Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-10-05 / 19. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. október 5. vendéglős iparosság érdekeinek két oly kiváló védelmezője Glück Frigyes és Gun del János személyében, akik hatá­rozottan ellene szegültek eddig is minden söráremelési mozgalomnak, nem törődve azzal, hogy néhány lelkiismeretlen, a ven­déglősök egy rétege kózé betolakodott iz­gató agitácziója folytán, ezen önzetlen fá­radozások ezt a kiskorcsmárosok egy fél­revezetett része csak hálátlansággal vála­szolt. Az osztrák és németországi sörár­emelésekkel kapcsolatos mozgalmakról a következő tudósítások számolnak be: Bécsből jelentik: A bécsi vendéglő­sök szövetkezete gyűlést tartott, amelyen körülbelül négyezren vettek részt és amelyen tiltakoztak a sör árá­nak fölemelése ellen. Valamennyien becsületszavukkal kötelezték magukat, hogy a felemelt ára­kat nem fogadják el. A hatóságok attói félnek, hogy Becsben legközelebb tüntetés lesz a sör megdrágulása ellen. Pi Is énből jelentik: A pilseni sör- fözők tudvalévőén elhatározták, hogy ezentúl drágábban adják el a sört, Ezt a német vendéglősök nem fogadták el és inkább nem mérnek pilseni sört. Ugyan igy akarnak eljárni a galicziai vendéglősök ama sörfőzőkkel szemben, akik drágábban akarják a sört adni. Erről szólnak a kö­vetkező tudósítások: Berlinből jelen­tik a német veedéglősök szüvetsége el­határozta, hogy fölszólítja a német ven­déglősöket, hogy ne vegyék tudomá­sul a pilseni sör árának fölemelé­sét, ha pedig a gyárak ragaszkodnak az ár fölemeléséhez, akkor ne tartsanak pilseni sört. — Lembergből je­lentik: A galicziai, sziléziai és morvaor­szági sörgyárosok elhatározták, hogy a sör árát hektoliterenként két korona hatvan fillérrel, az üvegsör árát pedig négy koronával megdrágítják. A ga­licziai vendéglősök szövetsége felhívta a tagjait, hogy ne fogadják el az ár­emelést. Egy másik tudósítás jelenti : A pilseni sörfőzdék, amelyek különben semmiféle kartelken nem állanak egymás­sal közös megegyezéssel, h e k t ó 1 i te­re n k i n t három koronával emel­ték a pilseni sör árát. Megokolásul azt hozzák fel a sörfőzdék, hogz egy-egy hektoliter sör 45 kilogramm komlóból ké­szül, a komló ára pedig'rövid idő alatt 170 koronáról 1000 koro­nára szökött. Tudvalevő, hogy Pisen, amely egy kis cseh város és éppenséggel nem a sörfogyasztás középpontja, egész Európát ellátja sörével. A hordóknak, ame­lyekben a pilseni sört szállítják, tiz év alatt kétszeresre emelkedett az áruk. Mind­ezekhez járul még az a körülmény, hogy a pilseni sörfőzdék huszonöt év óta emel­ték a sör árát, holott legveszélyesebb ve- télytátsaik, a bajorok, igaz, nagy forradal­mak és krigliharczok közepette, ez idő alatt kétszer is megdrágították a sör árát. Budapestre még nem érkezett meg a sördrágitásnak a hire; nem érkezett meg nevezetesen a vigadó-téri pilseni sörcsar­nokba, ahol még ugyanannyi a sör ára, mint volt azelőtt. Ennek a magyarázata, hogy a pilseni sörcsarnok attól a sörfőz­détől szerzi be sörét, amely eddig még nem csatlakozott az Urquel, Actienbráuerei és Bürgerbräuerei mozgalmához. Ezzel szemben az utóbbiak vezérügynöksége azt tudatta, hogy a sör szeptember 21-től valóban 3 koronával drá­gább lett. A berlini vendéglősöknek is most adták hivatalosan tudtul a pilseni sörfőzdék ha­tározató]. A vám következtében, amelylyel az osztrák sört Németországban sújtják, Berlinben nem 3 koronával, hanem az osztrák sört kizárja helyisé­géből és német sört vezet be helyébe. Némelyék megpróbálták drágább áron adni a sört, a jó berliniek azonban élénken til­takoztak a sör árának emelése ellen. Bécsből jelentik: A sör árának föl­emelése október elsején lépett életbe. Számos vendéglős elhatározta, hogy az összes sörgyárakat boykottálni fogja. - Prágában a munkások elhatározták, hogy boykottálni fogják mindazokat a vendéglőket, korcsmákat, melyekben a sör árát fölemelik. Egy boykott. Nagyon hasonlít a zsarolási kísérlethez az a kis história, melyet a kiskorcsmáro­sok német ipartársulata által vidéki zug- korcsmárosokból, pálinkamérőkből szerve­zett galicziai felekezeti úgynevezett „Or­szágos Vendéglős Egyesület“ legutóbbi választmányi ülésén eljátszott. Ezt a vá­lasztmányi ülést tudvalevőleg azért hívták össze, hogy a magyar vendéglős, korcs- máros iparosságot ismét megtéveszthes­sék a „Magyar Vendéglősök Országes Szövetségének“ ülés időpontjára nézve is, hogy azon ismét marakodási kirohanást rendezzenek a szövetség és annak vezető férfiai ellen. A múlt esztendőben is