Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-20 / 14. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. julius 20. r Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 91. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. resszus tárgyainak fontosságára való ! tekintettel, külön meghívókkal is fel- j kéri a tagokat, az ország szállodá- j sait és vendéglőseit a megjelenésre. Hogy az ez évi kongresszus látogatottság tekintetében még impozánsabb lesz az előzőknél, azt bizonyítja az is, hogy az ország minden részéből már is jelentkeznek a vendéglősipar iránt érdeklődő vendéglőseink, szállodásaink a részvételre. A kongresz- szuson képviselve lesz különben a kormány és Budapest székesfőváros hatósága is. Nem szállítják le a boritaladót, j Hiába volt eddig minden küzdelem, a kormány nem hajlandó leszállítani a boritaladót, ami nem csak a vendéglős, korcs- máros iparosságnak, hanem Magyarország összes szőlőbirtokosainak, bortermelőinek, tehát több százezer, amúgy is adóval súlyosan megterhelt állampolgárnak úgyszólván létérdeke. Hiába volt minden képviselőházi felszólalás, minden érv a borital- adó eltörlése, vagy legalább leszállítása mellett, az nem fog bekövetkezni. A pénzügyi tárcza költségvetése tárgyalása alkalmával Lukács László pénzügyminiszter ugyanis nyilatkozott a boritaladó kérdéséről. Nyilatkozata igen rövid volt s aminő rövid, olyan lesújtó is. Mindössze annyit tartott annak a fontos, százezreket érdeklő kérdésről mondani: Viszonyaink között olyan jelentékeny beviteli forrást, mint a boritaladót ez idő- szerint nélkülözni nem lehet. Hogy pedig a boritaladót, melynek eltörlése még erkölcsi szempontból is nagyon jogosult, nélkülözhetné az államkincstár, az kitűnik a következőkből is. Először is tetemesen felemelődik a szesz, tehát a pálinkanemüek adóját, amely jövedelem többletekből bőségesen födözhető volna a boritaladó eltörlése, vagy legalább a tetemes leszállítása. A pénzügyminiszter ugyanis a szeszadó felemeléséről és egyéb jövedelmi többletekről és ugyanezen beszédében a következőket mondotta : „Hogy a mi bevételeink nem mutatnak jelentékenyebb emelkedést és ennek következtében nem tudjuk a terheket elviselni, erre n^zve megjegyzem, hogy átlagban egy év alatl 44'7 millió koronával emelkedtek az állam rendes bevételei, azért nem szükséges, hogy desperációval tekintsünk a jövőbe“. És mi még ezen pénzügyminiszteri ki jelentéshez hozzátehetjük, hogy mint az „Országos Gazdasági Egyesület“ hivatalos : lapja, a „Köztelek“ kiszámította — a dohányáruk fölemelése is legkevesebb erre har- mincz millió korona jövödelmi többletet jelent az államkincstárnak. íme tehát annak dacára, hogy a szeszadó felemelésével, a dohányáruk megdrágításával, számottevő évi uj bevételi többlethez — 74./ millió koronához — jutott egy állampénztár amit nagyrészben maga a fináczminiszter is elismer, a boritaladó eltörléséről vagy legalább leszállításával — mely nemcsak a magyar vendéglősség, hanem a magyar bortermelők százezrei jobb boldogulásának is egyik legfőbb érdeke s amely adó a leszállítás dacára is a nagyobb fogyasztás révén az állampénztárt csak gazdagítaná — a pénzügyminiszter nemcsak hogy tudni nem akar, hanem az arra való erkölcsileg és anyagilag is legjogosuit törekvéseit mereven visszautasítja. Az a kérdés, hogy lemondjon-e az ország vendéglős, bortermelő és borkereskedő i közönsége a boritaladó megszüntetésének kiutalásáról. Ez egyenesen meghátrálás volna és gyáva lemondás egyik legelső rendű életérdekéről. Nemcsak anyagi szempontok támogatják azt a követelést. Nyilvánvaló dolog, hogy a boritaladó eltörlése vagy leszállítása olcsóbbá s igy a szegényebb néposztálynak hozzáférhetőbbé teszi azt az egészségre kedvező italt. A nép akkor elfordul a gyilkos pálinkaszer fogyasztásától, mely százezreket tesz tönkre nemcsak a jelen, hanem a jövő generációból is, úgyhogy vannak vidékek, melyeken a