Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-03-20 / 6. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. ' 20 adni. És ezen belátás, ezen észhez kapás súlya alatt Ausztriában az egyes tartományokban kiadtak és életbeléptettek egy tartományhatósági korcs- marendeletet, melynek főbb intézkedései a következők : ,,a) Városban-Krakót és Lember- get kivéve — ötszáz lakosra es- hetik legföljebb egy italmérési helyiség (Auschank). b) Falun csak 800 lakosra, c) Olyan faluban, ahol gyár van, illetve ahol a munkásság nagyobb része gyári munkásokból áll: pálinkamérést egyáltalán nem szabad engedélyezni, d) Olyan községben, ahol a rendeletben előirt lakosságszámhoz megfelelő számú korcsmára, vagy pálinkamérésre kérnek engedélyt, de a képviselőtestület úgy határoz, hogy ellehet a község italmérés nélkül, a pénzügyi hatóság egyáltalán nem adhat engedelmet, kivételes esetben a helyhatóság, de csak felét annak, amennyi engede- lem külömben a lakosság száma szerint adható lenne.“ Ezt a rendeleiet szigorúan végre- hajtották, aminek következtében tizen- nyoLczezer kazárkorcsmárostól vették el az italmérési engedélyt. Ezek nagy küldöttségekkel járultak az osztrák miniszterekhez, de ezektől azt a választ kapták, hogy a rendeletet semmi körülmények közt nem vonják vissza s a kazár bor, sör- és pálinkamérő söntésesek szerezzenek más kenyér- keresetet vagy vándoroljanak ki. És ez a tizennyolczezer galicziai korcsmáros — mivel máshova nem mehetnek — most megindul Magyar- ország felé, hogy itt hazát és korcsmát találjon magának, melyben folytathassa — eddig a szegény osztráklengyelek rovására folytatott rettenetes üzelmeit. Hogy itt tönkretegye először a vidékek, a faluk tisztességes, becsületes régi magyar vendéglőseit korcsmárosait, azután kifoszsza, megrontsa, a pusztulásba lökje a mi népünket is. És van-e annyi határrendőrségünk, mely ennek a kazárravaszsággal telt inváziónak útját állja? És ha van is, betudnak ezek ide jutni álutakon, rejtett ösvényeken. És ha már itt lesznek, ki akadályozza meg őket abban, hogy regálebérlők, bor-, sör és pálinkamérők, korcsmárosok legyenek? Senki, mert amint kaptak italmérési engedélyt már előzőleg ide besurrant kazárelődjeik, úgy fognak kapni ők is. Nem véd meg ezektől benünket semmiféle hatalom sem, mert ma is úgy van még, hogy ebben az országban mindenféle jöttment egyén lehet korcsmáros, vendéglős, bor- és sörmérő és úgy lesz mindaddig, mig be nem következik végre az, amiért már három évtized óta küzdünk, hogy a magyar szállodás, vendéglős és korcsmáros ipar is so- roztassék a törvényes képesitéshez kötött iparágak közé! Amig ez meg nem lesz, addig szaporodhatnak nálunk, a koplalást megunt és belopódzott, népünk ezreit megrontó, tönkre- tévő kazárkorcsmárosok ! Az italmérések nyitási ideje A főváros iparügyi bizottsága dr. Déri Ferencz tanácsos elnöklete alatt február elején ülést tartott, melyen tárgyalta a budapesti pálinkamérőknek azt a folyamodását, melyben kérik, hogy a vendéglők, kávéházak és pálinkamérések reggeli nyitásáról szóló szabályrendeletét terjesszék ki mindazon üzletekre, melyekben italt mérnek. A bizottság a kérvényt magáévá tette. Helyesebb lett volna, ha a bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a pálinkamérések reggeli nyocz óra előtt kinyithatok ne legyenek, mert hajnaltól ezidőtájig tódul leginkább ezekbe Budapestnek legszegényebb néposztálya a menedékhelyekről, a népkonyhákról, úgyhogy mire kivilágosodik mérgezett pálinkától tántorogva dühöng az utczán, a munkára képtelen, a közbiztonságra veszélyes, s csak a kerületi kapitányságok börtöneinek lakóit szaporítja. Hogy az ilyen állapotok megakadályoztassanak, Galicziában már megtudták rendszabáiyozni a pálinkamérőket, nálunk azonban — úgy látszik — privilégiumokat osztogatnak. Pinczértoborzás — egyetemi hallgatók közül. Mégis csak történik valami uj dolog a nap alatt. Uj és szokatlan tavaszi dolog volt például, hogy a keszthelyi fürdő vendéglőjének és kávéházának bérlőnője a nyári idényben üzleteibe egyetemi hallgatókat akart pinczérekül szerződtetni. A budapesti egyetemi ifjúság segítő egyesületének fekete tábláján hirdetett egyetemi ifjak részére tizenöt nyári pinczéri állás elfoglalására pályázatot. Egy-egy érettségit tett, jogász, medikus, technikus vagy filozopter pinczérnek a teljes ellátáson kívül ígért havi kétszáz korona fizetést, úgy hogy a magasabb iskolai képzettséggel biró pinczérek nem lettek volna a borravalók szedésére ráutalva. Nem az élelmes keszthelyi vendéglő és kávéház bérlőjén múlt, hogy terve nem sikerült. A pinczéri pályára ideiglenesen már beugrott volna vagy tizenöt, húsz, vág)' még talán több joghallgató — a medikusok, technikusok, filozófusok nem vállalkoztak — midőn a budapesti egyetem jogi fakultásának dékánja lefújta a dolgot és levétette a keszthelyi ven- déglősné hirdetését az egyetem fekete táblájáról. Nem azt mondta a dékán ur, hogy a pinczérség lealázó foglalkozás volna, hanem azzal argumentált, hogy egyetemi ifjaknak ideiglenesen ipari pályára lépni azért nem illik, nem szabad, mert jogosan azt tételezhetnék fel róluk, hogy ezzel a cselekedetükkel káros versenyt akarnának csinálni a hivatott ipari munkásoknak, legyenek azok bár pinczérek is. A budapesti egyetem jogi fakultása dékánjának ez a kijelentése és indokolása csak elismerést és köszönetét érdemel a képzett ipari munkások részéről. Ez a dolog azonban többféle magyarázatra szorul. Először is mi indíthatta a keszthelyi fürdővendéglő és kávéház tisztelt és bizonyára tapasztalatokban élemedett bérlőnőjét a különös és nagy port fölvert pinczérpályázat közzétételére? Bizonyára kellemetlen tapasztalatai voltak eddigi gyakorlatában a pin- czéreket illetőleg, aminthogy bizonyára akad nem egy »szervezett« nyári pinczér, aki megkeseríti a vendéglős kenyéradójának nem csak a betévő falatját, hanem még az életét is. No de ezekkel szemben van elég jóravaló, dolgozni akaró heylnélküli pinczér különösen itt Budapesten, aki bizonyosan szívesen vállalna fürdői vendéglői szolgálatot, ha olyan ajánlatot kapna, mint aminőt őnagysága az egyetemi ifjaknak cselekedett. Ama keszthelyi fürdővendéglő és kávéház bérlőjének lelki világában nem is ez idézte elő a fenomenális gondolatot. Más, magasabb szempont. Őnagysága ugyanis sokat olvasott a szegény egyetemi ifjak nyomoráról — és saját bevallása szerint — megesett a jó szive rajtuk. Milyen szép dolog lesz az, gondolta, hogy ha ő tizenöt egyetemi hallgatónak alkalmat ád arra, hogy a nyári idényben nála legalább a tandijat, s néhány hónapi budapesti lakásdijat megkereshetik. Szép és nemes dolog. Azonban — szintén saját bevallása szerint — a keszthelyi für- dővendéglősnét és kávésnét e mellett még más indok is késztette e nagyszabású elhatározás megvalósítására. Szép dolog ugyanis ez a nemes jószívűség, de fönségessé csak akkor érik meg, ha üzleti haszonnal is párosul. A keszthelyi fürdővendéglő és kávéház bérlőnője pedig ott a hullámzó Balaton mellett szépen kiczirkalmozta, hogy micsoda óriási reklám lesz az az ő vendéglőjének, ha abban pinczérekül egyetemi polgárok szolgálnak ki. A jövő idők országF Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám, A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 4 órától 7-ig. — Telefon-szám 24—94.
