Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-20 / 24. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. deczember 20. Réz- és nikkelfémbútor elpusztíthatatlan világhírű SVlannesmann nélküli aczélcsövekböl forrasztásAzonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szanatóriumok berendezéséhez. — Szállodák berendezésénél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. Urban S. L. fi föidmivelésügyi miniszter a fürdőfejiesztésről. Darányi Ignác föidmivelésügyi miniszter után gróf Serényi Béla jelenlegi földművelésügyi miniszter is a legnagyobb energiával lát hozzá a magyar fürdők s ezzel kapcsolatban a magyar fürdő szállodai és vendéglői forgalmának megélénküléséhez. Előző cikkeinkben felsoroltuk már, hogy milyen intézkedések történtek e tekintetben a föidmivelésügyi minisztérium ujonan rendszeresített fürdőügyi szakosztályában. Most érdekesnek tartjuk itt lenyomatni magának, gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszternek egy nyilatkozatát mely most a Tátra jövőléről a kincstári fürdők bérbeadásáról szól: A föidmivelésügyi tárca költségvetésének bizottsági tárgyalása alkalmával — úgymond — csak röviden érintettem, hogy a nagyobb kincstári fürdők bérbeadását tervezem, még pedig 50—50 évre. Azt is említettem akkor, bogy a hires pársi Rietz- céggel a tárgyalások meglehetősen előre haladtak és komoly stádiumba jutottak. A szerződés még nincs aláírva, ha azonban semmi akadály nem jön közbe, két hét alatt az is megtörténik. Az én megbizot- taim már e napokban elutaznak Párisba, hogy ott a bérbevevő céggel végleges megállapodást létesítsenek. Egyelőre három fürdőnket vennék át: Herkulesfiirdőt, Tátralomnicot és Csorbát. Mindjárt az első évben a szerződesileg kötelezett és közegeim által szigorúan ellenőrzött befektetés 5 millió lesz, amelyből a két tátrai fürdőre 4 és fél millió esik. Nagy pénz ez, sokat lehet belőle teremteni, létesíteni. Erősen bízom benne, hogy a Rietz-cég, mely ugyan némi kedvezményeket kap, de ezek ellenében óriási áldozatokat kénytelen hozni, rendkívül nagy hasznára lesz nemcsak a kibérelt fürdőknek, hanem az egész Tátrának is. Ez olyan világcég a fürdővezetés, szállókezelés terén, amelynek elsőrangú összeköttetései és szaktudása biztos garanciát nyújtanak. Azonkívül rendelkezésére áll a befektetésekre olyan hatalmas tőke, aminőt csak akar és kívánatosnak tart. Erre a Rietz-cégre azonban más fontos föladat is vár. A kontinens nagyobb városaiban idegenforgalmi irodákat kell létesítenie, amelynek az agitáció minden eszközével oda kell hatniok, hogy a magyar fürdők részére minél több vén- déget verbuváljanak. Ennek az agitációnak a biztosítása végett siker esetén külön anyagi jutalmazást kötünk le a cég javára, mely a jelek szerint teljes lelkesedéssel készül magyarországi munkájára. Szeretném hallani, hogy a nagy tervek kapcsán megszűnik a közvetetlen érdekelt vidék lakosságának élhetetlensége, amely eddig sem tejjel, sem vajjal, sem szárnyassal nem volt képes ellátni a fürdőket. Talán majd összeállanak a közös cél érdekében, hogy megszűnjék az a szégyenletes állapot, hogy a legelemibb szükségleteket is idegenből kelljen a fürdőkbe hozatni, éppen a Sze- pességre, amelyet a zsíros legelők mintegy predesztinálnak a tejgazdaságra való intenzivebb berendezkedésre. Bízom benne, hogy nem fog sokáig váratni magára a villamos vasút teljes kiépülése Barlangliget felé, esetleg még tovább a határig, ahol már Hohenlohe herceg is segítségünkre lesz, mint volt azzal a villamossal, amelyet a poprádi tóhoz épített. Hiszem, hogy jól tettem a Tátra érdekében és hogy a közel jövő igazolni fogja elhatározásom helyességét. Ha előző földmivelési miniszterieink is igy gondolkoztak volna, e tekintetben, mint Darányi Ignácz s utódja gróf Serényi Béla, akkor bizonyára másként alakultak volna már ki Magyarországban évtizedek óta a fürdői, fürdő szállodái és vendéglői, viszonyok s általán megtizszeresődöt, volna idegenforgalmunk. fi korcsmák vasárnapja. — Az