntetnek, azt kü­lön engedély nélküli zenéltetésért ugyanez alkalomból kihágási eljárás alá sorozni, megbüntetni nem lehet. A belügyminiszté­riumban tehát belátták, hogy még az en­gedély nélküli tánczmulatsághoz a muzsika kell — mert nálunk csak a siket-némák járják zene nélkül — s ezért a muzsika­szóért nem kell külön pénzbírságot fizetni. Kivált úgy farsang táján sora nincs azok­nak a polgári és kisebb korcsmárosoknak, akiket záróra megszegéséért s egyben ze­néltetésért külön-külön megbüntetnek. Jó lesz ezekkel a dupla bírságolásokkal szem­ben az idézett belügyminiszteri döntésre hivatkozni, mely megmagyarázza, hogy még a közigazgatási bírságoló határozati­nak sem foghat, még a korcsmárosokkal szemben sem duplán a krétája. Rz uj ipartörvény megsürgetése. Budapest területén lévő több ipartestü­let és társulat azzal a kéréssel fordult a főváros törvényhatóságához, hogy az uj ipartörvény megalkotását a kereskedelmi minisztériumnál, illetve a kormánynál sür­gesse meg. Nincs olyan ipari foglalkozás, mely ne érezné káros hatását a most érvényben lévő ipartörvény egyes intéz­kedéseinek. A szabadipar megteremtésé­nek jeligéjében alkották meg ezt a tör­vényt s megteremtette az ipari szabadsá­got, mely a régi képzett iparosokra rázu- ditotta nemcsak a kontárok, hanem a külföldi iparnak konkurrencziáját is. Hogy ez az ipartörvény megváltoztassák, azt már megsürgette Budapest székesfőváros törvényhatósága s most ismét elhatározta, hogy sürgősen felír e tárgyban a kor­mányhoz. Az uj ipartörvény intézkedéseinek meg­alkotását magában foglaló javaslat már tulajdonképen régen s többszörüsen készen van a kereskedelmi minisztériumban. — Elkészíttette azt már néhai Lukács Béla kereskedelmi miniszter, azután a saját tervezetük szerint átdolgoztatták azt Kos­suth Ferencz és Hieronymi Károly volt kereskedelmi miniszterek, mig most az egész javaslat több mázsás aktája Beöthy László uj kereskedelmi miniszter szekré­nyében porosodik. Hogy mikor lesz ebből törvény, csak a jó Isten tudná megmon­dani, pedig nemzetgazdasági szempontból sürgősebben szükség volna rá, mint az ujonczlétszámemelő javaslatára. Nekünk, vendéglősöknek, szállodások­nak, korcsmárosoknak nagy érdekeink fűződnek az uj ipartörvény megalkotásá­hoz. Ebbe kell, hogy foglaltassák majdan a szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar­nak a képesített iparágak közé való soro­zása. Ha ez megtörténik, akkor már a jelen, de még inkább a következő ven­déglős, korcsmáros nemzedék megszaba­dul mindennemű jövendőbeli kontárkon- kurrencziától, ha nem történik meg további fél vagy egész századig nehéz, nyomorú­ságos küzdelem marad tovább is a magyar vendéglős, korcsmáros ipar érdeke. Éppen azért szükséges, hogy minden hivatalos vendéglős-szervezetünk ott legyen az uj ipartörvény megalkotásának megsürgeté- sénél és résen legyen, hogy annak kere­tében a szállodás, vendéglős, korcsmáros ipar is végre a képesítéshez kötött ipar­ágakhoz soroztassék. Ez a kötelesség ter­mészetesen első sorban hárul a Budapes­ten székelő szállodás, vendéglős és korcs­máros ipartársulatokra. Súlyos vádak a kontár korcs­márosok ellen. Többször rámutattunk már „a Vendég­lősök Lapja“ hasábjain arra, hogy milyen ártalmára van az a körülmény a tisztes­séges, képzett magyar vendéglősök jó hírnevének, anyagi érdekének, hogy ebben az országban, minden mesterségét megunt, kaptafát kerülő egyén, vagy Galicziából bevándorolt gyanús existenczia itt italmé­rési és korcsmanyitási engedélyt kaphat. Nagy ártalmára van ez a közegészség, — a közrend érdekeinek, s nagy akadálya a magyar bor forgalomba hozatalának, — me­lyen csak úgy lehetne segíteni — mint azt már több alkalommal kifejtettük, — ha a szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar gyakorlása is mielőbb a törvényes képesí­téshez köttetnék. Napról-napra látjuk, hogy ezen felfogásunkban, nemcsak tisztes ven­déglőseink, a közrendészet és közigazga­tás vezetői, sőt még a borászati szak­körök és a bortermelők is osztoznak. Dr. Molnár István, a kiváló közgazda- sági szakiró a „Borászati Lapok“-ban több figyelemre méltó czikket irt a magyar bor értékesítéséről s ajánlja a palaczkborok forgalomba hozatalát, mert szerinte az egyes korcsmárosok kezére került akár milyen jó bor, mire a borivó elébe jut, már annyira ki van forgatva becsületes, jó izéből, zamatjából, hogy arra ugyan nincsen szakember, aki ráismerne, hogy ez valaha rizling, vagy ezer jó volt. Erre a czikkre válaszol Szobonya Ber­talan gazdasági szakiró, volt gazdasági iskolai igazgató és nagy bortermelő s még megtoldja dr. Molnár István vádját a kö­vetkező súlyosbodásokkal, melyek a kon­tár korcsmárosokra vonatkoznak, de mivel nálunk a korcsmárosokat általánosítani szokták, bár azok kellemetlenek a tisz­tességes vendéglős és korcsmáros iparos­ságra is. „Ez tehát vád volna — Írja dr. Molnár István czikkére Szobonya Bertalan a korcs­márosok ellen, melyet én is s azt hiszem Szent Margitszigeti üdiíőviz ===== A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. = Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom