Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-09-12 / 17. ünnepi szám
Vendéglősök Lapja ból, fentartásából ez ideig jótékonyságukkal a budapesti szállodások és vendéglősök is kivették nagy részüket, azonkivül, hogy különösen téli időkben saját konyhájukról is sok szegény embert látnak el ingyenesen meleg ételekkel. De különösen szükség volt ezekre az intézményekre itt a nagy város forgatagában közegészségügyi, főkép közbiztonsági szempontokból is, mert a szabadban eltöltött fagyos éjszaka és az éhes, korgó gyomor rósz tanácsadója a szegényembernek. Ma már azonban ezek az intézmények nem felelnek meg a szegényebb és egészen szegény néposztály fokozódó szükségleteinek. Gondoskodni kellett most már azért oly intézményről, melyben ezek a szegény emberek, megfelelő épület keretében, olcsó pénzért ne csak jobb ellátást, ne csak tisztább éjjeli otthont, hanem munkálkodásra való alkalmat és erkölcsi szórakozást is találjanak s igy eltereltes- senek arról az útról, mely a szegénységből a végzüllés útjára, a tévútra vezet. Ez a humánus gondolkodás váltotta ki Budapest hivatalos hatóságából és nemesebben gondolkodó társadalmából azt az eszmét, hogy a főváros minden kerületében meg kell teremteni a népkonyhát, menedékházak és szükségbarakkok helyett a népszállodákat, vendéglőket, az úgynevezett „népházakat“, melyekben csekély pénzért, vagy éppen teljesen ingyen ne csak ételt, lakást, hanem tisztaságot, munkát is kapjon az arra szoruló szegény ember. Az első ilyen népszállót és vendéglőt ez év április havában nyitotta meg ünnepélyesen dr. Bárczy István polgár- mester és adta át az ötödik kerületi közjótékonysági egyesület gondozásának s evvel rendeltetésének. Ez a népszáiló és vendéglő, mely Budapesten az V. kerületben a Vág-utcza 12. és 14. számú városi telken épült — nálunk a legelső ilynemű intézmény. Czélja az, hogy a közsegitésre szoruló embereket — ha azok még nem véglegesen munkaképtelenek — visszaadja a társadalomnak, a tisztes életnek és munkálkodásnak. Hatalmas, negyedféleme- letes épület az első budapesti népház, népszálló és vendéglő. Épitése 500.000, berendezése pedig 100.000 koronába került és sok tekintetben kiállja a versenyt egy modern polgári szálloda-vendéglővel. Három főbejárata van, melyek egyike a gyermekotthonhoz, az első emeleti étkezőhöz, a nyilvános tanácsadóhoz és az intézet személyzetének lakásához vezet. A középső ajtón a népkonyha étkezőjéhez és a főzőkonyhákhoz lehet eljutni. A harmadik kapu az éjjeli szállások és a foglalkoztató műhelyek bejárata. A népház konyhája, mely az egész épületnek úgyszólván középpontját képezi — hasonló egy nagy szálloda-vendéglő konyhájához. Van benne nyolcz főző és nyolcz sütőtüz- hely, két darab háromszáz, két darab kétszáz és egy darab száz literes főzőüst, melyekből naponként kétezer embert lehet ellátni főtt étellel. Mondanunk sem kell, hogy a konyha a leggyakorlatibb eszközökkel van ragyogó tisztán felszerelve s a főzés gáztüzeléssel történik. A konyha alatt vannak a hatalmas élelmiszer-raktárak — a kamarák — melyekben a nyers élelmiszerek vannak elhelyezve, külön- helyiségekben. A zsir, hús és külön a zöldség, külön a liszt, só és külön a száraz főzeléknemüek. A konyhasorban vannak a foglalkoztató műhelyek, melyekben szegény munkanélküliek könnyebb foglalkoztatásokkal nemcsak a napi élelmezést, a szálláspénzt, hanem még ezenfelül való szükségletekre valót is megkeresik. A foglalkoztató műhelybe s igy a népház hosz- szabb idejű lakójának csak egészséges egyéneket vesznek fel. Ezeket is elsősorban megfürdetik a népház különösen berendezett fürdőjében, ruháikat pedig a szomszéd helyiségekben fertőtlenítik. Ezek az emberek ebédjüket, vacsorájukat a népkonyhában költik el; szabad idejükben a társalkodóban szórakozhatnak, éjjelre pedig 150 ágy áll rendelkezésükre, természetesen külön helyiségekben a férfiak és külön a nők számára, sőt külön a gyermekek részére. A népházban előadásokat is tartanak, a fiatalkorúak pedig elemi oktatásban is részesülnek. A népkonyhán kívül, melyben egész nap szolgáltatnak ki ételeket, az első emeleten van a nagy, nyilvános jellegű étterem, ahol olcsó pénzért étlapszerü ételeket kaphat bárki is. Ebben az étteremben egy csésze leves ára 6 fillér, nagy adag húsos főzeléké 28 fillér, kis adagé hússal 16 fillér, egy adag tészta 10 fillér, egy adag mellékétel (saláta, főtt szilva, rizs, ugorka) 6 