alkohol ellenes egyesületek a korcsmák és vendéglők ellen. — Ismét napirendre került a magyarországi Good Templár-Rend és az összes alkohol ellenes egyesületek szövetkezett jóvoltából az ország összes korcsmáinak, vendéglőinek s általán italméréseinek vasárnapi nyitva tartása elleni mozgalom. E mozgalom nagyarányúvá és sikeressé tétele céljából az Alkohol ellenes Egyesületek Országos Ligája november 19-ikére országos bizottságot hivott össze, mely megalakulván, nyomban azt a követelést formulázta meg, hogy az italmérések, korcsmák, vendéglők, nemcsak vasárnapokon, hanem ünnepnapokon is — még valószínűleg a zsidóünnepeken is — már előző nap este hat órától, a vasárnapot, vagy szombatot követő nap, reggeli hat órájáig, tehát teljes harminczhat óráig zárva tartassanak. Ezt a kérelmüket a törvényhatóságok, a kormány és az országgyűlés elé is terjesztik. A vasárnapi korcsmázás, vendéglőbezárás veszedelmes voltáról dr. Dáczi Imre mondott el újból sokszor megismételő dolgokat. Abban teljesen igaza van, hogy még az ország tisztes vendéglősei, korcs- márosai, szőlősgazdái, sörgyárosai is nagyon szívesen vennék, ha az égetett szesznek, a pálinkának kimérése korlátoztassék és vasár és ünnepnapokon egyáltalán betiltassák. Helyes. Tessék az alkokol ellenes egyesületeknek ezen egy pont kivonása mellett megmaradni, akkor támogatni fogják őket e tekintetben az ország összes tisztességes vendéglősei, korcsmárosai, kimondván önmagukra nézve kötelezőleg, hogy ha a pálinkás boltok szombat esti hat órától, hétfő reggeli hat óráig zárva tartatnak, akkor ez idő alatt ők sem mérnek, adnak égetett szeszes italt és akkor sikert érnek el, a pálinkaivás, a legmérgezőbb alkoholizmus nagyrészben meg lesz gátolva. De hogy ők egy csapásra az összes tisztes vendéglőkre, korcsmákra és söntésekre követelve azoknak hetenként harminchat órai, esetleg hetvenkét órai bezárását, azt a célt elérni Magyarországon úgy sem fogják. Európában egyedül Angliában van meg a kötelező vasárnapi korcsmái munkaszünet, ott azonban teljesen mások még a munkabeosztási, viszonyok is. Amerikában, az Egyesült Államok nem egy államában kísérelték meg behozni a korcsmák, vendéglők, vasárnapi munkaszünetét, de azt érték el vele, hogy még nagyobb lett az alkoholizmus, a pálinka- iszákosság, mert a nép szombat este a kereskedésekből pálinkát szállított haza, még a patikákban is pálinkát mértek s a pálinkától megbolondult embertömegek még jobban veszélyeztették a közrendet, és közbiztonságot, mint mikor a munkásnép vasárnaponként tisztességes korcsmákban, tisztességes szeszes italt: bort, vagy sört ihatott. Az anti alkoholisták a tisztességes vendéglők és korcsmák vasárnapi bezárásánál talán ezt akarják elérni Magyar- országon is?! . . . Magyarországon a tisztviselő, a hivatalnok, a munkás nép, — akár a mezei, akár az ipari munkás — egész héten át dolgozik s csak vasárnap érrá némi kis szórakozásra, baráti összejövetelekben való po- harozás melletti részvételre. Hát ezt az egy szórakozását is el akarják talán tőle venni, s még vasárnap is igába hajtani, mint az igavonó állatot. Nem jó vége lenne ennek, mint nem jó vége lett a rómaiaknál annak, hogy meghagyták ugyan a népnek a kenyeret, de elvették tőle ünnepi szórakozását, a cirkuszt. Azt mondják a statisztikára támaszkodva az anti alkoholisták, hogy vasárnap a korcsmákban történik a legtöbb verekedés, duhajkodás, sőt emberhalál is. Hát tessék komoly, tisztességes, megbízható, gyakorlott vendéglősre, korcsmárosra ráruházni még faluhelyeken is az italmérési engedélyt — ne pedig jött-ment galíciai kazárokra — akkor majd ilyen sajnálatos tünetek nálunk nem fognak előfordulni, mint ahogy ma sem fordulnak elő tisztességes korcsmákban, vendéglőkben, csak holmi zugüzletekben, amint azután általánosítani sem lehet. Arról még lehetne beszélni, hogy faluhelyeken a vasárnapi istentiszteletek tartama alatt a korcsmák bezárva tartassaCOGNAC CÜBA-DUROZIER & 0 FRANCZIA COGNACGYÁR PROM ONTO R.- AL1P1TT4T0TT 1784-
