Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-02-05 / 3. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. február 5. M A DQfH Ali FDiríVFQ vad' és baromfi kereskedő lVl/\lV^3 V^l lALL 1 lylVi I L/O Budapest, Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. ban, Svájczban és Ausztriában is. Még job- | ban sulyosbitja a helyzetet az a körülmény, j hoigy a múlt évi készlet most szintén kevesebb mint tavaly ilyenkor volt. Ez a különbözet Franciaországban két és fél, Olasz- és Spanyolországban másfél millió hliter, nálunk Magyarországon és 2—3 százezer hektoliterrel kevesebb az idén az átlagos rendesnél az óbor készlet. Dalmáczia és Istria bortermelése is teljesen csődöt mondott az idén. Hogy már most Francziaorszag, Németország, Ausztria honnét fogja borszükségletét fedezni, attól már is nagyon fői a fejük az ottani vendéglősöknek és korcsmárosoknak, mert előállott az a rendkívüli állapot, hogy . a legnagyobb bortermelő államok nemcsak hogy kivitelre képtelenek, hanem' maguk is | borbevitelre szorulnak. Ennek a természetes következménye lesz a borfogyasztás csökkenése és a sörfogyasztás emelkedése, amely meg a sörárak drága- gaságát fogja előidézni, mivel az árpa- és komló-termés is silány volt ebben az észtén-. dőben europaszerte. Nálunk Magyarországon minden évben deczembertől február közepéig általán csendesebb méretű a borforgalom s az idén is igy van. Azért nagyon tanácsos volna, hogy azok a vendéglőseink és korcsmárosaink, a kik rá vannak utalva, ezalatt az idő alatt szerezzék be borszükségleteiket, mig az árak még nem olyan horribilisak. De tavaszszal már elfogy a külföldön és a nálunk a borkereskedelem révén összeharácsolt bormeny- nyiség s akkor lesz itt ismét olyan kapkodás a bor után, aminő talán csak szüret előtt volt, ha nem nagyobb. A múlt évben az üstökös csillagok nem váltak be. Ezek sem hoztak a földnek bő szüretet, jó bortermést s ha hitelt lehet adni a szakemberek jövendöléseinek, az uj esztendőben sem lesz bő szüretünk s meges- hetik, hogy gyermekeink már csak müborra szorulnak, az igazi jó magyar bort pedig csak a patikákban árulják gazdag betegeknek. A szerb hús behozatala nem segít. Január 25-ikén lépett életbe a szerb kereskedelmi szerződés s nyomban meg is kezdték a szerb marha és sertés hús behozatalát, de már eddig is tapasztalták vendéglőseink, hogy sem a szerb vágó-marha, sem a ■ szerb vágott hús behozatala nem segít a husinségen s nem lesz ár leszállító hatással sem a sertés, sem a marhahúsra nézve. A szerződés szerint ugyanis évenként mindössze 15.000 szarvasmarha és 50 ezer sertés húsát szállíthatják be a szerbek Magyarország és Ausztria területeire. Ezt a husmennyiséget élelmes bécsi huskeres- kedők már is lefoglalták maguknak s igy ebből alig kerül valami Budapestre, annál kevésbé az ország más városaiba. De ha az egész behozatalra megengedett szerb hús Magyarországra jutna, ez sem nyomná le a mai húsárakat. A budapesti piacra ugyanis felhajtottak 1909-ben 165.800 vágómarhát és 347 320 sertést. Ezzel arányitva a 15.000 szerb vágómarha s 50.000 szerb sertés felhajtása sem lenne áralakító hatással a budapesti húspiacra. »X:*X»X:»X»X»X»X’*X»X’»X»X»X»X»X^X»X»X»X»X»X,*X*X»X Kaszinók és vendéglők. Régi panasz, különösen a vidéki, kisebb városi vendéglősök és korcsmárosok körében, hogy az ő rovásukra a helybeli kaszinókban, társaskörökben tagoknak és nem tagoknak egyaránt bort, sört és mindennemű szeszes italokat mérnek, szóval azokban teljesen korlátlan italmérési jogot gyakorolnak. Kétségtelen, hogy ez a kaszinói, társasköri konkurrencia sérelmes az illető városok vendéglőseire, korcsmárosaira nézve, mert utóvégre ezek nagyobb kereseti, fogyasztási adót fizetnek, saját üzleti helyiséget kell fenntartanak, személyzetet fizetniük s ha már most a kisebb város úri közönségét elvonja tőlük a sokféle bor- és sörmérő, sőt ital felszolgáló kaszinó, akkor ők miből éljenek s miből teljesítsék az állam iránti adózó kötelezettségüket? Szerintünk, ha valamely kaszinó, társas egyéb kör bor-, sör- vagy általán italméréssel foglalkozik, sőt a tagok és ezek vendégei számára konyhát is tart fenn; ezt csak ugyanezen feltételek, községi és állami terhek mellett teheti, mint bármely más vendéglős és korcsmáros. Sőt tovább megyünk, ha egy ilyen társaskör vendéglőszerü helyiséget tart fenn, akkor kötelezni kellene arra, hogy annak vezetésére szakavatott, képzett vendéglőst alkalmazzon s ne valami befolyásos tag kiérdemesült inasával tölthesse be az italkiszolgálási feladatot. Ha különben meglesz az uj ipartörvény keretében a vendéglős és korcsmárosiparnak képesítéshez való kötöttsége, ez úgy sem lesz lehetséges másképen, áddig pedig — talán már nincs soká addig — a kaszinók bormérését még valahogy el kell szenvedni. Hogy ezek a vidéki társaskörök a bormérés mellett konyhai kifőzéssel is versenyt igyekeztek csinálni a helyi vendéglős ipar- j nak, arról van tudomásunk, de ez a ver- j senycsinálás egyáltalán nem sikerült, mert 1 hiszen a vidéken, társaskörökkel kapcsolatban létesült közös konyhák egymás után kerültek csődbe, csukták be a boltot. Különben tekintélyesebb vidéki városainkban a kaszinók, társaskörök oly helyiségekben vannak, ahol önálló vendéglő is van, amely a kaszinó étel- és italszükségleteit is kielégíti, így van ez Budapesten is s hogy példára is hivatkozzunk, a Nemzeti és Országos Kaszinókban is s ez ellen senkinek sincs oka panaszkodni. »X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájáról. A kereskedelemügyi minszter a képviselőház egyik közelebbi ülésén törvényjavaslatot terjesztett be a nők éjjeli munkájának szabályozásáról. A javaslat szerint minden ipari szakmában alkalmazott nőnek legalább tizenegy órai éjjeli munkaszüntet kell adni. Ez a törvényjavaslat annyiban érdekli a vendéglősöket, hogy annak intézkedései nem vonatkoznak a vendéglőkre, korcsmákra, kávéhazakra, s olyan más üzletekre, melyek élelmicikkeket az üzletben való elfogyasztásra állítanak elő és szolgálhatnak fel. A vendéglők, korcsmák, kávéházak tulajdonosaira tehát nem kötelező a tizenegy órai éjjeli munkaszünet megadása a női alkalmazottakkal szemben. *X*X»X^X»X^X»X!*X»X»X’*X»X»X»Xí*X^X!*X'*X:*X»X»X^X’*X Merénylet a vendéglősök magyarsága ellen. — Hallgatnak a germanizálók. — A »Vendéglősök L a p j á«-nak előző számában több előkelő fővárosi vendéglőstársunk szóvátette azt a fölháboritó esetet, hogy a budapesti kiskorcsmárosok, más elnevezésükkel: a »székesfővárosi vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának« hivatalos, magyar nyelven nyomatott lapja Budapesten egy németnyelvű vendéglős- és korcsmáros- szaklapot ád ki ujesztendő óta »Ungarische Gastgewerbe Zeitung« cim alatt. Igen helyesen rámutatott e lap közleménye arra, hogy midőn hosszú évtizedek nehéz munkája által sikerült elérnünk azt, hogy nemcsak a budapesti, hanem általán a magyarországi vendéglősöknek, korcsmárosoknak még eddig idegen ajkú része is nyelvben és érzésben magyarrá lett, akkor ebre a németnyelvű korcsmáros-szaklapra itt nemhogy semmi szükség nincs, sőt annak megjelentetése I egyenesen árulás vendéglőseink és korcsmárosaink magyarsága ellen, nem lehetvén ez »organ« kiadásának más czélja, minthogy az idegenajkuból magyarrá lett vendéglőseinket, korcsmárosainkat visszagermanizálja. NAGY IGNÁCZ Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szütökészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és Watzke gyár ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete- , A szók, továbbá különféle rendszerű borsajtok, szolozuzok. erjesztő Budapest, VII., Károly-körut 9. tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. Pinggau.
