Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-02-05 / 3. szám
1911. február 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 «D SO <U <u TT 1/5 & bí «« »4) b* >C3 >0 £ s ■u UJ =-»Q O (M o •o 0 ■o. C £:<& 1 1 O a>? 'C = * "S.?! gw r. -t **o H L^rlo^Ali # a legfinomabb és legtisztább asztali ;SÓ. ■ Xi 1^Ldly Vendéglőknek, szállodáknak, éttermeknek, kávéházaknak nélkülözhetetlen, mert a Kristály üvegből készült Kristály-só-szóróban tartott Kristály-só a higiénia legszigorúbb követelményeinek megfelel és e mellett olcsóbb mint a nyilt sótartóban tartott közönséges asztali só, mert nem áll össze és így naponkénti kicserélése felesleges-! Kapható minden jobb füszer- - és csemege üzletben és drogériában. — },! í! U poritását képes lesz-e előmozditani a hazánkban immár 16 év óta pusztító sertéspestis és vész miatt kérdések kérdése; sőt kétségbe is vonom a siker lehetőségét mindaddig, mig az állatgyógyászati szaktekintélyek le nem szállanak a szérumtherapia vesszőparipájáról s a földmivelésügyi miniszter is tisztába nem jut azzal, hogy a sertésvész elleni védekezés sikerét az állat fiziológiájának ismerete s olyan patikai szerek biztosítják, amelyek a betegség gyógyításának keretébe beilleszthetők; mert hisz aki a sertést, ennek természetes életmódját és a vészt előidéző kórokban ismeri, tisztában lehet azzal, hogy a sertésvész ellen oltóanyagot használni egyenlő jelentőségű azzal a gyógyeljárással, mint amikor valakinek a feje vérzőié s a lábát mosogatják, nehogy a fejen lévő seb gyenvedésnek induljon. Mint gazda magam is 30 év óta foglalkozóim a közmondássá vált százféle sertésbetegség kórokainak kifürkészésével s amióta a sertésvész fellépett, patikai gyógyszerekkel kísérletezem ezen a sertéstenyésztőket és hizlalókat sújtó betegség fellépésének megakadályozása, a szervezet ellenállásának természetes és mesterséges utón való előidézése, valamint a már beteg sertésnek meg- gyógyitása céljából és pedig saját anyagi erőmre támaszkodva olyan odaadással feküdtem neki a kísérletezésnek, mint aki azért nem sajnálja az időt és pénzt, mert mint gyakorlati ember tisztában voltam azzal,, hogy ezen probléma megoldható. És a sok évi tanulást és kitartást siker koronázta, úgy hogy 2 év óta egyetlen fertőzött vagy beteg malacom sem pusztult el és nem pusztult el azon betegek közül csak egy is, amely gyógyeljárásomban részesült. A védekezés meg pláne valóságos gyermekjáték védekezési eljárásom mellett. Évek óta foglalkozom azzal az eszmével, hogy a vendéglői ételhulladékok értékesítése céljából egy, a vendéglősökből álló sertéstenyésztési és hizla- lási szövetkezetei kellene létesiteni, csakhogy éppen azért, mert a vész miatt kiszámithat- lannak találtam a rizikó nagyságát, várakoznom kellett az eszme felvetésével addig, mig a vész elleni védekezés sikere biztosítva nem lesz. Ez az idő most már elérkezvén, kiindulva abból, hogy segíts magadon, az isten is megsegít, a czélnek minden tekintetben megfelelő helyiség, illetve Budapest melletti birtok állván rendelkezésre, felhívom a t. vendéglősök figyelmét arra, hogy a sertés- tenyésztésre és hizlalásra kitűnőnek bizonyult j ételhulladékok értékesítése érdekében szövet- J kezzünk, kezdetben ha csak egynéhányan is, ’ mert felfogásom szerint igy az erők egyesítésével ma még csak nem is képzelhető szép eredményeket lehetne elérni, ugyannyira, hogy a mai magas árak mellett a befektetett tőkének legalább is 150<y0-a volna a tiszta haszon. Azt hiszem, üzletember ennél szebb jövedelmet nem is kívánhat s amennyiben és két év alatt sokkal kedvezőtlenebb viszonyok mellett, mint bárhol, elértem az átlagos 120 százalékos tiszta jövedelmet, éppenséggel nem túlzott azon állításom, hogy az ételhulladékok értékesítésénél biztosan kell számítanunk 150o/o-ot a befektetett tőke után; sőt az országnak igen sok részén a vésztől mentes sertéstenyésztés a mai horribilis árak mellett 200—250o/0-os tiszta hasznot produkálhat. Tekintetes Szerkesztő urnák szives enge- delmével mindenkinek tér nyilik e lap hasábjain a szövetkezés ellen vagy mellett tárgyilagos eszmecserére, éppen úgy, mint az alakulás megkezdésére is. Csak aztán mielőbb tegye, aki felfogja nagy horderejét és álaássosságát az általam felvetett eszmének, mert éppen most az ideje, hogy lehető rövid idő alatt akcióba lépjünk. Rákoskeresztúri nyaraló, 1911. jan. 14. Mándi Márton Zsigmond. A pénzügyminiszter nyilatkozata a boradóról. A boradó leszállításának kérdése a képviselőház pénzügyi-bizottságának egyik közelebbi ülésén ismét szólva készült. Több képviselő ajánlatta ezen a termelőkre és fogyasztókra, vendéglősökre, korcsmárosokra méltánytalanul súlyosan nehezedő adónem nem leszállítását, s igy Lukács László pénzügyminiszter nem térhetett ki tovább a kérdésre való felelet adás elől, Azt mondotta, nem annyira az állam, mint inkább a községek érdeke, hogy ezen adónem fenttartassék, mert a községek igen nagy jövedelmet élveznek ezen a címen s igy a borfogyasztási adó eltörlése a községek vagyoni viszonyait megzavarná. És ezt mint komoly képpel mondta el a pénzügyminiszter, pedig köztudomású, hogy a vidéki városok képviselőtestületeinek nagy része Teliratbarr követelte a boritaladó eltörlését, vagy leszállítását, tehát egyáltalán nem félnek attól, hogy ez pénzügyi viszonyokat megzavarná. Úgy látszik pénzügyminiszter ugyanez indokolással akar kitérni a borfogyasztási-adó leszállításának kérdése elől a költségvetés képviselőházi tárgya-' lása alkalmával is, ha csak az erre Ígéretet tett országgyűlési képviselők fel nem világosítják, hogy a boritaladó eltörlése a bortermelő Magyarország érdeke s igy nemzeti érdek is. Bordrágasság világszerte és a vendéglős ipar. Ma csak az a vendéglős és korcsmáros mondható nemcsak nálunk Magyarországon, hanem európaszerte némileg szerencsésnek, aki négy-öt esztendőre való borszükségletét be tudta raktározni pincéibe. Mert a múlt évekhez képest ma is nagy bordrágaság van ugyan, de az igazi borszükség csak a tavasz- szal fog reánk köszönteni, aminek következménye egyrészről, különösen a kiskorcs- mák tönkremenése, másrészről — a kellő ellenőrzés hiányában — a hamisított és műbőrök nagy mértékben való forgalomba- hozatala lesz. Hogy ez nemcsak légből kapott állítás, mutatják az alábbi hivatalos adatok is. Magyarországon, mint most már hivatalosan is megállapították, a közepesnél is rosszabb termésünk volt az elmúlt szüret alkalmából s ami bort leszűrtek, annak is már háromnegyed része —- különösen a jobb minőségű — az ügyes borkereskedelem utján a. külföldre vándorolt ki. Nekünk tehát belfo- gyasztásra csak a silányabb minőségű, az is csak kis mennyiségben maradt. Ami most már a borárakat illeti, azok! nemcsak nálunk, hanem általán a világpiacom is hétről-hétre emelkednek! s a tavaszra olyan kereslet lesz az uj borokban, aminőre még azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek. Csak harmincz esztendő előtt történt meg ugyanis az az eset, ami ma, hogy a világ összes bortermelő államaiban silány, a szükségletet ki nem elégítő volt a szüret. Más esztendőkben az egyik ország kisegítette a másikat borszükségletéből, most ez egyáltalán ki van zárva. Olaszországban például csak fele bor termett, mint tavaly, Franciaországban pedig negyven százalékkal kevesebb az utóbbi évek átlag termésénél. Így van ez NémetországMODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczi=körut 60. sz. Telefon 47-37 és 86—73. -----------------------------------------------------------------—-------------------------------------- Telefon 47 — 37 és 86—73.
