Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-07-20 / 14. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. julius 20. W A /^W 1 A V V ITT DB \ZTTC vac*“ as baromfi-kereskedő lYIAK^V^nALL I KI vJ Y Budapest; Központi vásárcsarnok. Szállodák és vendéglők részére a legolcsóbb napi árban szállítja elsőrendű vágott vad és szárnyasait. Úgy a helyi, mint a vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. közönségének nagy része menekül a nyár heve elől. Ez talán az ország legkedve­sebb, családiasabb jellegű fürdőhelye. Balatonföldvár a magyar nagyúri világ kedves, madnem zártabb körű fürdőhelye. Itt a vendégek legtöbbje nem is vendég, hanem villatulajdonos. Innét szállnak ki sürü napokban az ezüstös nagy tóra a fehér vitorlások, mint a hó szárnyú sirálymadarak. Mikor pedig köröskörül a parti fürdőtelepeken a czigány nyirettyűjén megzendől az ábrándokba ringató, édes, szép magyar dal melódiája, — a régi balatoni magyar halászok kivesztek bár — még fel-fel zeng egy-egy csónakon a nóta: Hullámzó Balaton tetején, Csónakján ül a halász legény. Hálóját szerencse, Őt magát kedvese Elhagyta, el a szegényt. Vendéglői italok dugaszolása. Vannak ven­déglők és korcsmák, melyek zárt, dugaszolt üveges boroknak házhoz szállításával is fog­lalkoznak. A pénzügyi hatóság közegei tud­valevőleg arra is fel vannak hatalmazva, hogy ellenőrzik, helyes-e a dugaszolás és hogy a zárt üvegben lévő bor mennyisége megfelel-e a hitelesített tartalommértéknek, mert ha ellenkező a dolog, akkor bírságo­lás a vége. Kívánatos dolog tehát helyesen eljárni a vendéglői zárt üvegborok kiméré­sénél és eldugaszolásánál. Tény, hogy kéz­zel és közönséges egyenes dugóval nem le­het kifogástalanul dugaszolni, különösen nem akkor, ha takarékosságból vagy pedig köny- nyebbség szempontjából vékonyabb dugóval dugaszoljuk. A dugónak vastagabbnak kell lennie az üveg szájánál s ha a dugaszolás szárazon történik, akkor előzőleg »dugópuhi- tóval« kell azt összeszoritani. Még czélsze- riibb azonban forrázott dugóval dugaszolni, a forró vízben puhított dugót »dugaszoló cső« (kézi dugaszoló) segítségével toljuk a palaczkba. Az igy bedugaszolt palaczkborok ellen nem lehet a fináncznak kifogása. Ismét drágább a hús. A közel múltban a tavaszi idő beköszön­tésével a budapesti mészárosok nem valami örvendetes hírrel lepték meg a fogyasztó kö­zönséget és ennek soraiban első helyen a vendéglősöket és korcsmárosokat. Ismét drá­gább lett a hús nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is. A budapesti mészáro­sok huszonöt, ötven százalékkal emelték má­justól keZave a marha hús árát. Vagyis egy kiló marhahús ára, mely eddig is két korona volt, ezután 3 korona lett. Tessék ez­után az állattenyésztő Magyarországban hús­sal táplálkozni? És tessék ilyen körülmények közt vendéglősnek, vagy korcsmárosnak konyhát tartani és éttermeiben husnemüeket kiszolgálni. Ez a folyton fokozódó husdrága- ság nemcsak a mészáros, hanem valószínű­leg a vendéglősiparosság egy részénél is előidézi majd az üzletzárási csődöt. Vagy pe­dig vendéglőseink, korcsmárosaink egysze­rűen felhagynak a konyhával, kifőzéssel és csupán bor (és sörmérésük lesznek. Az élelmi­szerek folyton fokozódó drágasága legalább erre kényszeríti őket. A közönség nagyrészét pedig arra, hogy beálljon zöldségfogyasztó vegetáriánusnak. A mészárosok maguk igy indokolják meg az újabb, horribilis húsár emeléseket: »Az ország marhaállománya apadóban van, hiszen csak most szűntek meg azok az állatjárványok, melyek miatt az állatállomány legnagyobb része elhulott. Ami még marhá­ink van, azt a külföldre viszik, mert például a termelők ott a magyarországi ökröket sok­kal drágábban tudják értékesíteni. Nem a mészárosokat, hanem a kormányt kellene ostorozni, hogy miért nem ereszti be Szer­biából és Romániából az élő vágni való állato­kat: a szarvasmarhákat és sertéseket, juho­kat. Magyarországba a szerbiai marhának csal: húsát lehet behozni, de ezt is megdrá­gítja az olasz konkurrencia. Ők élő marhát vám nélkül szállítanak tehát a magyarországi mészárosokkal szemben, akik vágott marhát busás vám fizetés mellett hozhatnak csak be — többet fizethetnek a szerb marhatenyész­tőnek. A vám nekünk egy kilónál negyven fil­lér, egy marhánál ez már százhúsz koronát tesz ki. A levágott húst