Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-05-20 / 10. szám

1911. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 1 — ELSŐ P1LSENI RÉSZVÉNYSÖRFŐZŐDE, PILSEN. — ­vezérképviselete Ifj. Löwy Adolf Vendéglősök és t. érdeklődők szíveskedjenek közvetlenül a fenti céghez fordulni. Vidéki városokban lerakatod és képviseletet: létesít. és Társa BUDAPEST, Vili., Szentkirályi-u. 14. Magyarország bármely állomására szállítja az általa képviselt eísö piiseni részvénysört világhírű gyártmányt, a gyűlési képviselő, To pits József, Bartol- ffy János, Gaul Károly, Czettel Gyula, Vikár Béla, Sziklai Zsigmond, dr. Fe­kete Ignácz, J u n g f e r Gyula, H i r m a n n Ferencz bizottsági tagok, G e 11 é r i Mór igaz­gató, dr. Soltész Adolf titkár, dr. Rákosi Gyula fogalmazó és dr. Dóczi Sámuel ügyész. A vendégek fogadására megjelentek: dr. Kovácsy Sándor miniszteri tanácsos, igazgatósági tag, dr. H ü 111 Dezső műegye­temi tanár, ki a gyár uj berendezésének el­készítésével van megbízva, Moiret Lajos igazgató, Friedrich Nándor igazgatósági titkár és Richter Károly főserfőző. A végrehajtó bizottság tagjai az üdvözlések után dr. Kovácsy Sándor vezetésével meg­tekintették a gyártelepet, ahol dr. Hűl ti Dezső műegyetemi tanár szolgált szakszerű magyarázatokkal. A megtekintés után a ven­dégek megkóstolták a gyártmányokat, mely alkalommal Kovácsy dr. felköszöntette a vendégeket. Matlekovits Sándor a gyárra emelte poharát, különösen kiemelte azt, hogy követendő példát szolgáltat a rész­vényserfőzde igazgatósága azzal, hogy az uj berendezést kizárólag hazai iparosoknál és gyáraknál rendelte meg; Jakabffy kép- riselő Hűl ti műegyetemi tanárt, Thék Endre az iparvállalatot, G e 11 é r i Mór Schmidt József nyug. államtitkár, elnököt, az igazgatóságot, a tisztikart és a munká­sokat éltette; végül Kovácsy Sándor Ja­kabffy FerenczG, a kerület képviselőjét köszöntötte fel. A végrehajtó bizottság tagjai késő estig maradtak a gyártelepen és távozásuk alkal­mából elismerésüknek és köszönetüknek ad­tak kifejezést a látottak felett. A budapesti világkiállítás kérdése az iparkamarában. A budapesti kereskedelmi és iparkamara aprilsi havi teljes ülésén Lánczy LLeó fő­rendiházi tag, kamarai elnök érdekes fel­szólalásban nyilatkozott egy Budapesten ren­dezendő világkiállítás eszméje mellett. Szé­kács Antal kamarai tag emlitette fel, hogy L,án czy Leó kamarai elnök memorandumot nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez egy 1907-ben Budapesten rendezendő nemzet­közi kiállítás érdekében. A világkiállítás kérdése igen közelről érdekli az ipart, ke­reskedelmet (s különösen a szállodás- és vendéglős ipart) s ezért kérte az elnököt, nem tartaná-e megokoltnak, ha a kamara is állást foglalna ehhez a tervhez. Lán/ezy Leó elnök kijelentette, hogy a világkiállítás eszméjét ő nem mint a ka­mara elnöke, hanem mint magánember ve­tette fel. Nem akart ezzel a tervvel a nyil­vánosság elé lépni, mielőtt az illetékes té­nyezők véleményét meg nem hallgatta volna. Ha azt fogjuk látni, hogy azok a tényezők, amelyeknek részvéte nélkül a világkiállítás rendezését el sem lehet képzelni, oly irány­ban foglalnak állást, hogy a terv .megvaló­sítására kilátás nyílik, akkor kétségtelen a kamara elé terjeszti az eszmét; ha azonban a mérvadó tényezők hozzájárulását nem si­kerül megnyerni, akkor kárbavész minden eszmecsere. Megjegyzi, hogy a világkiállí­tás ellen Gelléri Mórék által felsorolt érvek, az ő érveit nem döntötték meg. Az a gon­dolat, hogy Budapestet, mint a magyar ke­reskedelem és ipar gócpontját a külföldnek bemutassuk, kézenfekvő és a magyar gaz­dasági élet fellendítésére kiszáh mit Katlan előnyöket rejt. Újból hangsúlyozza, hogy mihelyt a terv valamely formában a megvalósitás stádiumába lép, nem fog késni megfelelő javaslattal a ka­mara közgyűlése elé lépni. Az országos Iparegyesületben Gelléri Mór tudvalevőleg minden áron még meg­születése előtt el akarta temetni mindörökre a budapesti világkiállítás eszméjét, mint olyat, mely nem az ő agyából pattant ki. Ez az elföldelés azonban — úgy látszik — nem sikerült, mert