fillér, egy darab kenyér 4 fillér, egy zsemlye 2 fillér, egy csésze tea czukorral és tejjel vagy czitrommal 6 fillér, egy csésze kávé 10 fillér, egy pohár tej 6 fillér. Semmiféle szeszes ital a népházban nem kapható. A 14 éven alóli gyermekekről, kiknek szülői munkában vannak, szintén gondoskodik a népház. Ezeknek teljes napi ellátása és gondozása itt napi 28 fillérbe kerül. Természetésen a népvendéglő az ételnemüeket azért adhatja ily olcsón, mert az élelmiszerekhez nagy részben jótékonyság utján jut. A népház társalkodójában a vendégek és benlakók részére sakk, dominó és malomjáték áll ingyen rendelkezésre. Ezenkívül a gyermek és földszinti étkezőben esténként előadások vannak. Az analfabétákat írni és olvasni tanítják, tanítanak idegen nyelvekre, a nők részére pedig vannak kézimunka, varró és harisnyakötő tanfolyamok. Vasárnap délután vetített képekkel ismeretterjesztő előadások tartatnak a népházban. A szegény ember szinte megkívánhatja a benlakást. Külföldi nagy városokban is vannak hasonló népszálló és népkonyha intézmények, ezekben azonban rendesen képzett szállodai, vnndéglői és konyhaszemélyzet végzi a kiszolgálást épugy, mint bármely tisztes polgári vendéglőben. A főváros hatósága fokozatosan minden kerületben fel akarja állítani a népszállók intézményét s ezek természetesen semmi hátrányára nem fognak szolgálni sem szállodáinknak, sem korcsmáinknak, legfeljebb a legszegényebb osztályt kizsaroló „kvártélyos“ asz- szonyoknak s meg fogják némileg csökkenteni a pálinkásbutikok forgalmát. Ez pedig minden tisztességes ember részéről csak kívánatos lehet. R húsipari kiállítás é5 a vendéglős ipar. A szállodás, vendéglős és korcsmáros ipart mindennemű kiállítás érdekelheti, mert hiszen az mind növeli az idegenforgalmat s ezzel a közjövedelmet. A most szeptemberben Budapesten, a városligeti jparcsarnokban megnyilló húsipari kiállítás azonban elsősorban is érdekelheti vendéglőseinket, korcsmárosainkat, mert a húsipar, a mészáros és a hentes ipar testvériparága a vendéglős iparnak. A mostani második országos húsipari kiállításra számos oly tárgy is kerül bemutatásra, mely a vendéglős, korcsmáros iparosságnál is használati czikket képez. Ki vannak itt állítva a husnemüeken kivül például húsipari ruhászati czikkek, fém, majolika aluminium és üvegipari czikkek, a vendéglőkben is szükséges hűtőgépek, a húsipar körébe tartozó dekoráczió tárgyak. A kiállításon nagy számmal vesznek részt a húsipari társadalom s különösen szép számmal vesznek azon részt a vidéki hentesiparosok, s ezáltal módjában van a közönségnek a magyar hentesipari különlegességeket közvetlenül is megismerni. A nagy közönség különösen a vendéglősök, korcsmárosok és áltálán nagyon érdeklődnek a húsipari kiállítás iránt. A boritaladó biztosítása. A pénzügy- miniszter az állami borital- és husfogyasz- tási-adóknak az 1912. és 1913. évekre való biztosítása iránt a pénzügyigazgatóságokhoz körrendeletét intézett. Most csak ott kell biztosítani ezeket az adókat, ahol a megváltási vagy bérleti szerződés a folyó év végével lejár, ahol ezek az adók a fogyasztás hiányában biztosítva nem voltak, ahol a bérleti szerződés vagy az államkincstár, vagy a beszedésre jogosítottak részéről a folyó év végére felmonda- tik, végül ott, ahol ezek az adók a folyó évre ráutalás utján lettek biztosítva. A biztosítás az 1912. évre feltétlenül, az 1913. évre pedig minden esetben csak feltételesen (a kölcsönös felmondási jog kikötése mellett) eszközölhető és a biztosítás 1913. évi deczember 31-én túl semmiesetre sem terjedhet. Akkor ugyanis a borital- és husfogyasztási adó beszedési jogára nézve kötött minden szerződés megszűnik. Az „Országcs Magyar Gazdasági Egyesület“ és a korcsmák. Az »Országos Mag var Gazdasági Egyes ü 1 e t« szocziális albizottságának legutóbb tartott ülésén »A falusi nép védelme a korcsmázás veszélyei ellen« czim alatt dr. Szilárd Ferencz tanár, gazdasági szakiró, a magyar bortermelés érdekeinek egyik lelkes védelmezője tartott előadást, amelynek folyamán a következő' határozati javaslatot terjesztette az albizottság elé azzal, hogy az elofgadtatás czéljából az O. M. G. E. közgyűlés elé terjesztessék. A határozati javaslat a következő: 1. Az OMGE. szocziális szakosztálya a falusi népnek a szeszivás és korcsSzent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. --------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
