Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-05-20 / 10. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. május 20. r Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 7 órától 4-ig. — Telefon-szám 94—24. ságán — hogy a budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok közös nagy életérdekeik kivívására egy táborba, egy ipartársulatba tömörüljenek. Kell, hogy minden nemesen érző és becsületesen gondolkodó vendéglőstársunk lelkén a fájdalomnak bizonyos érzete vegyen erőt, midőn azt hallja, hogy ez az egész férfiú, ez a nemes szivü, érdekeinkért küzdő férfiú, most meg akar válni ipartársulati elnöki tisztétől. Igaz, hogy az ő fürtjeit is ezüstös hajkoronává alakította már át a fölöttünk rohanó Idő, de mi meg vagyunk győződve, hogy nagy gyakorlati tudásával, nemes képességével a mindannyiunk leikéből tisztelt Gundel János még igen nagy szolgálatokat tehet a magyar vendéglősipar ügyének s nem hagyja oda ezt a vendéglősiparoságot most, mikor annak igen nagyérdekü létkérdései vannak kivivandóban. Azért ne is beszéljünk arról, hogy mily nehéz volna ma Gundel János méltó utódját az elnöki székre megválasztani, már azért is, mert ezek a méltónak mutatkozó utódok is még mindig őt tartják, legméltóbbnak az elnöki széken a tisztségben, melyre őt az ország székesfővárosának szállodásai, vendéglősei és korcsmárosai lelkes bizalmukkal annyiszor felemelték, s amelylyel hisszük, hogy most nem hagyják őt távozni onnét s Gundel János marad továbbra is vezérünk, ipartársulatunk érdemkoszorus elnöke! A vidék a vendéglősök összetartása mellett. Ismeretes az az aknamunka, melyet az úgynevezett »Székesfővárosi Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata« jobbik nevén a »budapesti kiskorcsmárosok német ipartársulata« háta mögül egyes vakondokszerü alakok folytatnak a magyar vendéglősök ösz- szetartozandósági érzete ellen, durván támadván különösen ezt az összetartozandóságot ápoló ^Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának« nagyér- edmü yezérférfiait. Ezeket a neveletlenségből eredő vakondoktámadásokat megsokal- ják már végre — ugylátszik — a vidéki vendéglősipartársulatok is, melyek egymás után emelik fel azok ellen tiltakozó szavukat, így cselekedett legutóbbi gyűlésén a veszprémi, majd a Somogy vármegyei vendéglős ipartársulat, méltó megbotránkozását fejezvén ki a vendéglősök összetartozása, közös, sok érdekeik együttes védelme és a legrégibb magyar vendéglős ipartársulat érdemes vezetőférfiai ellen intézett támadások miatt, kioktatván egyben a K a- szá^s Lajos elnöksége alatti »budapesti kiskorcsmárosok német ipartársulatát«, hogy talán neki is a vendéglősség, korcsmárosság összetartásának ápolása volna inkább a kötelessége, nem a konkolyhintés, a mások tisztes munkásságának eredménye: vetése közé. Meghívó. A budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata 1911. évi május hó 22-éd. hétfőn délután 3 órakor tartja XXXVII. évi rendes közgyűlését, melyre az ipartársulat t. tagjait az alapszabályok 8. §-a értelmében ezennel meghívjuk. A közgyűlés a „Hungária“ szálloda földszinti nagytermében fog megtartatni, melyhez a Mária Valéria-utcai 6. szám alatt levő Il-ik számú kanu vezet. A közgyűlés napirednje: 1. Az évi jelentés. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1910. évi zárószámadás. 4. Az 1911. évi költségvetés. 5. A felmentésre vonatkozó határozat. 6. Választás. 