Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-02-05 / 3. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. február 5. M A DQfH Ali FDiríVFQ vad' és baromfi kereskedő lVl/\lV^3 V^l lALL 1 lylVi I L/O Budapest, Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. ban, Svájczban és Ausztriában is. Még job- | ban sulyosbitja a helyzetet az a körülmény, j hoigy a múlt évi készlet most szintén kevesebb mint tavaly ilyenkor volt. Ez a különbözet Franciaországban két és fél, Olasz- és Spa­nyolországban másfél millió hliter, nálunk Magyarországon és 2—3 százezer hekto­literrel kevesebb az idén az átlagos rendes­nél az óbor készlet. Dalmáczia és Istria bor­termelése is teljesen csődöt mondott az idén. Hogy már most Francziaorszag, Németor­szág, Ausztria honnét fogja borszükségletét fedezni, attól már is nagyon fői a fejük az ottani vendéglősöknek és korcsmárosoknak, mert előállott az a rendkívüli állapot, hogy . a legnagyobb bortermelő államok nemcsak hogy kivitelre képtelenek, hanem' maguk is | borbevitelre szorulnak. Ennek a természetes következménye lesz a borfogyasztás csökkenése és a sörfogyasz­tás emelkedése, amely meg a sörárak drága- gaságát fogja előidézni, mivel az árpa- és komló-termés is silány volt ebben az észtén-. dőben europaszerte. Nálunk Magyarországon minden évben deczembertől február közepéig általán csen­desebb méretű a borforgalom s az idén is igy van. Azért nagyon tanácsos volna, hogy azok a vendéglőseink és korcsmárosaink, a kik rá vannak utalva, ezalatt az idő alatt szerezzék be borszükségleteiket, mig az árak még nem olyan horribilisak. De tavaszszal már elfogy a külföldön és a nálunk a bor­kereskedelem révén összeharácsolt bormeny- nyiség s akkor lesz itt ismét olyan kapko­dás a bor után, aminő talán csak szüret előtt volt, ha nem nagyobb. A múlt évben az üstökös csillagok nem váltak be. Ezek sem hoztak a földnek bő szüretet, jó bortermést s ha hitelt lehet adni a szakemberek jövendöléseinek, az uj esz­tendőben sem lesz bő szüretünk s meges- hetik, hogy gyermekeink már csak müborra szorulnak, az igazi jó magyar bort pedig csak a patikákban árulják gazdag betegeknek. A szerb hús behozatala nem segít. Január 25-ikén lépett életbe a szerb kereskedelmi szerződés s nyomban meg is kezdték a szerb marha és sertés hús behozatalát, de már eddig is tapasztalták vendéglőseink, hogy sem a szerb vágó-marha, sem a ■ szerb vágott hús behozatala nem segít a husinségen s nem lesz ár leszállító hatás­sal sem a sertés, sem a marhahúsra nézve. A szerződés szerint ugyanis évenként mindössze 15.000 szarvasmarha és 50 ezer sertés húsát szállíthatják be a szerbek Magyarország és Ausztria területeire. Ezt a husmennyiséget élelmes bécsi huskeres- kedők már is lefoglalták maguknak s igy ebből alig kerül valami Budapestre, annál kevésbé az ország más városaiba. De ha az egész behozatalra megengedett szerb hús Magyarországra jutna, ez sem nyomná le a mai húsárakat. A budapesti piacra ugyanis felhajtottak 1909-ben 165.800 vágómarhát és 347 320 sertést. Ezzel arányitva a 15.000 szerb vágómarha s 50.000 szerb sertés felhajtása sem lenne áralakító hatással a budapesti húspiacra. »X:*X»X:»X»X»X»X’*X»X’»X»X»X»X»X^X»X»X»X»X»X,*X*X»X Kaszinók és vendéglők. Régi panasz, különösen a vidéki, kisebb városi vendéglősök és korcsmárosok köré­ben, hogy az ő rovásukra a helybeli kaszi­nókban, társaskörökben tagoknak és nem tagoknak egyaránt bort, sört és mindennemű szeszes italokat mérnek, szóval azok­ban teljesen korlátlan italmérési jogot gyakorolnak. Kétségtelen, hogy ez a kaszinói, társasköri konkurrencia sérel­mes az illető városok vendéglőseire, korcsmárosaira nézve, mert utóvégre ezek nagyobb kereseti, fogyasztási adót fizet­nek, saját üzleti helyiséget kell fenn­tartanak, személyzetet fizetniük s ha már most a kisebb város úri közönségét