a nyáron már egy­általán nem lehet behozni, mert a már május­ban rothadásnak indul a vasúton. Ezért lesz három korona egy kilogramm marhahús ára. A mészárosok egy része különben már fel is adta a küzdelmet, mert a közönség egy nagy része nem akar többet fizetni a husért és inkább nem eszik húst. Eddig már negy­ven százalékkal csökkent a húsfogyasztás. Ennek következtében egy esztendő alatt száz- huszonhét budapesti mészáros zárta be üz­letét. Ami a sertéshúst illeti, az még drágább, mint a marhahús. A miniszterelnök azt mon­dotta a drágasági - ankéten, hogy egyenek vad húst, meg birkahúst. Vad már alig van ma Magyarországon, a birkák legnagyobb része pedig elhulott a különféle állatbeteg­ségekben. Most rnár talán csak a lóhus segí­tene. Ami vágni való ló sincs elég. A főváros annyi lovat vágat, amennyit csak kaphat, de a lóhus kilóját most már az is csak hatvan- krajczárért, egy korona húsz fillérért lesz kénytelen adni, pedig azt sem adó, sem vám nem drágítja meg.« így szól a mészárosok vigasztalása. Ami azt illeti, elég §zomoru. Szomorú különösen a vendéglős és korcsmáros iparosságra nézve. És annál szomorúbb, mert a husinség ellen — úgy látszik — beláthatatlan időkig — nincs segítség. 5züreti kilátások és borár= alakulások. A vendéglősöket, kcrcsmárosokat legelső sorban érdekelheti, amint érdekli is, hogy minő szüreti kilátásaink lehetnek Magyar- országon az idei szüretre s ennek követ­keztében már most hogyan alakulnak egyes kerületenkint igy országszerte a borászok. Erre vonatkozólag a földmivelésügyi mi­niszter beérkezett hivatalos gazdasági tu­dósítások alapján most adta ki jelentését, melyből közöljük a vendéglősöket érdeklő következő részeket: A budapesti borászati kerületben jó kö­zepes bortermés várható. A mai borárala­kulások a következők : Ujbor 44—52 ko­rona ; óbor 52—60 karona. Készlet kevés. Szegszárdi kerület: Közepes termés vár­ható. Múlt évi bor nincs, u-borok 65—70 korona. Pécsi kerüld: Még közepes termés sem várható. Ujbor 52—64, óbor 58—60 ko­rona. Készlet csekély. /apolczai kerület: Közepes termés vár­ható. Ujbor 50—60, óbor 60—80 korona. Pápai kerület-. Közepes, Veszprém vidé­kén jó termés várható. Ujbor 54—60—78 korona, óbor 60—100 korona. Soproni kerület: Közepes termés várható. Ujbor 60—80 korona. Ó-bor nincs. Pozsonyi kerület: Középtermés várható. Ujbor 48—72 korona közt váltakozik. Nyitrai kerület: Középtermésre van ki­látás. Bor ára 44—60 — 80 korona. Balassagyarmati kerület: Erős közép­termés várható. Bor ára 44—80 korona. Egri kerület: Közepes termés várható. Ujbor 44—52, óbor 50—80 korona. Miskolczi kerület-. Jó közepes termés várható. A bor ára ahol még kapható 54—64 korona. Tarczali kerület ’■ Borforgalom szünetel. Eladó borkészlet nincs. Beregszászi kerület : Gyönge közepes termés várható. Eladó bor nincs. Szatmári kerület: Jó középtermésre van kilátás. Ujbor 48 - 80 korona. Szilágysomlói kerület: Gyönge, közepes termés várható. Eladó borkészlet nincs. Bihardiószegi kerület: Jó közepes ter­més várható. Ujbor 45—50 korona. Ménesi kerület: A termés fele már el­pusztul f Alig lesz közepes. Ujbor 42—90 korona. Óbor 70—lOu korona. Fehértemplomi kerület: Gyönge termés- kilátás várható. Uj mustra 30—32 koronát jegyeznek. Óbor 50—60 korona. Szabadkai kerület-. Közepes termés vár­ható. Borárak 50—60 korona. Nagyenyedi kerület: Gyenge termés lesz. Bor ára : Ujbor 50—60, óbor 60—100 ko­rona. Dicsőszentmártoni kerület; Közepes, gyenge termés várható. A bor ára 60—68 korona. Marosvásárhelyi kerület: Közepes termés várható. Borkészlet nincs. E hivatalos jelentésből vendéglőseink, korcsmárosaink általán tájékozhatják ma­gukat, hogy hol szerezhetik be esetleg szükséges borszükségleteiket. Az alkoholmentes éttermek. Budapesten egymásután szaporodnak az úgynevezett alkoholmentes éttermek, ame­lyekben csak ételeket, de sem bort, sem Sört, sem semminemű szeszes italt nem szol­gálnak ki, s”őt még a szesznek bevitele s a beszeszezett embernek látogatása is tilos ezekben az éttermekben. Csak most adták hírül a napilapok, hogy a Csáky Albin grófné elnöklése alatt álló »Általános Közjóté­konysági Egyesület« is második alkoholmen­tes éttermét a Huszár- és Munkás-utczák sarkán nyitotta meg, ahol háromnegyed ti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom