Vendéglősök Lapja, 1912 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1912. január 1. az intézmény, ha jövőben boldogulni akarnak. Már most, hogy tervezik ezt a budapesti borpalotát, illetve országos borpin- czét ? Erre is megkapjuk a választ. A budapesti borpalota valójában a külföldi városházi borpinczék mintájára szervezett nagy vendéglőhelyiség volna, azonban borkóstolót is tartana fent, tehát állandóan poharanként is mérné ki az összes magyar borokat. A borkóstoló helyiségében buffetet is tartana fent. Azonkívül állandó borkiállítása volna az összes magyar borok bemutatásával és árainak feltüntetésével. Evenkét többször rendezne borárverést. Apró mintaüvegeket tartana mindenféle borfajtából, melyeket bárki kevés pénzért megszerezhetne magának és zsebébe hazavihetné családjának és ismerőseinek. Házhoz szállítana bort úgy nagyban, mint kicsinyben. Ezenkvül ez a borpalota, vagy országos borpincze Buda- dapest székesfőváros minden kerületében állítana fel mellékhelyiségeket, természetesen vendéglői jelleggel, bujfettel és borkóstolóval egybekötve. Megjegyezzük még, hogy a székesfővárosi borpalota létesítéséhez úgy a földmivelésügyi miniszter, mint Bárczy István. Budapest székesfőváros polgár- mestere is megígérték erkölcsi és anyagi támogatásukat, sőt két fővárosi nagyvendéglős 350.000 korona összegnyi hozzájárulását jelentette be a borpalota czél- jaira. Mi a magunk részéről — rég hirdetett meggyőződésünknél fogva — mindenkor lelkesedéssel üdvözlünk minden olyan intézményt, mely a mai költséges borköz- vetités kizárásával — mely kárára van úgy a termelőnek, mint a vendéglősnek, korcsmárosnak s általán a fogyasztó közönségnek — olcsóbban hozná a tiszta magyar borokat forgalomba s különösen Budapest vendéglőseinek és korcsmáro- sainak megkönnyitené a borvásárlást. — Egyet azonban nem helyeslünk. És ez az, hogy ez a budapesti borpalota, vagy mondjuk országos borpincze a főváros minden kerületében felállítandó vendéglő és korcsma jellegű fiókjaival, hatalmas állami és fővárosi anyagi támogatással versenytársa, kon- knrrense legyen Budapest már meglevő vendéglőinek, korcsmáinak, Budapest szakképzett, tanult vendéglős és korcsmáros iparosainak úgyis elég konkurrensük akad a kontárkorcsmárosokban, még csak az kellene, hogy most még ennek a nagy és sok adót fizető testületnek fővárosi és állami szubvenczióval és kevezményekkel állítanának fel hatalmalmas konkurrens üzleteket, akkor igazán becsukhatná a boltot. Különben is, ha ez a borpalota vagy borpincze összes fiókjaival vendéglői vagy korcsmái jelleggel nyílna meg, akkor teljesen eltévesztené czélját. Mert akiben a budapesti vendéglősök és korcs- márosok veszélyes versenytársukat látnák, attól ugyan nem vásárolnának bort, már pedig a budapesti közönségnek nagy része borszükségletét kizárólag a vendéglősök közvetítésével fedezi. Ha létesül az a fővárosi borpalota, vagy országos borpincze, legyen az csak egy hatalmas közvetítő intézet a magyar bor- I termelők és a fogyasztók, vendéglősök és korcsmárosok közt s akkor elérte nemes és hasznos czélját. De ne legyen városilag államilag szubvenczionált s talán nagy javadalmazásu igazgatósággal és hivatalnokszemélyzettel ellátott nagyszabású korcsmái és vendéglői vállalat a mai székesfővárosi vendéglősiparosság rovására, mert akkor czélját tévesztette. Reméljük, hogy e tekintetben megnyugtató választ fogunk nyerni s akkor mi is odasorakozhatunk a budapesti borpalota vagy országos borpincze feltétlen támogatói közé. Az engedélynélküli tánczmulatság és zenélésA belügyminiszter egy felmerült esetben Sáros vármegye közönségéhez 1911. évi 1073. szám alatt intézett határozatában elvi döntésként kimondotta, hogy amely vendéglőst, korcsmárost a közigazgatási hatóságok engedély nélkül való tánczmulatság tartásáért kihágásilag megbüntetnek, azt külön engedély nélküli zenéltetésért ugyanez alkalomból kihágási eljárás alá sorozni, megbüntetni nem lehet. A belügyminisztériumban tehát belátták, hogy még az engedély nélküli tánczmulatsághoz a muzsika kell — mert nálunk csak a siket-némák járják zene nélkül — s ezért a muzsikaszóért nem kell külön pénzbírságot fizetni. Kivált úgy farsang táján sora nincs azoknak a polgári és kisebb korcsmárosoknak, akiket záróra megszegéséért s egyben zenéltetésért külön-külön megbüntetnek. Jó lesz ezekkel a dupla bírságolásokkal szemben az idézett belügyminiszteri döntésre hivatkozni, mely