meg­tették azt a megtévesztés- és marakodási kísérletet, csakhogy akkor úgynevezett or­szágos nagygyűlésük keretében. Mikor azt a legutóbbi választmányi ülésüket szak­lapjukban kihirdették, a budapesti tisztes vendéglős iparosság kedvében már felme­rült a kérdés, hogy no, most miféle skandalumot fognak ismét elkövetni ? A német szaklapjuk kiadását a magyar vendéglősség és korcsmárosság szégyenéie tudvalevőleg hallgatólag helyeselték, sőt ennél is tovább mentek. Egyik előző ilyen gyűlésükön ugyanis az egyik vidékről való kiküldöttjük — valami korcsmáros ipar­társulati titkár féle — felekezeti kérdést csinált s a kazárvidéki pálinkamérők érde­kében csúnyán lepocskondározta a keresz- ! tényeket a papjaikban és a keresztény szövetkezeteket. Ilyen előzmények után csak kellett valaminek történni ezen a vá­lasztmányi ülésükön is. És történt is. Elő­ször is riadó lelkesedéssel vették tudo­másul, hogy a Törley és Tsa pezsgőgyáros ezég ezer koronával belépett egyesületük alapitó tagjai közé. Kétségkívül a Törley- ezég ezt a saját jól felfogott érdekében tette, hogy minden t:vábbi molesztácziótól megmenekedjen. A „székesfővárosi“ kis korcsmárosok német ipartársulata és ennek kebeléből kiburjánzott korcsmáros „egye­sület“ ugyanis valahányszor ülést, gyűlést, kirucczanást rendez, ilyen alkalomkor em­berei — tudtával, vagy tudton kívül — megkeresik a sörgyárosokat, pezsgőgyáro­sokat némi hozzájárulás (pezsgők, sörök) czéljából. így például legutóbbi balatoni czéczójnk alkalmából csupán a Törley-ez ég­től voltak szívesek elfogadni ötven üveg pezsgőt. Valószínűleg, hogy az ilyen szi­ves elfogadásoktól megmeneküljön egyszer s mindenkorra, ezért adományozta egye­sületük javára a kiváló Törley-czég azt a bizonyos ezer koronákat. Egy másik derék magyar pezsgőgyáros Francois Lajos azon­ban nem adott semmit. Sőt még német, a másik szaklapjukban sem adja közzé üzleti hirdetéseit. Ezért természetesen megtor­lásnak kellett elkövetkeznie. El is követ­kezett. A cmh-morva származású pinezér- ügynök fia, Cservény Ferencz siófoki korcs­máros indítványára kimondotta ez a vá­lasztmányi ülés, hogy a Francois Lajos budafoki pezsgőgyárában gyártott pezsgő­ket boykottálja. Sem meg nem rendeli, sem ki nem szolgálja. És mi okát adtak ennek a boykottnak. Azt, hogy Frnngöls Lajos ur a Magyar Vendéglősök Országos Szövetségének“ nagy­gyűlése alkalmával bizalmas körben azt mondotta volna, hogy neki a kiskorcsmá­rosok német ipartársulatából kicsalomádé- zott egyesület részéről tudomására hoz­ták, hogy választmányi ülésük alkalmával látogatásukkal akarják megtisztelni gyár­telepét, ő azonban nem volt hajlandó fo­gadni őket. Értjük Frangois Laios és ked­ves hitvestársa ismeretesek ebben az or­szágban arról, hogy még külföldi kirán­duló csoportokat, hazai iparegyesületeket is szivesen, igaz, hűséges magyar vendég- szeretettel fogadnak mindenkor otthonuk­ban és gyártelepeiken. A magyar vendég­lős és korcsmáros iparosság érdekeinek j legigazabb támogatói, honnan a létesítendő, j elaggodt vendéglősök és korcsmárosok menedékháza részére kezdeményezőleg ők juttatták a legtekintélyesebb összeget s mindenütt ott vannak lelkes erkölcsi és anyagi támogatásukkal, ahol vendéglős ér­dekekről van szó. Ez a Frangois Lajos, mint a neve is mutatja, származására francia ugyan, de nem csak maga és csa­ládja lelkében, szívben, érzésében és nyel­vében magyarrá lett, hanem egyenesen az ő érdeme, hogy az eddig nagy részben sváb Budafok községét megmagyarosi- totta. A pezsgőgyártás téren a magyar iparnak becsületet, tisztességet szerzett a Littke, Hubert és Törley-pezsgőgyáros- czégekkel együtt nemcsak Európában, ha­nem világszerte. Érthető tehát, hogy ez a nyelvében érzésében magyarrá lett férfiú idegenkedik azoktól, és nem kívánja az azokkal való érintkezést, az azok látoga­tását, akik ebben a magyar országban min­den szükség nélkül, nyilván germanizálási szándékból egy németnyelvű korcsmáros szaklap fentartását elősegítik s még hozzá nála. a minden izében magyar érzésű nagy­iparosnál koldusvizitre ajánlkoznak. Réz- és nikkel­fémbútor elpusztíthatatlan világhírű Mannesmann nélküli aczélcsövekböl forrasztás­Azonkívül vasbutor minden kivitelben. — Hálószobák szana­tóriumok berendezéséhez. — SzáSSodák berendezésé­nél specziális ajánlatok. — Tessék árjegyzéket kérni. Szállodások és vendéglősök kedvező fizetési feltételekben és árengedményben részesülnek. Budapest, V., kerület, Nádor-utcza 17. szám. Urban S. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom