Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-05-20 / 10. szám
1911. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 1 — ELSŐ P1LSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. — vezérképviselete Ifj. Löwy Adolf Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet: létesít. és Társa BUDAPEST, Vili., Szentkirályi-u. 14. Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt eísö piiseni részvénysört világhírű gyártmányt, a gyűlési képviselő, To pits József, Bartol- ffy János, Gaul Károly, Czettel Gyula, Vikár Béla, Sziklai Zsigmond, dr. Fekete Ignácz, J u n g f e r Gyula, H i r m a n n Ferencz bizottsági tagok, G e 11 é r i Mór igazgató, dr. Soltész Adolf titkár, dr. Rákosi Gyula fogalmazó és dr. Dóczi Sámuel ügyész. A vendégek fogadására megjelentek: dr. Kovácsy Sándor miniszteri tanácsos, igazgatósági tag, dr. H ü 111 Dezső műegyetemi tanár, ki a gyár uj berendezésének elkészítésével van megbízva, Moiret Lajos igazgató, Friedrich Nándor igazgatósági titkár és Richter Károly főserfőző. A végrehajtó bizottság tagjai az üdvözlések után dr. Kovácsy Sándor vezetésével megtekintették a gyártelepet, ahol dr. Hűl ti Dezső műegyetemi tanár szolgált szakszerű magyarázatokkal. A megtekintés után a vendégek megkóstolták a gyártmányokat, mely alkalommal Kovácsy dr. felköszöntette a vendégeket. Matlekovits Sándor a gyárra emelte poharát, különösen kiemelte azt, hogy követendő példát szolgáltat a részvényserfőzde igazgatósága azzal, hogy az uj berendezést kizárólag hazai iparosoknál és gyáraknál rendelte meg; Jakabffy kép- riselő Hűl ti műegyetemi tanárt, Thék Endre az iparvállalatot, G e 11 é r i Mór Schmidt József nyug. államtitkár, elnököt, az igazgatóságot, a tisztikart és a munkásokat éltette; végül Kovácsy Sándor Jakabffy FerenczG, a kerület képviselőjét köszöntötte fel. A végrehajtó bizottság tagjai késő estig maradtak a gyártelepen és távozásuk alkalmából elismerésüknek és köszönetüknek adtak kifejezést a látottak felett. A budapesti világkiállítás kérdése az iparkamarában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara aprilsi havi teljes ülésén Lánczy LLeó főrendiházi tag, kamarai elnök érdekes felszólalásban nyilatkozott egy Budapesten rendezendő világkiállítás eszméje mellett. Székács Antal kamarai tag emlitette fel, hogy L,án czy Leó kamarai elnök memorandumot nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez egy 1907-ben Budapesten rendezendő nemzetközi kiállítás érdekében. A világkiállítás kérdése igen közelről érdekli az ipart, kereskedelmet (s különösen a szállodás- és vendéglős ipart) s ezért kérte az elnököt, nem tartaná-e megokoltnak, ha a kamara is állást foglalna ehhez a tervhez. Lán/ezy Leó elnök kijelentette, hogy a világkiállítás eszméjét ő nem mint a kamara elnöke, hanem mint magánember vetette fel. Nem akart ezzel a tervvel a nyilvánosság elé lépni, mielőtt az illetékes tényezők véleményét meg nem hallgatta volna. Ha azt fogjuk látni, hogy azok a tényezők, amelyeknek részvéte nélkül a világkiállítás rendezését el sem lehet képzelni, oly irányban foglalnak állást, hogy a terv .megvalósítására kilátás nyílik, akkor kétségtelen a kamara elé terjeszti az eszmét; ha azonban a mérvadó tényezők hozzájárulását nem sikerül megnyerni, akkor kárbavész minden eszmecsere. Megjegyzi, hogy a világkiállítás ellen Gelléri Mórék által felsorolt érvek, az ő érveit nem döntötték meg. Az a gondolat, hogy Budapestet, mint a magyar kereskedelem és ipar gócpontját a külföldnek bemutassuk, kézenfekvő és a magyar gazdasági élet fellendítésére kiszáh mit Katlan előnyöket rejt. Újból hangsúlyozza, hogy mihelyt a terv valamely formában a megvalósitás stádiumába lép, nem fog késni megfelelő javaslattal a kamara közgyűlése elé lépni. Az országos Iparegyesületben Gelléri Mór tudvalevőleg minden áron még megszületése előtt el akarta temetni mindörökre a budapesti világkiállítás eszméjét, mint olyat, mely nem az ő agyából pattant ki. Ez az elföldelés azonban — úgy látszik — nem sikerült, mert Lánczy Leó felszólalásából kiviláglik — igen tekintélyes körök, sőt a kormány kebelében is foglalkoznak a budapesti