Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-12-05 / 23. szám
XXVII-ik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1911. deczember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZEREK ES KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én es 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. J Félévre................6 kor. Háromnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R 5Örháboru. Kétségtelen, hogy a magyar sörgyárak söráremelését kellemetlenül fogadta az ország, de különösen Budapest fogyasztó közönsége, hiszen erre a közönségreiaz'utóbbi esztendők során mindennemű élelmi és használati cikk tekintetében a drágaság fokozatosan, sőt elviselhetetlenül nehezedik. Drágább lett legtöbb élelmi czikkeink közül a liszt, a kenyér, a hús, a főzelék féle, élvezeti czikkeink közül a dohány, a szivar s most sok ezer embernek mindennapi itala között a sört drágították meg. Ennek egyedül talán csak a bortermelő gazdák örülnek, úgy gondolkodván, hogy a sör drágulással most, már nagyobb lesz a borfogyasztás s igy ők is fölemelhetik még meglévő borkészletük árát. Kétségtelen, hogy a sördrágaság ellen tenni kell valamit, vagy legalább az ellen, hogy ez a drágítás beláthatatlan időkig ne ismétlődjék, másként azonban az is bizonyos, hogy ezt a kérdést handabandákkal, egy jelentéktelen érdekcsoport jelentéktelenebb analfabéta vezérének nevetséges plakát-kiáltvány ostobaságaival, idegentől kikoldult összes sörök ingyenes reklám-itatásával megoldani nem lehet. Itt nem beugratott Paprika Jancsiknak, vagyis inkább Paliknak reklám-buk- fenczeire és müfelháborodásaira, hanem komoly férfiaknak komoly állásfoglalására van szükség, ami részben már meg is történt, részben pedig teljesülni fog. Először is nézzünk egyenesen a szemébe fannak a dolognak. Miért következett be, Magyarországon az általános sördrágitás? Erre nézve a budapesti és általán a magyarországi sörgyárosok a következő adatokat szolgálhatják : i A magyar sörgyárak a most megtörtént, — nézetük szerint mérsékelt sörár-emelésbe úgyszólván bele lettek kényszerítve. Nem egyedülálló jelenség ez nálunk. Már évek óta Európa majd minden államában emelték a sörgyárosok a sorkészitéshez szükséges termények megdrágulása és a munkabér fokozatos emelkedése következtében a sörárakat. A magyar sörgyárosok azonban hosszú ideig nem csatlakoztak az európaszerte megkezdődött söráremelési mozgalomhoz, most azonban a külső körülmények kényszeritet- ték őket arra, hogy ők is emeljék gyártmányaik árát. Nem csak azért, mert ma mindenki áremelésben utazik ebben az országban. A termelő, a gyári munkás, a' ruházkodásunkat ellátó iparos s ezeni senkii seny bot- ránkozik meg. A magyarországi sörgyárosok azt mondják, hogy felkellett emelniük a sör árát, mert az utóbbi esztendőkben fokozatosan megdrágult Magyarországon a sörárpa is. De megdrágult különösen a komló, úgy hogy mig ebből ezelőtt egy métermázsa kétszáz korona volt, ma egy métermázsa komlót alkalmas, jó kilenczszáz koronáért is alig lehet kapni. Ezenkívül már egy évtized óta esztendőről esztendőre megjelenik a sörgyárosok szövetségénél a sörgyári munkások ügyvéd megbízottja és követeli a munkások munkabérének felemelését, amibe a gyárosok kénytelenek belemenni, úgy hogy ma az ugyanegy szakmabeli sörgyári mnkásnak ötször-tizszeur annyi évi keresete van, mint volt tiz esztendőnek előtte. íme, saját előadásuk szerint ezért voltak kénytelenek a sörgyárosok emelni a sörárakat, mert az ő részükre a megdrágult minden, a nyers anyag, munkaerő,' meg a fogyasztási adó is. De még egyéb indokaik is vannak. Mi a magunk részéről ugyan sohasem helyeseltük és helyeseljük, hogy