Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-20 / 14. szám
XXVII-ik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1911. julius 20. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ..................6 kor. Há romnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Budapest: világfürdő. Néhai való, jó Podmaniczky Frigyes báró szokta veit azt mondani, hogy nem okos ember az, aki nyárára elmegy a magyar fővárosból, hiszen Budapest a világ legelső, természeti szépségekkel, gyógyforrásokkal megáldott fürdővárosa. Magunk is nem egyszer hangoztattuk ennek igazságát. Ám eziedeig nem történt semmi arra, hogy Budapestet az őt megillető világfürdők sorába emeljük s igy a nyári európai idegenforgalom góczpontjává alakítsuk át. Kevés volt ehhez a magyar élelmesség és hiányzott hozzá a magyar tőke. Az idei kánikula folyamán azonban olyan hírek merülnek fel, melynek megvalósulása alkalmas volna arra, hogy Budapest csakugyan a nyári nagynemzetközi népvándorlásoknak gócz- pontja legyen. Az egyik híradás arról tud, hogy a Margitszigeten egy fran- czia vállalkozó pénzcsoport játékbankot akar alapítani több milliós befektetéssel. Ezt a hirt úgy a főváros hatósága, mint a közmunkatanács és annak elnöke, a miniszterelnök csakhamar a leghatározottabban megcáfolták. A másik híradás már arról szól, hogy egy hatalmas franczia- belga pénzcsoport meg akarja vásárolni az összes budapesti magán- tulajdonokban levő fürdőket, köztük a Lukács- és Császárfürdőket is (kérdés, hogy ezek eladók-e?) a főváros tulajdonát képező fürdőket, a Margitszigettel együtt pedig ötven vagy száz évre bérbevenné s mindezek óriási mérvű átalakításával Budapestet egy csapásra a világ legelső- rendű, legszebb fürdővárosává varázsolná át, abban a gyönyörű természeti keretben, melyet a magyarok fővárosának maga az isteni Gondviselés alkotott. Hivatalos körökben ezt a híradást nem erősitik meg. A sokféle hirlelés közül a valóságot körülbelül a következőkben lehet megállapítani: A főváros tulajdonát képező Margitszigetet a közmunkák tanácsa átvéve, annak átalakítására, fejlesztésére és üzleti hasznosítására csakugyan nagyarányú programmot dolgozott ki, mely azonban csak fokozatosan lesz keresztülvihető. E terv szerint a Margitsziget alsó részére építenek egy nagyszabású szállodát, női és férfi uszodát, dunai stard- fürdőt, jégpalotát, sporttelepeket, mulatóhelyet és a budai oldalon kiskertekben villaszerű épületeket, amelyeket bérbe adnak. A felsőszigeten kibővítik a nagyszállodát, a fürdőházat, amelyeket a födött csarnokkal kötnek össze, az ivóházat újraépítik, öt kilométeres kocsiutat csinálnak és alkalmas födött helyet a kocsikorzónak s a sziget egész terjedelmében a part mentén alkalmas körforgalmat létesítenek. A sziget felső részénél Pest és Óbuda közt uj hidat építenek. Ilyen lesz a Margitsziget képe, természetesen csak fokozatosan, talán tiz vagy tizenöt esztendő lefolyása alatt. A másik való tény az, amit maga a miniszterelnök, mint a közmunkák tanácsának elnöke jelentett ki, hogy vele egy tekintélyes és kifogástalan franczia pénzcsoport megbízottja csakugyan tárgyalt a Margitszigetnek értékesítése, illetve hosszabb időre való bérbevétele dolgában. A pénzcsoport a Margitszigeten nagyszabású, európai hirü kaszinót akar alapítani, mert erre alkalmasabb hely földrészünkön a gyönyörű szigetnél nem található. Az azonban nem czéJjuk, hogy itt második Montecarlot vagy Ostendet létesítsenek. A kaszinó alapításával czéljuk az, hogy az idegenforgalmat a természeti szépségekben csakugyan elragadó Budapest felé t e r e 1 j é k. A miniszterelnök meggyőződött arról, hogy a pénzcsoport anyagi tekintetben*is teljesen megbízható s igy azzal komolyan lehet tárgyalni. A csoport egyik budapesti megbízottja Gerbeaud Emil, a világhírű ezukrász, a maga részéről nem venne részt a vállalatban, mindössze az alakítandó kaszinóban a ezukrász- és vendéglői ipar gyakorlása lenne az övé. A miniszterelnök ennek a franczia pénzcsoportnak ajánlatával maga is rokonszenvezik s igy abból valószínűleg lesz valami. íme, mégis mozog a föld. Budapest idegenforgalmának emelésére — habár idegen tőkével — még is csak történik valami. Erre az idegen- forgalomra mindennemű, de különösen vendéglősipari szempontból csakugyan szükségünk is van. Csak egyre kellene vigyázni. Abban a készülő nagyarányú .idegenpénzbefektetésben és idegenforgalomban valahogy el ne vesszen ennek a magyar székesfővárosnak az a kis magyar jellege, ami még megvan. Mert mégis csak nem nemzetközi, hanem magyarföldön fekszik, s a magyar nép áldozatkészségéből lett azzá, ami ma — Budapest. Szövetségi nagygyűlésünk. A „Magyar Vendéglősök Országos Szövetsége“ ez évi országos kongresszusát — mint már.jeleztük — folyó 1911. szeptember 12., 13. és 14-ki napján tartja meg Budapesten. A szövetség elnöksége a kongALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállitója. PfiNbÁ ÁGOSTON és ZlrtttER PÉTER (JTÓbÁ ZIHHER FERENCZ halnagykereskedő cs. és kir. udvari szállító. A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője Telefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az előkelő házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.