pálinkamérgezés hatása következtében még még katonának való sem akad az ifjabb nemzedék soraiból. Csak a leintettek száma szaporodik, csak a kórházak, és elmegyógyintézetek telnek meg a pálinkamérgezés áldozataival. Az ősszel összejövő országos vendéglős kongresszusnak mindenesetre egyik elsőrendű feladata lesz, hogy ismét legerélyesebben foglaljon állást a boritaladó leszállítása mellett, s abban támogatni fogja minden erejével az ország szőlőbirtokos, bortermelő közönsége is. A fővárosi bérházakban korcsmaüzlet nem nyitható. A székesfőváros hatósága a munkástelepeken kívül bérházakat is építtet, a melyekben a mai viszonyokhoz arányitva, olcsó áron kaphatók egy-, két- és három- i szobás lakások. Ezekben a minden igényeknek megfelelő bérházakban egyes üzleti helyiségeknek alkalmas boltok is készültek. Több kiskorcsmáros folyamodott a tanácshoz, hogy adja ki nekik ezeket a bolthelvi- ségeket korcsmái czélokra, a tanács azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Budapest székesfőváros tulajdonát képező j és már eddig felépült és ezután építendő nagy bérházakban bor-, sör- vagy pálinka- | mérés czéljaira üzleti helyiséget nem ád 1 I bérbe. Helyes, azonban van a dolognak egy másik oldala is. Ezekben a fővárosi nagy bérházakban füszerkereskedelmi czélokra adnak ki bolthelyiségeket, melyek elsősorban a bérház lakóinak szükségletét volnának hi- vitva kielégíteni. De ugyanezen füszerke- reskedésekben épen úgy mérik a kotyvalék pálinkanemüeket, mint bármelyik pálinkás- butikban. Azt a tanácsi megállapodást tehát, hogy a székesfőváros bérházaiban pálinkamérés nem nyitható, ime az ügyes szatócsok megkerülték. Mérik ott ezek a pálinkát, még pedig vidáman és bőségesen. ^X»X»X=*X^X*X:*X-*X=*X»X^X»X>*X^X^X'*X»X^X^X^X^X'*X»X B borkereskedők szövetsége. Egy rövid közgazdasági tudósítás adja hírül a napilapokban, hogy Verseczen, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület ottani kerületének kebelében megalakult a „Borkereskedők Szövetsége“. E szövetség, melynek élén az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület“ verseczi kerületének elnöke Hanh Ignácz es Horváth Ede ! áll, a napokban egy borközraktár létesítésével és egyéb, a borgazdaságot közelebbről érdeklő kérdésekkel fog foglalkozni. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület az ország mai bortermő vidékein is közelébb megalkotja a bortermelők szövetkezetei". Eddig volt a napilapok tudósítása. Ez a szövetkezés, a bortermelőké azonban legelsősorban érdekelheti a magyar szállodás, vendéglős és korcsmárosságot. Minden szövetkezés tiszteletreméltó ugyanis, amig arra irányul, hogy a mások jogos érdekeinek sérelme nélkül a saját tagjainak jogos érdekeit védje. Ám mire törekedhetik a borkereskedők szövetsége ? Kétségtelenül arra, hogy a borközvetitéssel foglalkozó kereskedők hasznát, jövedelmét az eddigieknél még magasabbra fokozza. Ezen czél elérésére a borkereskedők most már szövetkezett, egyesült erővel s egy nagyobb tőkével arra fognak törekedni, hogy már szüretkor, vagy már szüret előtt a maguk részére biztosítsák az ország, szőlőbirtokosainak majdnem összes bortermését, ha ez sikerül nekik, ha az összes borok az ő pinczéikbe kerülnek, akkor azután kényük, kedvük szerint ők állapíthatják meg a fogyasztó közönséggel szemben a borárakat. Hogy micsoda veszdel- met jelent ez a bormérőkre, korcsmáro- sokra, vendéglősökre nézve, azt talán felesleges is hangsúlyoznunk. — Eddig sem az volt nálunk a baj, hogy a szőlő- birtokos — befektetéseivel, munkabéreivel szemben — valami magas árt követelt és kapott volna boraiért. A borok árát rendesen a közvetítő borkereskedelem verte fel sokszor horribilis módon a fogyasztók, a vendéglősök és korcsmárosok anyagi Szent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott reudelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali víz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