a kiskorcs- máros proletariátust, az amúgy is túltengő versenygésben mesterséges módon is növeljék, de az tény, hogy a kőbányai sörgyárak állandóan ezer és ezer kis embernek nyújtanak existenciát azzal, hogy őket italmérés nyitásához segítik. Előlegeznek nekik pénzt a bérfizetéshez, sőt úgy szüret táján ezek az emberek még borbevásárlásra is a sörgyárosoktól kérnek előleget, amit ezek adnak is, de természetesen ezzel szemben megkövetelik, 'hogy ezek az ő általuk megsegített existencziák az ő sörüket mérjék, szolgálják ki a fogyasztó közönségnek. És hány ilyen ideiglenes kérészéletű kis- korcsmáros van, akinél odavész a sörgyárosok pénze? Ennek a pótlásáról is természetesen gondoskodni kell. És mindent összeverve, azt állítják még a sörgyárosok, hogy mig egy vendéglősnek átlag harmincz korona haszna van egy hektoliter sörön, addig ők, a gyárosok, akik gyárüzemükbe sok milliót fektetnek bele — egy hektoliter sör után fizetnek — még mielőtt az kimenne, a, gyárból — tizenhat korona fogyasztási adót s ha ehhez hozzá veszik az anyagbeszerzést és munkabért — nekik egy hektoliter sörön' három-négy koronánál több hasznuk nincs, nem is lehet. íme ezzel indokolják meg a magyarországi sörgyártók söráremelési tény ükét, hozzátéve azt, hogy egy cseppet sem bántja őket az, hogy akinek nem tetszik az Ő két korona negyvenfillérrel felemelt hektoliter sörük, az külföldi sörökkel próbál szerencsét. * A sörgyárosok — amint látjuk — azt állítják, hogy a söráremelkedésnek leginkább a komló drágaság az okozója. Lássuk most már igazat adnak-e nekik a komló termelők. Egy a tekintetben hozzáintézett kérdésre dr. Csészer Lajos komlótermelési szaktanár, a földmivelésügyi miniszter erdélyi ki- rendeltségének vezetője azt a felvilágosítást adta, hogy az ez évi rossz komló termés következtében nagyon felszökött a komló ára. Nálunk országos átlagban 555.7 koronáért értékesült a komló métermázsája, mig a saazi piaczon 8.90—9.20 korona volpegy métermázsa komló. Ilyen árat fizettek sörgyáraink komlószükségletükért Saáz-ban. Ha sörgyáraink itthon szereznék be komló1 szükségletüket, bizonyára olcsóbb áron juthatnának az ugyanazon minőségű komlóhoz. Szilágyi Gyula műegyetemi tanár úgy nyilatkozik, hogy nálunk túlnyomóan olyan sört termelnek, amelynek czukorfoka 11—13 százalék. Ha a komló árát métermázsánként nyolczszáz koronával számítjuk, akkor egy hektoliter sör előállítása ma 1.50 koronával kerül többe az anyagot tekintve mint eddig- elé. Szilágyi Gyula tanár ur itt nem számítja az emelkedett munkabéreket. Á b r a h á m Lajos az ország legnagyobb komlótermelőinek egyike azt állítja, hogy a mostani nagy komlóárak, a világtermés elégtelensége indokolja meg. A komló drágaság azonban nem lesz állandó, ami természetesen tarthatatlanná teszi a most fölemelt sörárak állandóságát is. íme, a komlótermelők nyilatkozata a sörgyártókkal szemben. Ők is elismerik a komló megdrágulását, de egyben azt nem tartják állandónak s igy nem tartják megindokolnak a mai drága söráraknak a jövőben való föntartását, már tudni illik abban a jövőben, mikor bekövetkezik a komló olcsóság is. * íme, a föntiekben vázoltuk a mai söráremelésnek főokait. A magyar vendéglősök és korcsmárosok nemcsak a maguk, hanem a fogyasztó közönség érdekeit is védelmezik azonban akkor, midőn küzdenek, az ellen, hogy az az aránylag tetemes áremelés állandó ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállitója. FflNbEI ÁGOSTON és ZIHHER PÉTcR (JTÓbfl ZI/A/AER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képvise ője Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihaak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