7. Indítványok. A napirendre fel nem vett indítványok az alapszabályok 8. §-ának 3. pontja értelmében csak azon esetben tárgyalhatok a közgyűlésen, ha azok legalább 5 nappal a közgyűlés előtt a választmánynak Írásban bejelentettek. Az ipartársulat közgyűlésével kapcsolatban, az alapszabályok 8. §-a értelmében a temetkezési egyesület XXVIII. évi rendes közgyűlése is meg fog tartatni, melyre az egyesület t. tagtait tisztelettel meghívjuk. A temetkezési egyesület közgyűlésének napirendje: 1. Az évi jelentés. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése. 3. Az 1910. évi zárószámadás. 4. A felmentésre vonatkozó határozat. 5. Választás. 6. Indítványok. Budapesten, 1911. évi május hó 9-én tartott ipartársulati és temetkezési egyesületi üléséből. A választmány. A borárak tőzsdei jegyzése. Nem mostani keletű az a mozgalom, mely arra irányul, hogy a borárak jegyzését épen úgy be kellene vezetni a budapesti tőzsdére, mint ahogy be van oda vezetve ma a gabonaárak jegyzése. A termelők közt vannak, akik ettől az intézkedéstől a borforgalom emelkedését várják. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy különösen napjainkban mily óriási visszaélések fordulnak elő a budapesti tőzsdén a gabonaárak jegyzésével, hogy lelkiismeretlen tőzsdeügynökök go- nozsul manőverezve a saját zsebjük javára, hogy verik egyszer fel, s hogy szállítják máskor le mesterséges utón a gabonaárakat anélkül, hogy abból akár a termelőnek, akár a fogyasztónak haszna volna, ha mindezt tekkintbe vesszük, különösen a vendéglősök és korcsmárosok, de általában a nagyközönség érdekében nem tartjuk czélszerünek, sőt károsnak tartjuk a borárak budapesti tőzsdei jegyzését. Hiszen előreláthatólag a bőrzevigéczek a borárak jegyzésével éppen olyan visszaéléseket követnének el, mint most elkövetnek a gabonaárakjegyzésével. Eddig is, mig a bor a termelőtől a fogyasztóig, a vendéglősig, korcsmárosig jut, — a legtöbb esetben úgyis elég közvetítő ügynök, kereskedő nyerészkedett rajta, a termelő, vendéglős s borivó vendég rovására — nincs tehát semmi ok arra, hogy a boron nyerészkedő élősdi közvetítők számait most még a tőzsdeügynökökkel is szaporítsák A Részvényserfőzde kitüntetése. AzOrszágosIparegyesület ez évben Matlekovits Sándor valóságos belső titkos tanácsos elnöklete alatt tartott közgyűlése, az egyesület első kitüntetésével, az arany éremmel tüntette ki hazai gyáriparunk egyik elsőrendű tényezőjét, az »Első Magyar R é s z v é n y s e r f ő z d é t«. Ez a kitüntetés kétségtelen, hogy egyik legkiválóbb gyári intézményünket érte, mely fennállása óta óriás előmenetelt tett a magyar sörgyártás terén és a gyár igazgatósága, áldozatot nem kiméivé, tetemesen hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi, ausztriai sörök az ország területéről kiszorittassanak. Ezt a törekvését a Rézsvényserfőzde kitűnő gyártmányaival nagyrészben elő is mozdította, A Részvényserfőzde különben teljesen magyar iparvállalat. A magyar föld nyersterményeit dolgoztatja fel magyar munkások százai által, akiknek tisztes megélhetést biztosit s mindenképen hozzájárul a magyar közgazdaság fellendítéséhez. Ezért, de kitűnő minőségű gyártmányaiért is pártfogolja a Részvényserfőzdét a magyar fogyasztóközönség, mely őszinte megelégedéssel vesz tudomást e kiváló magyar gyártelepünknek és ezzel annak vezető férfiainak megérdem- lett kitüntetéséről. Az Országos Iparegyesület végrehajtó bizottsága abból az alkalomból, hogy az Első Magyar Részvényserfőzdét az aranyéremmel tüntette ki, a múlt héten Matlekovits Sándor titkos tanácsos elnök vezetésével megjelent a gyártelepen, hogy azt megtekintse. Elnökön kívül megjelentek még: Thék Endre és Fáik Zsigmond udvari tanácsosok, J akabffy Ferencz országSzent Margitszigeti tiditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. ----— Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
