Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-09-12 / 17. ünnepi szám
Vendéglősök Lapja nem jogtalanul tulajdonit a bornak hygie- nikus, gyógyító értéket. Igen ismert dolog, ugyanis a többek között, hogy egyes gyümölcsök, mint a földi eper, a málna és a dinnye, sokkal könyebben emészthető, ha czukorral és borral leöntik, mint bor nélkül. Igen elterjedt, helyes nézet továbbá az is, hogy a rossz ivóvizet bor hozzá- öntésével meglehet javítani, mert a bor megöli a vízben lévő baktériumokat. Mu- nier és Seiler tudósok erre a körülményre is kiterjesztették figyelmüket és kísérletükből kitűnik, hogy a bornak baktériumölő hatása igen jelentékeny és hogy a fehér boroknál valamivel gyorsabb és nagyobb, mint a vörös boroknál. Ha ivóvízhez bort keverünk, a baktériumok száma nyomban csökken, a csökkenés maximuma azonban csak két-három órával a keverés után áll be. A vízzel egyenlő mennyiségű bor körülbelül kilenczvenöt százalékot pusztít el a baktériumokból, természetesen ha több a bor, mint a viz akkor még azt az ötszázalék baktériumot is megöli. Kiváncsiak vagyunk, mit szólnak ehhez a bortól való teljes tartózkodást hirdető antialkoholisták. Mi csak azt ismételhetjük, amit apáink is tartottak, hogy a Jó bor, jó egészség. Azokat a vendéglőket és korcsmákat kell felkeresni, ahol tiszta, hamisítatlan bort mérnek, de óvakodnunk kell azoktól a kontárok által kezelt zugkorcsmáktól, vagy söntésnek nevezett bor sör és pálinkamérésektől, amelyekben mindenféle kotyvalékot szolgálnak ki bor helyett, mert az már igaz, hogy az ilyen mü vagy hamis bor csakugyan halálos ellensége az emberi egészségnek. Megrontva a szervezetet, az egyik embert megvakitja, a másikat megőrjíti, s végül mindannyit, aki ezzel él, a kínos halálba kergeti időnapnak előtte. Élelmiszerhamisitók múzeuma. Egy berlini vendéglősszaklap Írja, hogy ott legközelebb megnyitják az élelmiszer- hamisítások múzeumát. Ebben az intézetben a közönség okulására belesznek mutatva a hamisított és mérgezési anyaggal hamisított élelmiszerek és a hamisításhoz szükséges kellékek. Mivel pedig már alig van élelmiszer, melyet nem hamisítanának, tömérdek mennyiségű ilyen készülmény lesz bemutatva, mert hiszen ma már nemcsak a tejet, a kávét hamisítják, hanem még a tojást is, amennyiben silány anyag- bpl kávét, még pedig a kávénak mindenféle fajtájából és szinte kevés értékű növényi alkatrészekből tojáskivonatot is gyártanak. Be lesz itt mutatva a hamisított tej is, még pedig a hamisítás utáni s későbbi állott, megromlott állapotában. Bemutatják azokat az anyagokat is, melyeket a kolbászt és általán a hustöltelékeket hamisítják. A mü-borgyártás és borhamisítás is belesz mutatva, valamint a müzsirgyártás is. Ennek a múzeumnak az lesz a czélja, hogy a közönség megismerje a hamisított élelmiszereket, italokat, már vegyi összetételükben és óvakodjék azoknak bevásárlásától, elfogyasztásától. Ugyancsak ebben az intézetben feltüntették azt az eljárást is, amellyel a hamisított, különösen méregtartalmu élelmiszerek legkönyebben, még a laikus emberek, „gazdaasszonyok által is felismerhetők. Össze lesznek itt gyűjtve mindazok a törvények is, melyekkel egyes államok büntetik az élelmiszer- és borhamisítókat. Nem tudjuk, hogy Budapesten mikor jutnak arra a gondolatra, hogy itt is létesítsenek ily szemléltető múzeumot a hamis élelmiszerek bemutatására. Nálunk pedig ez könyen menne. Akár mekkora lenne ez a muzeum, a vásárcsarnokokból, nyílt piaczokról egy heti vásár alkalmával meglehetne tölteni hamisított élelmiszerekkel. Egyúttal azonban a bor és élelmiszer- hamisítókat is bekellene itt mutatni, még pedig lehetőleg elevenen, ketreczbe zárva, annak statisztikai kimutatásával, hogy közülük melyik hány százezer koronát és hány budapesti házat szerzett, a hamisított élelmiszer árusításával és a fogyasztó emberiség szándékos megmérgezésével. Az ilyen budapesti muzeum kiállaná a versenyt bármely világváros hasonló múzeumával. Bormérés a világ legnagyobb rr I A/j rr I r ■ r I szőlőtőkéjéhez. Csak egyetlen egy olyan korcsma van a föld kerekségén, amelynek az udvarában felnőtt egyetlen szőlőtőkének szétágazó lombjai alatt nem kevesebb, mint ezer vendég elfér, táncra perdülhet s ihatja egész esztendőn keresztül ennek az egyetlen szőlőtőkének egy évi termését. Igali Szvetozár Amerikába elszármazott gazdasági iró, honfitársunk ir mostanában erről a bormérésről és az udvarában nőtt óriás nagyságú szőlőtőkéről, amely természeti csoda Kalifornia Barbara megyében Car- panteniában van. Kaliforniában bár évezredekkel később kezdték a szőlőtermelést, mint