Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-03-05 / 5. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. inárczius 5. alatta. A nők az erdők árnyában rejtett völ­gyek mélyén hold- és csillagfény mellett lej- tettek a koszorutáncot —italán a körmagyar­nak ősét — s citerapengetés mellett éne­kelték bűbájos hangokon bizonyára gyönyö- séges ősmagyar nótákat, melyeket kardfor­gató, ifjú, szerelmes költő-daliák szerzének. E haza földjére apáink után már beset­tenkedtek a muzsikus czigányok is és azóta a czigányzene összeforrott a magyar mulat­sággal, mely nélkül nem esett meg dalidó. Pannónia földjén a magyarok már megismer- kedének a szőlő levével, a tüzes hegyi bo­rokkal s az első kőházakkal együtt meg­születtek a korcsmák, a csárdák is, melyek­ben az erjesztett lótej helyett most már vi- dámitó balatonmellékit, somlyait mértek, s mely korcsmák és csárdák!'-most már a bálok és táncmulatságok színhelyei is levének, mintahogy azok mai napiglan is. A farsang a mai télközepi időre azóta esik, mióta Teleophorus római püspök be­hozta a negyvennapi böjtöt s ennek idejét meghatározta. Ez előtt kellett a vidámságok­nak lezajlania, hogy azután az elkövetett ki­csapongásokért az emberiség a böjtnek nap­jaiban vezekelhessen s mindenféle pajzán bűneiért elnyerhesse az égbeliek bocsánatát. Az ős báli tánczmulatságok vadságán, pa- ráznaságán különben sokat enyhítettek a Ke­resztény erkölcsök, úgy hogy mikor a tri­denti zsinat végén II. Fülöp spanyol király tiszteletére tánczmulatságot rendeztek, azon bizony tánczra penderültek még a szentéletü bibornokok is. Az igazi modern bálok ké­sőbbi keletűek. A jelmezes és álarcos bálokat először Medici Katalin hozta be, mint ame­lyek igen alkalmasak voltak titkos szerelmi összebeszélésekre s melyek azután rohamo­san elterjedtek az egész akkori müveit vi­lágon. Régi krónikái Írásokban találjuk felje­gyezve, hogy dicsőséges Hunyadi Mátyás királyunk budai királyi palotáiban voltak az első magyar udvari bálok, tánczmulatságok, melyek azonban hadbátékokkal valának egy­bekötve. A hadijátékokban győztes ifjú dalia ilyenkor nyerte el győzelme dijául a már amúgy is szive választottja szép magyar hölgy kezét s mindjárt meg is tartották a lakodalmat, melyen a király volt a násznagy. Ilyenkor az akkor már meglévő budai korcs­mákban is megzendült a zene s udvari vi­tézek szép budai leányokkal járták a csár­dást hajnalhasadásig, gyakran még tovább is. A nemzeti és vegyesházbeli királyok után háromszáz esztendeig nem volt magyar ki­rályi udvartartásunk s igy nem volt udvari bálunk sem, de azért főúri kastélyokban, nemesi udvarházakban, a városok vendéglői­ben, utmenti korcsmákban mulattak, hálóz­tak a magyarok, mivelhogy nagykedvü, sírva is vigadó nép vagyunk. Mária Terézia ide­jén kezdődtek újra az udvari bálok Magyar- országon, még pedig a diéták alkalmából. Ezeken a bálokon résztvett az egész ország nemesi és főnemesi világa s oly szép asszony és leánykoszoru gyülekezett össze, amelyhez hasonlatost nem lehetett találni egész Euró­pában. Hogy mit is tánczoltak ezeken a bá­lokon, azt is érdekes feljegyezni. Az 1764-iki pozsonyi udvari bál tánczrendje például a következő volt: íengyeltáncz, cziczketáncz, párolás táncz, gombostiitáncz, keréktáncz, vargatáncz, magyar kontratáncz, jaj,, jaj, jaj... énekes táncz, gyertyatáncz, tót táncz, ősi magyar táncz, inarstáncz. Ma már ezeknek a tánczoknak nevére is alig emlékszünk, nemhogy ismernők őket. A'budai királyi vár­palotába a két főherczeg kir. nádor hozta be újból az udvari bálokat s farsang idején megtartatnak azok maiglan is, felpezsdítvén némileg a mélán csendes Budának forgalmát. Az udvari bálokkal együtt fellendült azután a farsangi bálozás Budán és Pesten is. Bú­iéin a »Fáczán«-ban és a »Fehér hattyu«-ban, Pesten pedig a Redoutban. Ezeken a bálokon adott találkozót egymásnak majdnem az egész ország nemes magyarsága, nem saj­nálva a szekéren való utazás kellemetlensé­gét. De itt is szövődtek össze a fiatalok között az igaz szerelmek szálai, amelyek vége azután lakodalom lett, vagy ott a Dunántúl, vagy a Délvidéken. 1865 óta Budapesten a legfényesebb bálok a »Vigadó«-ban folytak le, melyeken nem egyszer megjelent a király is, igy például az 1866. február 6-iki »Polgári bálon«, melyen egyébként 3600-an vettek részt. Az 1867-iki február 27-iki vigadóbeli nőegyleti bálra már nem kevesebben, mint 4000-en váltották meg jegyeiket. 