Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-10-20 / 20. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. október 20. Sikeres vizsga Jászapáti Kaszás Vince finánc-vigyázó a Csáktornyái kerület vezetője előtt képesített eredménnyel letette a felvigyázói vizsgát. Az örvendetes eseményt széles családi körben megelégedéssel vették tudomásul. JogászpInczTböi - suszter. Megemlékeztünk annak idején a keszthelyi fürdő- vendéglős ötletéről, aki ^ nyári vakációra egyetemi hallgatókat fogadott fel pincéri szolgálatra. Elmondottuk, hogy az egész dolog nem egyéb, üzleti reklámnál, minthogy az is volt, mert sokan, különösen kiváncsi ^asszonyságok csak azért is felkeresték a keszthelyi fürdő-vendéglőt, hogy lássanak ott nem egy balatoni cápát, hanem egy eleven jogász-pincért. Később ugyan kitűnt, hogy az ideiglenes pincéri pályára vállalkozott ifjak közt egy szemernyi jogász sincsen, csak némely beteges medikus, ösztö- vér filozófus és patikus-jelölt, de ez mégnem rontotta le teljesen az illúziókat. Most azonban mást jelentenek Keszthelyről. Azt ugyanis, hogy az egyik jogász-pincér, akinek a leggöndörebb haja, legmerészebb hajlású kosorra s — > a hölgyekkel szemben legmerészebb beszélőképessége vala, nem is annyira jogász, nem is annyira egyetemi hallgató volt, mint inkább — mesterlegény. Igen, valóságos mesterlegény, aki itt szabadult fel Budapesten a Király-utcában, a kis Kóhn cipészmesternél. Ez a felfedezés, jobbanmondva leleplezés, — mint beszélik — szörnyű lehangoló hatással volt és van a keszthelyi társadalomra. Most már nyíltan adnak kifejezést annak a gyanújuknak is, hogy a többi jogász-pincér sem volt medikus, filozófus, vagy patikus, hanem inkább mind, egyől-egyig, suszter. Sokan most már emlékeznek arra is, hogy egyikmásik jogász-pincérnek a keze feltűnően — szurkos volt. De olyanok is vannak, akik azt állítják, hogy a jogász-pincérek nem mindegyike volt suszter, mert volt közöttük három — tobakos legény is. A keszthelyi közönség most már csak arra kiváncsi, hogy az ottani fürdő-vendéglős a jövő nyárra is szerződtet-e ilyen jogász-pincéreket? Száz évvel ezelőtt. A régi „Magyar Kurír« száz évvel ezelőtt ezt irta: »A Budáról September közepetáján indult tudósítások szerint az odavaló szőllőhegyeken már elkezdődött volt a szüret, ’s a’ mustnak mind jóságra, mind bőségre nézve minden remén- séget fellyülhaladott.« Úgy látszik, az ország más vidékein is jó volt a bortermés, mert, amint £ »Magyar Kurír« levelezői mondják: »A’ Sopronyi és más szomszéd szőllőhegyekben igen bőv és jó volt az idei szüret« és »Tek. Borsod vármegyének leg nevezetesebb városából, Miskoltzról azt írják, hogy ottan is igen kellemes idő járván, az asszu mint a malozsa szőllő, és a kitsepegett méz izü must a szőllős gazdáknak régen várt reménységeket hizlalja.« Külföldön is jó volt a termés száz év előtt: »Ennek a’ sok változásokkal tellyes 1811-ik esztendőnek ritkaságai közzé tartozik, a’ mint Augspurgból írják, hogy a’ mult 'Augustus holnapban a szőllőtőkék másodszor virágzottak, szőllő gerezdek nőttek meilyek- nek szemei ugyan az elsőbbeknél kisebbek, de mégis enni valók voltak.« Az olasz italmérések megrendszabályo- zása Olaszországban — mint Rómából jelentik -— a kormány erősen készül a korcsmái forgalom és alkohol-kérdés törvényhozási rendezésére. Az olasz miniszterelnök e célból körlevelet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben a következő kérdésekre kéri a válasz megadását: 1. Hány elmebeteg ápoltatott az utolsó húsz év alatt az elmegyógyintézetekben az iszákosság következtében ? 