világkiállítás megvalósításának nagy eszméjével. R fővárosi és állami lakástelepek és vendéglőik. Részint a főváros, részint az állam, a buda,- pesti nagy lakásínségen segítendő, a kisfizetésű, szükebb anyagi viszonyok között élő hivatalos alkalmazottak, ipari munkások részére a főváros területén, vagy annak közelében lakástelepeket építtetett, a melyen aránylag olcsó évi bérért, tisztességes lakást kaphat az amúgy is vagyoni nyomorúságokkal küzködői budapesti, ember. Ilyen lakástelepek vannak már az Üllői-ut végén, a Mihálkovits-téren, a Gyáli-uton, Óbudán. Népszálló van az V. kerületben. A kisemberek részére a székesfőváros hatósága hasonló lakástelepeket építtet már a tavasz- szal Budán, a Margit-körut és Menház-utca sarkán, a Vörösvári-uton. A VI. kerületben az Arena-ut és Fóti-utcza, a Frangepán- utcza és Lomb-utca sarkán. A VII. kerületben a Juranics-tér sarkán, a VIII. kerületben a Szigony- és Staffenberg-utczák sarkán stb. A főváros igen helyesen arra törekszik, hogy a telepek létesítésével a szegényebb, dolgozó néposztály lakásnyomoruságán s igy anyagi baján segítsen. De a nagyobb telepeken iskolák is létesülnek, hogy az ottani lakosság uj nemzedékének szellemi szükségletét is kielégítsék. Szép és fölemelő s elismerésreméltó dolog mindez. Hanem e telepek építésénél nem gondolt senki arra, hogy azokon a lakosság élelmi szükségletére tisztességes vendéglők létesittessenek, melyben képzett és szintén tisztességes vendéglősöknek, korcsmárosok- nak adjanak iparhatósági üzletviteli engedélyt. Mert azt senki sem tagadhatja, hogy ilyen nagy lakótelepek környékén vendéglőre vagy korcsmára szükség van s ha már szükség van, annak kezelése a közerkölcsi- ség szempontjából megbízható szakemberre bizassék. Ez a körülmény úgy a fővárosi, mint az állami munkástelepek építésénél figyelmen kívül hagyatott. És mi lett ennek a következménye? Az, hogy egv-egy ilyen létesült munkáslakás-telep mellett rögtön felburjá- noztak a pálinkamérések, a pálinkamérésekkel kapcsolatos söntések, melyekben nemcsak méregitallal, hamisított folyadékkal rontják meg a munkásnép szervezetét, hanem még a fejlődő ifjabb generáczió erkölcsi érzetét is megmételyezik. Aki ismén Budapest külvárosainak életét, az tudhatja, hogy egy- egy ilyen pálinkásbutik, vagy azzal összekötött söntés valóságos gyűjtő lencséje, fészke e nagy város minden erkölcsi és bün- beli, fertőzött és ragályos elzüllöttségének. Nos hát ilyen helyiségekkel nem szabad lett volna és ahol még nem történt meg, ott egyáltalán nem szabad körülvétetni, a munkástelepeket és a butikok kigőzölgésével meg- fertőztetni hagyni azok erkölcsi légkörét. Ezen a bajon még lehet és kellene is segíteni, még pedig azáltal, hogy e telepeken csak képzett, gyakorlott s erkölcsileg is megbízható egyéneknek adassék vendéglő, korcsmanyitási és italmérési engedély. Hiszen ez közbiztonsági és erkölcsrendészeti szempontból is elsőrendüleg szükséges volna és erre vonatkozólag talán éppen a hatóságnak kellene kezdeményezőleg fellépni. Van itt Budapesten elég, a pinczéri szakmán gyakorlatot szerzett, tisztességes, a vendéglős- és korcsmáros pályára készülő szakember, a kik ezeken a munkástelepeken szívesen nyitnának vendéglői üzleteket, ha lebben a törekvésükben pálinkások, söntésesek meg nem akadályoznák őket. Hogy ez a jövőben ne történhessék, talán erre vonatkozólag a főváros hatósága is tehetne — éppen e telepek lakossága erkölcsi élete megóvása érdekében — valamit. ’»X^X^X'^X^X^X^X^X'^X^X^X^X'^X^X^X^X^X^X^X^X'^X^X^X Rossz szüreti kilátások. Még most is érzik talán egész Európa vendéglősei, korcsmárosai az elmúlt esztendő rossz szüreti eredményének súlyos következményeit s még tavasz rügyez, a szaktudomány és a gyakorlati tapasztalat emberei a folyó 1911 -ik év őszére is rossz szüretelést jósolnak egész földrészünkre nézve. Ennek a bekövetkezendő rossz szüretnek eshetőségét, sőt biztosra vehető bekövetkezését latolgatva, a német borkeresMODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczí=körut 60. sz. Telefon 47- 37 és 86—73.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------Telefon 47—37 és 86—73.