1868 legszebb farsangi bálja a »Hopsbál« volt, melyen gróf Andrássy Gyuláné volt a bálanya s megjelentek azon az összes miniszterek, Vetter altábornagy, Klapka, Földváry Károly és Sándor s az elmúlt idők más nagyjai. ^Az 1869-ik évnek legkedélyesebb bálja a Vigadóiban a »Szinész- bál« volt, melyen Jókainé volt a bálanya s melyen résztvett az egész irói és szinészvilág, de amelyen a mágnások távollétükkel tün­dököltek. És ki ne emlékeznék a régi, hires, pesti »Jogászbálokra«, melyek népesek, fénye­sek valának s melyekre dobogó szívvel em­lékeztek vissza anyáink és öreganyáink. Ezek a régi bálok letűntek már. Az újabbak le­hetnek fényesebbek, ragyogóbbak, de magyar szellem, kedélyesség dolgában nem fogják túlszárnyalni amazokat. Hiszen mindinkább hül ki a föld s mindinkább hidegebb kedélyű emberek születnek e világra/" Társas reggelik. Márczius lO ikén: Kovács E. M. étter­mében IV., Curia-utca. Március 17-ikén: Némethy Mátyás ven­déglőjében V., Bank-utcza 3. Március 24-ikén : Hámor József éttermé­ben V., Dorottya-utcza 1. (Gerbeaud-palota) I. emelet. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.). I „Jó barátok“ összejövetelei: Márczius 8-án Németh Lajos vendéglőjé­ben, VII., István-ut 45. Márczius 15-én Bayer János vendéglőjé­ben, VIII., Revitzky-tér és Szentkirályi-ut- cza sarok. Márczius 22-én Hegyi Sándor vendéglő­jében, VIII., Futó-utcza 19. Márczius 29-én Jakncs János vendéglőjé­ben, I., Krisztina-körut 109. I Április 5-én Kosa János vendéglőjében 1 VII., Rózsa-utcza 21. Április 12-én Ritter Mihály vendéglőjé­ben, IX., Tómpa-utcza 20. Április 19-én Unschofszki Gyula vendég­lőjében „Reklám szálloda“ Szerecsen-utcza. KÜLÖNFÉLÉK. Koszorúslányok. Ipartársulatunk folyó hó 9-ikén tartandó tánczvigalmán Burger /. Károlyné bálanya mellett koszorús lányok lesznek : Burger Margit, Cick Aranka, Eaith Aranka, Gilevszky Giziké, Gdevszky Ró­zsiba, Malosik Bözsike, Malosik Editke, Némethy Rózsika, Schumitzky Róza, Sbo- rovszky Irénke, Sarkadi Elzuska és Wei- dinger Tercsi kisasszonyok. A bál igen sikerültnek Ígérkezik. Petánovits József elnök és Wdburger Károly pénztáros nagy buzgalmat fejtenek ki a siker érdekében. Személyi hírek. Glück Frigyes, a „Pan- nonia“-szálloda tulajdonosa Bárczy István polgármesterrel Ostendebe utazott. — Fran­cois Lajos pezsgőgyárosunk kedves nejé­vel, Borhegyi Ferenczné úrnővel és leányá­val, Malosik Antal ipartársulatunk alelnö- kével és kednes nejével külföldi körútra indult. Üzleti hir. Frenreisz Antal, a „Szent Lu­kács fürdő“-szálloda üzletvezetői állásától megválván, átvette a budapesti Petánovits „Metropole“-szk\\oá-á. üzletvezetői állását. Sok szerencsét kívánunk neki. Halálozás. Szabó Béla czimbalom-müvész, kit majdnem minden vendéglős ismert, életének 47-ik évében elhunyt. — Mertl István budapesti üllői-uti vendéglős, ki Kis­pesten . szállodát építtetett, a múlt héten elhunyt. — Kiusky Károly, a kassai Schalk- ház szálloda r. t. igazgatósági tagja, éle­tének 68-ik évében elhunyt. Béke po­raikra ! Bál. A kassa és vidéke pinczérek szak­egyesülete folyó hó 9-ikén a Schalkház- szálloda dísztermében elite-tánczmulatságot tart. A vigalmi bizottság élén Szentgyörgyi Ferenc kávéháztulajdonos, Dala Károly és Schubert Ferencz vendéglősök állanak. Horváth Nándor kitüntetése. Mint a „M­V. K I.“ értesül, a „Magyar Füszerkeres- kedők Orsz. Egyesülete“ Horváth Nándor nagykereskedőt, a Löwenstein M. utóda, cs. és kir. udvari szállító czég főnökét, a Ferencz József-rend lovagját elnökévé választotta. A kiváló és derék férfiút, aki évtizedek óta úttörő munkát végez a ke­reskedelem terén, szives örömmel üdvö­zöljük a kartársai részéről őt ért kitünt'e- tés alkalmából. Horváth Nándor minden kínálkozó alkalommal lelkes áldozatkész­séggel vesz részt a vendéglős- és kávés­ipar közérdekeinek felkarolása és támoga­tása körül és igy kétségtelen, hogy kitün­tetése szakipari köreinkben is osztatlan megelégedést és örömet fog kelteni. Szabad-e a vendéglőkben borlevest vagy forralt bort árulni? Miután a bortörvény egyáltalán tiltja a mustnak és bornak még a czukrozását is, felmerült az a kérdés, hogy a vendéglőkben, korcsmákban lehet-e egyál­talán forralt bort, vagy borlevest árusítani, amelynek elkészítése tudvalevőleg csak czuk­Qinghoffer ijß ,=, hal; M. József halászmester r==i Budapest, Központi vásárcsarnok, Js" LaKás : Fövámtér 10. szám. x Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, melyállandóantartnagy hal­készletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosab­ban és megbízhatóan eszközöltetne*, háztartás és éttermek részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom