Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-10-05 / 19. szám
1911. október 5 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Iában jó közepes és jó minőségű a termés. ! Must árak eddig 30—35 korona hektoliterenként. Ménesi kerület. (Arad vármegye). A termés közepes. Tavalyi bor ára hektoliterenként 45— 48, vörösé 75—90 korona. Fehértemplomi kerület. (Tomes és Krassószörénymegye). A termés minőségre igen jó. Kecskeméti kerület. (Pestpilis-Solt-Kiskun vármegye alsó része, Csongrád, Békés, Csanád vármegye). A termés gyenge közepes, de kitűnő minőségű. Must ára 36—44 korona. Szabadkai kerület. (Bács-Bodrog és l’orontálvármegye). Minőség jó, mennyiség közepes. Ujbor 30—32 korona. Nagy- enyedi kerület. A termés mennyiségileg gyenge, minőségileg kitűnő. Múlt évi bor hektoliterenként 45—60, óbor 50—100 korona. Dicsőszentmártoni kerület (Kis- és Nagyküküllő vármegye). Mennyiség közepes, minőség jó. Ujbor ára 50—70 korona. Marosvásárhelyi kerület. (Maros-Torda, Torda-Aranyos, Kolozs, Szolnok-Doboka, Besztercze-Naszód vármegye). A termés közepes. Tavalyi bor ára hektoliterenként 65—70 korona. Györmegye alispánja az alkoholismus ellen. Győr vármegyében ezidőszerint— úgy látszik — nagyon sok szeszt, különösen pálinkát fogyasztanak az emberek, mert az ottani alkoholizmus ellen maga Németh Miklós alispán veszi fel a küzdelmet, fel- liiva az összes megyebeli községek elöljáróságait, hogy amelyek az alkoholizmus különösen pálinkaivás elleni küzdelemben részt akarnak venni, azok ezt a szándékukat — az egyöntetű eljárás czéljából -—- jelentsék be nála. Koronaszámitás a vendéglőkben. Mikor W e k e r 1 e Sándor előzőleges pénzügyminiszter korában behozta Magyarországon a koronaértéket, hogy pénzegységünk egyezzék a külföldi államok pénzegységével ; sokan úgy gondolkodtak, hogy no most következik el csak a jó világ. Most már annyit kapunk egy koronáért, mint eddig kaptunk egy forintért. Aztán mai napság már kitűnt, hogy boltban, piaczon alig egy harmadrésznyit kapunk ma egy koronáért, mint a koronaérték behozatala előtt kaptunk ötven krajezárért. Úgy jártunk, mint az Amerikába kivándorolt magyar. Az is azt hitte, hogy mivel itthon csak két, három forintot, odaát pedig két, három dollárt is megkeres naponként — mivel hogy egy dollár közel két és fél forint — hát boldog lesz az élete. Aztán mikor élelmiczikket s egyebet vásárolni kezdett, akkor jött rá, hogy Amerikában még annyit sem adnak neki, még a vendéglőkben, sorházakban sem, egy dollárért, mint Budapesten egy forintért. Ott volt hát magyarunk megint, ahol a part szakad. Daczára azonban, hogy. már évek sora óta a korona a pénzegységünk, a korona és fillér számításba még sem jöttünk bele. Sok kereskedő ezzel visszaélést követ el. A kirakatába csak számokkal jelzi áruinak értékét, anélkül, hogy jelezné, hogy ezek a számok forintot, vagy koronát jelentenek-e. A jámbor vevő bemegy a kereskedésbe, összeválogat ezt, azt, amire szüksége van, azt hívén, hogy most koronában vásáról, s mikor fizetésre kerül j a dolog, akkor az árt forintokban, köve- j telik és hajtják be rajta, ami nem egy | kellemetlen jelenetre adott már alkalmat. Igen sok vendéglőnk és korcsmánk van, ahol az ételek és borok árát is az étlapokon és azokon kívül is nem a korona, hanem a forint számítás szerint jelzik, ami szintén nem helyes dolog s ami szintén több kellemetlenségre adott már alkalmat. Vegyük például, hogy a vendéglős, korcsmáros a mai méregdrága viszonyok közt kénytelen eddig 40 kraj- czáros borának árát 45 krajezárra felemelni. Most már, ha a vendég egy félliter bort fogyaszt, azért kell, hogy 23 krajezárt fizessen, tehát egy fél krajezárt ráfizet. Ráf zct ilyenkor krajezárokba számítva, ha háromdecziliterként fogyasztja is a bort. Nem minden vendég, de van elég, aki amiatt zúgolódik, kellemetlenkedik, ami a vendéglősnek sem kedves dolog. Mig ha koronákban számítunk, minden ilyen kellemetlenségnek elejét vesztik. A 45 kraj- czáros bornak az ára lesz 90 fillér s igy egy féllitert pontosan felszámíthatunk 45 fillérért. Ausztriában már törvény teszi kötelezővé a koronában, fillérben levő szállítása. Meg lesz ez nálunk is nemsokára, sőt a forintos pénz is teljesen eltűnik a forgalomból s lesz egy-, két- és ötkoronás pénzdarabunk ezüstből, 10, 20, 100 korona aranyból, papírból. Miután azonban, ha már ma a korona a pénzegységünk, leghelyesebb ha koronában, fillérben számítunk. így nem károsodunk s nem okozunk vélt károsodást másoknak sem. A budapesti italmérések zárórája. A budapesti