2. Hány italmérés van a törvényhatóság területén ? 3. Az italméréseknek mikor van a zárórája ? 4. Annak a bornak és szeszes italnak mennyisége, amelyért 1901 óta fogyasztási adót fizettek, mennyi a fejenként elfogyasztott alkohol-mennyiség? 5. Mennyi a szeszgyárak száma, mennyi az általuk foglalkoztatott munkások száma és mennyi értékű szeszt termelnek évenként ? Az olasz miniszterelnök mindennemű szeszes italra nagyobb adót szándékozik kivetni. Az olasz kormány — úgy látszik —- hátrább van a magyar kormánynál, mely már évtizedek óta birtokában van a fönt idézett kérdésekre vonatkozó hivatalos adatoknak. A németországi alkoholizmus. A németeket mindenki józanéletü, szorgalmas népnek tartja, mely fogyasztja ugyan a sört s megissza a rajnamelléki bort, de csak módjával. Pedig nem egészen igy van a dolog; Németországban épp úgy megvan az alkoholizmus, mint más államokban s megisszák ott a sörön, boron kívül a pálinkát is, pedig maguk a németek hirdetik, hogy Franciaországot emberanyag dolgában a pálinka, az abszint fogyasztása tette tönkre s ez idézte elő Sedant is. A porosz kultur- minisztérium orvosi osztálya nem rég adta ki évi jelentését, melyből megtudjuk, hogy 1908-ban a német birodalomban pálinka- ivásból származó delirium tremens következtében meghalt 1157 ember, közte 1107 férfi és 50 nő és hogy 8231 öngyilkosság közül 724 esetben az indító ok a pálinka túlságos élvezete következtében előállott delirium tremens volt. A német birodalmi kormány, hogy a pálinkaivást korlátozza, jelentékenyen leszállította a pálinkamérések számát, s ugyancsak csökkentette a borital- adót. Ennek a példának követése nálunk, Magyarországon is nagyon elkelne. A hölgyek vendéglője. Newyorkból jelentik, hogy ott égy vállalkozó hatalmas szállodát és vendéglőt épitettett; kizárólag nők számára. A szállodában szobákat csak nők bérelhetnek, a vendéglőben azonban már férfiak is étkezhetnek. A hatalmas vendéglő különben apró kis bizalmas szeparékból áll, melyek mindegyike különböző színűre van festve és más-más szinü világítást nyer. No már most a vendég-hölgy abban a fülkében foglal helyet,,(amelynek színe legjobban illik ruhája »színéhez, »amelynek világítása legjobban kiemeli szépségét. Azt mondják, hogy a vendéglőnek óriási a forgalma, de itt a nők csak férfiak társaságában jelennek meg, de a szálló szobái üresek, mert a nők csak a zárdában tűrik meg, kény- szerűségből, a férfiak nélküli egyedülisé- get. Az abstinensek, a kereszténység és a bor- ivás. A mindennemű szeszesitaltól, tehát a bortól cs sörtől való teljes tartózkodást hirdető Good Templár lovagok megtámadják a keresztény vallásfelekezeteket is — mert azok papjai a mertékletességet hirdetik ugyan — de nem mozdítják elő az abstinentia teljes diadalát s nem akarják kopárrá tenni a szőlőhegyeket s megfosztani az emberiséget a borivás szelíd élve- élvezetétől. A Good Templár lovagok szerint a biblia a legfőbb oka annak, hogy ez árnyékvilágon elterjedt az alkoholizmus. A biblia ugyanis nem rója meg egyáltalán Noé apánkat, hogy az bort szüretelt a szőlőbogyójából, sőt ellenkezőleg, Noé fiait, Szemet és Chámot pellengérezi ki, amiért azok italos apjukat kigunyolták. A szent biblia örökíti meg a kánai menyegző történetét is, hol nagyon sok bort