megmagyarázza, hogy még a közigazgatási bírságoló határozatinak sem foghat, még a korcsmárosokkal szemben sem duplán a krétája. Rz uj ipartörvény megsürgetése. Budapest területén lévő több ipartestület és társulat azzal a kéréssel fordult a főváros törvényhatóságához, hogy az uj ipartörvény megalkotását a kereskedelmi minisztériumnál, illetve a kormánynál sürgesse meg. Nincs olyan ipari foglalkozás, mely ne érezné káros hatását a most érvényben lévő ipartörvény egyes intézkedéseinek. A szabadipar megteremtésének jeligéjében alkották meg ezt a törvényt s megteremtette az ipari szabadságot, mely a régi képzett iparosokra rázu- ditotta nemcsak a kontárok, hanem a külföldi iparnak konkurrencziáját is. Hogy ez az ipartörvény megváltoztassák, azt már megsürgette Budapest székesfőváros törvényhatósága s most ismét elhatározta, hogy sürgősen felír e tárgyban a kormányhoz. Az uj ipartörvény intézkedéseinek megalkotását magában foglaló javaslat már tulajdonképen régen s többszörüsen készen van a kereskedelmi minisztériumban. — Elkészíttette azt már néhai Lukács Béla kereskedelmi miniszter, azután a saját tervezetük szerint átdolgoztatták azt Kossuth Ferencz és Hieronymi Károly volt kereskedelmi miniszterek, mig most az egész javaslat több mázsás aktája Beöthy László uj kereskedelmi miniszter szekrényében porosodik. Hogy mikor lesz ebből törvény, csak a jó Isten tudná megmondani, pedig nemzetgazdasági szempontból sürgősebben szükség volna rá, mint az ujonczlétszámemelő javaslatára. Nekünk, vendéglősöknek, szállodásoknak, korcsmárosoknak nagy érdekeink fűződnek az uj ipartörvény megalkotásához. Ebbe kell, hogy foglaltassák majdan a szállodás, vendéglős és korcsmáros iparnak a képesített iparágak közé való sorozása. Ha ez megtörténik, akkor már a jelen, de még inkább a következő vendéglős, korcsmáros nemzedék megszabadul mindennemű jövendőbeli kontárkon- kurrencziától, ha nem történik meg további fél vagy egész századig nehéz, nyomorúságos küzdelem marad tovább is a magyar vendéglős, korcsmáros ipar érdeke. Éppen azért szükséges, hogy minden hivatalos vendéglős-szervezetünk ott legyen az uj ipartörvény megalkotásának megsürgeté- sénél és résen legyen, hogy annak keretében a szállodás, vendéglős, korcsmáros ipar is végre a képesítéshez kötött iparágakhoz soroztassék. Ez a kötelesség természetesen első sorban hárul a Budapesten székelő szállodás, vendéglős és korcsmáros ipartársulatokra. Súlyos vádak a kontár korcsmárosok ellen. Többször rámutattunk már „a Vendéglősök Lapja“ hasábjain arra, hogy milyen ártalmára van az a körülmény a tisztességes, képzett magyar vendéglősök jó hírnevének, anyagi érdekének, hogy ebben az országban, minden mesterségét megunt, kaptafát kerülő egyén, vagy Galicziából bevándorolt gyanús existenczia itt italmérési és korcsmanyitási engedélyt kaphat. Nagy ártalmára van ez a közegészség, — a közrend érdekeinek, s nagy akadálya a magyar bor forgalomba hozatalának, — melyen csak úgy lehetne segíteni — mint azt már több alkalommal kifejtettük, — ha a szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar gyakorlása is mielőbb a törvényes képesítéshez köttetnék. Napról-napra látjuk, hogy ezen felfogásunkban, nemcsak tisztes vendéglőseink, a közrendészet és közigazgatás vezetői, sőt még a borászati szakkörök és a bortermelők is osztoznak. Dr. Molnár István, a kiváló közgazda- sági szakiró a „Borászati Lapok“-ban több figyelemre méltó czikket irt a magyar bor értékesítéséről s ajánlja a palaczkborok forgalomba hozatalát, mert szerinte az egyes korcsmárosok kezére került akár milyen jó bor, mire a borivó elébe jut, már annyira ki van forgatva becsületes, jó izéből, zamatjából, hogy arra ugyan nincsen szakember, aki ráismerne, hogy ez valaha rizling, vagy ezer jó volt. Erre a czikkre válaszol Szobonya Bertalan gazdasági szakiró, volt gazdasági iskolai igazgató és nagy bortermelő s még megtoldja dr. Molnár István vádját a következő súlyosbodásokkal, melyek a kontár korcsmárosokra vonatkoznak, de mivel nálunk a korcsmárosokat általánosítani szokták, bár azok kellemetlenek a tisztességes vendéglős és korcsmáros iparosságra is. „Ez tehát vád volna — Írja dr. Molnár István czikkére Szobonya Bertalan a korcsmárosok ellen, melyet én is s azt hiszem Szent Margitszigeti üdiíőviz ===== A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. = Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