italmérések, vendéglők, korcsmák, pálinkamérések záró és kezdő órájának meghatározása mellett a főváros tanácsá- nek tengeri kígyója. Ma megállapítják az üzletnyitási és a záró időt, holnap meg már másként határozzák meg. A főváros tudvalevőleg szabályrendeletben mondotta ki, hogy az italmérőüzleteket — pálinkaméréseket, korcsmákat, vendéglőket — nyáron reggel öt órakor, télen csak hat órakor szabad csak kinyitni. Ez a rendelkezés azonban nem igen felel meg a viszonyoknak s azért a főváros tavaly is, az idén is felfüggesztette a szabályrendeletnek ezt az intézkedését. A tanács most a közgyűlés határozatáról értesítette a fő- kapitányságot, hogy a korcsmákat, vendéglőket, pálinkaméréseket a tél folyamán is, október elsején túl is kinyithatják már reggel öt órakor. Mindenesetre sajátságos, hogy ezt a nyitási és zárási intézkedést nem vonatkoztatják a „bodegákra“, amelyek ellen már a főkapitány is irtást helyezett kilátásba, de amelyek azért egész éjen át nyitva lehetnek, hogy tovább tenyésszen bennük Budapest erkölcstelenségének rothadt flórája. Engedély nélküli italmérés. A vidéken is, de különösen Budapesten nagy azoknak a száma, akik vagy egy teljesen uj üzletben, vagy pedig mástól átvett kis korcsmában minden közigazgatási és pénzügyi hatósági engedelem nélkül vígan mérik a bort, a sört, no meg a pálinkát. Kérdés, hogy az illetékes hatóságok eltürhetik-e az ilyen engedély nélküli italmérést és meddig? Erre nézve a következő pénzügyi hatósági utasítás az irányadó: Ha italmérési engedélylyel nem bíró fél engedély nélkül italmérést gyakorol, tekintet nélkül arra, hogy folyamodott-e engedélyért vagy sem, az 1899. évi XXV. t.-cz. 30. §-a értelmében mindannyiszor megbírságolandó fokozatosan nagyobb mértékben, ahányszor az engedélynélküli italmérésen tetten érték. Az engedély iránt beadott folyamodványa csak annyiban jön tekintetbe, hogy a hivatkozott törvény 32-ik §-ában foglaltak szerint, ha oly házra kér az illető engedélyt, hol korábban is italmérés gyakoroltatott, a folyamodvány, jogerős elintézéséig a kimérési üzlet karhatalommal be nem zárható. »X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X.^X'^X^X^X^X^X^X^X^X^X^X R sörháboru. — Vendéglősök a sörgyárosok ellen. — A „Vendéglősök L a j a“ előző számában már hírül adtuk, hogy az osztrák sörgyárosok a sörárpa és a komló árak drágulására való hivatkozással hektoliterenként, — minőség szerint — háromnégy koronával emelték a sörárakat. Az osztrák vendéglősök, korcsmárosok, sör- háztulajdono ok azonban — mint újabb tudósítások jelentik — egyáltalán nem nyugszanak bele a sörárak emelésébe. Ebbe a tárgyban a bécsi vendéglősök egyesülete szeptember 20-ikán rendkívül látogatott ülést tartott, melyen tiltakozott a sörárának emelkedése ellen, amelynek tehát kénytelenek lennének — úgymond — a fogyasztó közönségre hárítani. Ez azonban Bécsben nehezen fog menni. A bécsiek tudvalevőleg erős sörfogyasztó nép lévén, ha a vendéglők, korcsmák és sörö- dék is fölemelnék a sör árát, ebből köny- nyen baj kerekedhetnék, esetleg kiüthetne osztrák sógoraink között a sör forradalom, mely nemrégibben Münchenben is nagy pusztítást vitt véghez, ahol a szocziálde- mokraták a söráremelésre, nemcsak szóval, de tettel és azzal feleltek, hogy az összes sorházakat bojkotálták. A bécsi sörmérők éppen ezért, mielőtt a fogyasztókkal szemben emelnék a sör árát, az osztrák kormányhoz fordulnak s attól követelik, hogy erélyes intézkedéseket tegyen a sörgyárak kartel]e ellen és áremelő ha- határozatukat semmisítse meg. Ám nemcsak Ausztriában, hanem Németországban és általán emelik a sörgyárosok kartellben és kartelen kívül a sörtermékek árát, ami ott a vendéglős körökben, de a közönség körében is nagy felháborodást igéz elő s nem lehetetlen, hogy a sörárak felemelésének, komoly következményei lesznek. Nálunk Magyarországon, különösen Budapesten nem emelték még a sör árát, bár nem lehetetlen, hogy a német- és osztrák sörgyárosok példaadása következtében ez az áremelkedés itt is be fog következni. Hogy eddig nem következett be az főként annak köszönhető, hogy a budapesti sörgyárak igazgatóságában ott van a magyar — ELSŐ PILSEN1 RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN, Magyarországi |Xj I n\A/\/ AHnlf* Ae TqtCÍJ BUDAPEST, VI., 5 Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt vezérképviselete I ■ J• LllWj G<S I dl od Andrássy-ut. 50. i első pilseni részvénysört világhírű gyártmányt. ■ a Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban Eerakatot és képviseletet létesit.