ittanak s hol Jézus még a vizet is borrá változtatta. Általában a bibliában nagyon sok hely van, ahol szentek és szentéletü férfiak dicsérőleg, sőt magasztalólag emlékeznek a szőlő vidámiló, gondüző levének élvezetéről. Legnagyobb bajuk azonban a teljes abstinencziát hirdető Good Templá- roknak, hogy a keresztény vallásfelekezeteknél, az álduzatszertartásnál a bor is szerepel s szerintük ezt immár valamiféle alkoholmentes szörppel kellene helyettesíteni, mert — úgymond — ha a hívek látják, hogy a pap bort iszik az oltárnál, sőt a protestánsoknál a hívek is borral áldoznak, akkor kedvet kapnak a korcsmabéli boritalozásra is. Mi a magunk részéről mindig a mértékletes szeszfogyasztást hirdettük borban, sörben, korcsmában és vendéglőben is, de az az abstinentia, mely már egyenesen a bibliát teszi felelőssé az utolsó századok alkoholizmusáért, az mar kissé komikus számba megy és éppen azért nem lesz soha hatása arra, hogy a bortermelést, a bor- és sörivást és a bor- és sörméréseket megszüntesse a világ- egyetemben. A szöiökura. Most a szüret alkalmával ismét aktuálissá válik a szőlőkura kérdése. Sokan ugyanis még mindig nem tudják, hogy mire jó tulajdonképpen a sok szőlő fogyasztása Mennél több napot kapott a szőlő éréskor, annál nagyobb a cukor- tartalma. Az orvosok szerint a cukortartalma teszi a szőlőt alkalmassá a kúrára. Már a régiek is azt tartották, hogy a szólő meggyógyítja a köszvényt, a gyomorbajt, a máj- es a tüdőbajt. A máj betegségének kivé'elével most is alkalmasnak találják a szőlőkurát a fölsorolt bajok orvoslására. Az orvosok megállapították ugyanis, hogy a májbajnál a szőlő nagyon előmozdítja a cukorbetegséget. Külföldi orvosok most a tüdőbajosokat külön szőlő- kúrára berendezett szanatóriumokba küld k kitűnő eredménnyel. A kúra természetesen nem hat közvetlenül a tüdőre, de nagyon elősegíti a gyógyulás processzusát. Megállapították azt is, hogy a szőlőkura nagyon jótékonyan hat a szívre és az idegekre, miért is a neuraszténikusok is használjak. Beteg ember azonban orvos nélkül ne alkalmazza a szőlőkurát, mert gyógyulás helyett nagyon könnyen su'yos bajt szerezhet magának. A kik például bélhurutban vagy tüdővészben szenvednek, vagy lázasak, azoknak nem tesz jót a a szőlő. Újabban a légzőszervek megbetegedésénél is ajánlják az orvosok a szőlőt, mint orvosságot, a mely a vérszegényekre is kitünően hat. A szőlőkurára berendezett szanatóriumomokban kis- és nagy-furát különböztetnek meg. Az előbbinél fél-fél kilogram szőlőt adagi Ínaknak minden étkezéshez, a nagy kúránál két kilót is. Sok helyen a sző őt kipj ósdik és ugyr adják a betegnek, hogy megi iméljék attól a fáradságtól, a mit a nagymennyiségű szőlő fogyasztása okoz. A gyöngébb szervezeteknél a szőlő levet fölfordják, igy a gyomorbajosoknál is. Általánosan úgy használják a szőiőku-'át. hogy két kilóval kezdik s fokozatosan felviszik négy-öt kilóig naponkint. A ki kibírja, éhgyomorra egye meg az első porciót, a másod,kát egy órával ebéd élőt, a harmadikat pedig szintén egy órával a vacsora előtt. A kúra alatt tartózkodni kell a zsíros .ételekiől, salátaféléktől és a sörtől. A szőlő héja és a magva a gyomornak bajt okozhat és ezért jobb, ha nem nyelik le. A kúrához legajánlatosabb a nagyszemü, vékonyhéju szőlő. Hogy a szőlőt fogyasztás előtt gondosan meg kell mosni, szinte fölösleges mondani. Figyelmeztetni kell azonban a kúrát tartó embereket, hogy minden porció