a föld más országaiban, mégis a gazdag talaj és a kitünően kedvező éghajlati viszonyok következtében olyan szőlőtőkéi vannak, melyek a legterjedelmesebbek és a legtöbb szőlőfürtöt és igy legtöbb bort is termők a világon. Akit Kalifornia Santa- Barbara megyéjébe vinne el élte útja, a Csendes óczeán mellett Carpenteniában száguldó vasúton, az kérdezősködjék merre van „La Visse Grande“? Minden ember ád erre útbaigazítást. És azután itt ha J. E. Peterson tanyájára, jobban mondva, tanyai korcsmájára ér az ember az udvaron egy összecsavarodott fatörzset lát az ember, melynek kilencz láb és két hüvely s az első pillanatra inkább hatalmas tölgyfának, mint szőlőtőkének nézné az ember. Hatalmas, vastag hajtásai közül egyikmásik négy láb kerületnyi erős gerendá- zaton nyugszik, s ilyenformán az ághajlá- sok alatt tízezer négyzetláb területet árnyékol be a tőke s nem töredezik le a saját súlya alatt. Nem kellett ennek a tőkének soha sem kénegezés, sem permetezés, mégis szinte elláthatatlan haragos zöld lombozatu s még mindig növekedik életerejében. Évről évre tele van nagy szőlőfürtökkel és ekkor még hatvan darab erős oszloppal támasztják fel, mely nélkül természetesen saját termésének óriási súlya alatt ros- kadna össze. A múlt évi szürete tiz tonna szőlőt eredményezett a tőke gazdájának, amelyből szűrt nagymenyiségü bort azután maga méri ki esztendőn át. A szüretet ezen a vidéken csak novemberben tartják meg, de ennek a tőkének fürtjei már augusztus-szeptemberben erősen érésben vannak, s miután a csodatőkének egész nyáron át mindennap egész sereg látogatója van, a gazda minden látogatójával megkóstoltatja pompás fürtjei izét, sőt azt se bánja, hogyha valaki útitáskájába csomagol el egy-két fürtöt. Hadd vigyék hírét világszerte az ő szőlőtőkéjének. A tanya-bormérés falán egy táblára van felvésve a szőlőtőke históriája. Ebből megtudhatjuk, hogy ez a kék „Mission“-fajta- beli, melyet hajdan Spanyolországból telepítették oda a francziskánus barátok, — hogy ugv termés dolgában, mint méretei nagyságával felülmúlja egy negyedrésznyire a hampston Court (Angolország) szőlőóriását, melyet ezideig a tudós botanikusok a világ legnagyobb szőlőtőkéjének tartottak. Most Carpenteria csudája mellett ez másodrendűvé sülyedt. Ezt a szőlőtövet 1842-ben egy Joanta Ligodi Ayala nevű spanyol parasztasszony ültette, még pedig közönséges, kucsi-nár- hatott simavesszőből. A növekedő szőlővessző azután egyéb ápolásban nem részesült, minthogy évenként megmetszették. A spanyol asszony egész 1877-ig gondozta, mely évben eladta azt a tanyával együtt jelenlegi tulajdonosának, de azért egész halála napjáig minden esztendőben ellátogatott az ő kedves szőlőtőkéje árnyékában megpihenni. Annak idején a chicágói kiállítás vezetősége harminczezer dollári Ígért a szőlőtőkéért, hogy azt kiállíthassa. A tulajdonos azonban nem ment bele a vásárba s eddig több hasonló ajánlatot is visszautasított, Most az 1915-ik évben megtartandó sanfranciskói kiállításra ismét meg akarják venni negyvenezer dollárért, de a derék tulajdonosa J. E. Peterson gazda most is csak azt hajtogatja: — No money car luny it ! — Nincs annyi pénz, amennyiéri eladnám ! A hatalmas szőlőtőke nagy leveleinek árnyában az asztalokhoz ezer ember telepedhetik le s találhat védelmet a dél forró napsugara ellen iszogatván annak termését. Persze nyári vasárnap délutánokon trombitás banda játéka mellett tánczra is perdülnek alatta. Szokásos volt a “Salva- tyon army“ nyilvános predikácziója. A vidék lakói a tanyai bormérés óriás tőkéje alá húzódva hallgatják meg az Isten igéjét is, sőt a községi képviselőválasztáso- is itt tartják meg. Vannak, akik arra is emlékeznek még, hogy Santa-Barbara megye vezetőférfiai e tőke lombjai alatt tartották meg megyealapitó gyűlésüket is. Bizony nem volna utolsó dolog, ha ná- nálunk is volnának olyan zöldbeli korcsmák, vendéglők, melyeknek udvarán akkora szőlőtőkék nőnének, amelyek terméséből kikerülne az egész esztendei borszükséglet. Akkor olcsóbb lenne bizonyára a bor ára ts. Az éhes vendégnek jobb ma egy adag pecsenye, mint holnap egy sült ökör. Az öreg korcsmáros tanácsa mindig többet ér, mint az ifjú vendég gáncsa. Jobb kicsiny terített asztalhoz ülni csendességgel, mint üres, nagy asztalhoz lármával. Ha szűk a konyha, minden falat jóizü. Hamarabb készül a jó húsból rossz pecsenye, mint a rosszból jó. Ki a korhely vendégben bízik, mindig csalatkozik. Aki a melegtől fél, az ne álljon a tűzhely mellé. Arra törekedjél, hogy a hiteleződdé köss barátságot. Mért együnk ? Mert az élet úgy sem sok, használják az — okosok.