elvonja tőlük a sokféle bor- és sörmérő, sőt ital felszolgáló kaszinó, akkor ők miből éljenek s miből teljesítsék az állam iránti adózó köte­lezettségüket? Szerintünk, ha valamely kaszinó, társas egyéb kör bor-, sör- vagy általán italmé­réssel foglalkozik, sőt a tagok és ezek ven­dégei számára konyhát is tart fenn; ezt csak ugyanezen feltételek, községi és állami ter­hek mellett teheti, mint bármely más ven­déglős és korcsmáros. Sőt tovább megyünk, ha egy ilyen társaskör vendéglőszerü helyi­séget tart fenn, akkor kötelezni kellene arra, hogy annak vezetésére szakavatott, képzett vendéglőst alkalmazzon s ne valami befo­lyásos tag kiérdemesült inasával tölthesse be az italkiszolgálási feladatot. Ha külön­ben meglesz az uj ipartörvény keretében a vendéglős és korcsmárosiparnak képesítés­hez való kötöttsége, ez úgy sem lesz lehet­séges másképen, áddig pedig — talán már nincs soká addig — a kaszinók bormérését még valahogy el kell szenvedni. Hogy ezek a vidéki társaskörök a bor­mérés mellett konyhai kifőzéssel is versenyt igyekeztek csinálni a helyi vendéglős ipar- j nak, arról van tudomásunk, de ez a ver- j senycsinálás egyáltalán nem sikerült, mert 1 hiszen a vidéken, társaskörökkel kapcsolat­ban létesült közös konyhák egymás után kerültek csődbe, csukták be a boltot. Kü­lönben tekintélyesebb vidéki városainkban a kaszinók, társaskörök oly helyiségekben van­nak, ahol önálló vendéglő is van, amely a kaszinó étel- és italszükségleteit is kielégíti, így van ez Budapesten is s hogy példára is hivatkozzunk, a Nemzeti és Országos Ka­szinókban is s ez ellen senkinek sincs oka panaszkodni. »X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájáról. A kereskedelemügyi minszter a képviselő­ház egyik közelebbi ülésén törvényjavas­latot terjesztett be a nők éjjeli munkájának szabályozásáról. A javaslat szerint minden ipari szakmában alkalmazott nőnek leg­alább tizenegy órai éjjeli munkaszüntet kell adni. Ez a törvényjavaslat annyiban érdekli a vendéglősöket, hogy annak intézkedései nem vonatkoznak a vendég­lőkre, korcsmákra, kávéhazakra, s olyan más üzletekre, melyek élelmicikkeket az üzletben való elfogyasztásra állítanak elő és szolgálhatnak fel. A vendéglők, korcs­mák, kávéházak tulajdonosaira tehát nem kötelező a tizenegy órai éjjeli munkaszünet megadása a női alkalmazottakkal szemben. *X*X»X^X»X^X»X!*X»X»X’*X»X»X»Xí*X^X!*X'*X:*X»X»X^X’*X Merénylet a vendéglősök magyarsága ellen. — Hallgatnak a germanizálók. — A »Vendéglősök L a p j á«-nak előző számában több előkelő fővárosi vendéglős­társunk szóvátette azt a fölháboritó esetet, hogy a budapesti kiskorcsmárosok, más el­nevezésükkel: a »székesfővárosi vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának« hivatalos, magyar nyelven nyomatott lapja Budapesten egy németnyelvű vendéglős- és korcsmáros- szaklapot ád ki ujesztendő óta »Ungarische Gastgewerbe Zeitung« cim alatt. Igen helye­sen rámutatott e lap közleménye arra, hogy midőn hosszú évtizedek nehéz munkája ál­tal sikerült elérnünk azt, hogy nemcsak a budapesti, hanem általán a magyarországi vendéglősöknek, korcsmárosoknak még ed­dig idegen ajkú része is nyelvben és érzés­ben magyarrá lett, akkor ebre a németnyelvű korcsmáros-szaklapra itt nemhogy semmi szükség nincs, sőt annak megjelentetése I egyenesen árulás vendéglőseink és korcsmá­rosaink magyarsága ellen, nem lehetvén ez »organ« kiadásának más czélja, minthogy az idegenajkuból magyarrá lett vendéglősein­ket, korcsmárosainkat visszagermanizálja. NAGY IGNÁCZ Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és Watzke gyár ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete- , A szók, továbbá különféle rendszerű borsajtok, szolozuzok. erjesztő Budapest, VII., Károly-körut 9. tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Pinggau.

Next

/
Oldalképek
Tartalom