Lánczy Leó felszólalásából ki­világlik — igen tekintélyes körök, sőt a kormány kebelében is foglalkoznak a buda­pesti világkiállítás megvalósításának nagy eszméjével. R fővárosi és állami lakás­telepek és vendéglőik. Részint a főváros, részint az állam, a buda,- pesti nagy lakásínségen segítendő, a kis­fizetésű, szükebb anyagi viszonyok között élő hivatalos alkalmazottak, ipari mun­kások részére a főváros területén, vagy an­nak közelében lakástelepeket építtetett, a melyen aránylag olcsó évi bérért, tisztessé­ges lakást kaphat az amúgy is vagyoni nyo­morúságokkal küzködői budapesti, ember. Ilyen lakástelepek vannak már az Üllői-ut végén, a Mihálkovits-téren, a Gyáli-uton, Óbudán. Népszálló van az V. kerületben. A kisemberek részére a székesfőváros hatósága hasonló lakástelepeket építtet már a tavasz- szal Budán, a Margit-körut és Menház-utca sarkán, a Vörösvári-uton. A VI. kerületben az Arena-ut és Fóti-utcza, a Frangepán- utcza és Lomb-utca sarkán. A VII. kerület­ben a Juranics-tér sarkán, a VIII. kerületben a Szigony- és Staffenberg-utczák sarkán stb. A főváros igen helyesen arra törekszik, hogy a telepek létesítésével a szegényebb, dol­gozó néposztály lakásnyomoruságán s igy anyagi baján segítsen. De a nagyobb telepe­ken iskolák is létesülnek, hogy az ottani lakosság uj nemzedékének szellemi szükség­letét is kielégítsék. Szép és fölemelő s elismerésreméltó do­log mindez. Hanem e telepek építésénél nem gondolt senki arra, hogy azokon a lakosság élelmi szükségletére tisztességes vendéglők létesittessenek, melyben képzett és szintén tisztességes vendéglősöknek, korcsmárosok- nak adjanak iparhatósági üzletviteli enge­délyt. Mert azt senki sem tagadhatja, hogy ilyen nagy lakótelepek környékén vendég­lőre vagy korcsmára szükség van s ha már szükség van, annak kezelése a közerkölcsi- ség szempontjából megbízható szakemberre bizassék. Ez a körülmény úgy a fővárosi, mint az állami munkástelepek építésénél figyelmen kívül hagyatott. És mi lett ennek a követ­kezménye? Az, hogy egv-egy ilyen létesült munkáslakás-telep mellett rögtön felburjá- noztak a pálinkamérések, a pálinkamérések­kel kapcsolatos söntések, melyekben nem­csak méregitallal, hamisított folyadékkal ront­ják meg a munkásnép szervezetét, hanem még a fejlődő ifjabb generáczió erkölcsi ér­zetét is megmételyezik. Aki ismén Budapest külvárosainak életét, az tudhatja, hogy egy- egy ilyen pálinkásbutik, vagy azzal össze­kötött söntés valóságos gyűjtő lencséje, fészke e nagy város minden erkölcsi és bün- beli, fertőzött és ragályos elzüllöttségének. Nos hát ilyen helyiségekkel nem szabad lett volna és ahol még nem történt meg, ott egy­általán nem szabad körülvétetni, a munkás­telepeket és a butikok kigőzölgésével meg- fertőztetni hagyni azok erkölcsi légkörét. Ezen a bajon még lehet és kellene is se­gíteni, még pedig azáltal, hogy e telepeken csak képzett, gyakorlott s erkölcsileg is megbízható egyéneknek adassék vendéglő, korcsmanyitási és italmérési engedély. Hi­szen ez közbiztonsági és erkölcsrendészeti szempontból is elsőrendüleg szükséges volna és erre vonatkozólag talán éppen a hatóság­nak kellene kezdeményezőleg fellépni. Van itt Budapesten elég, a pinczéri szakmán gya­korlatot szerzett, tisztességes, a vendéglős- és korcsmáros pályára készülő szakember, a kik ezeken a munkástelepeken szívesen nyit­nának vendéglői üzleteket, ha lebben a törek­vésükben pálinkások, söntésesek meg nem akadályoznák őket. Hogy ez a jövőben ne történhessék, talán erre vonatkozólag a fő­város hatósága is tehetne — éppen e tele­pek lakossága erkölcsi élete megóvása érde­kében — valamit. ’»X^X^X'^X^X^X^X^X'^X^X^X^X'^X^X^X^X^X^X^X^X'^X^X^X Rossz szüreti kilátások. Még most is érzik talán egész Európa vendéglősei, korcsmárosai az elmúlt esz­tendő rossz szüreti eredményének súlyos következményeit s még tavasz rügyez, a szaktudomány és a gyakorlati tapasz­talat emberei a folyó 1911 -ik év őszére is rossz szüretelést jósolnak egész földrészünkre nézve. Ennek a bekövetkezendő rossz szü­retnek eshetőségét, sőt biztosra vehető be­következését latolgatva, a német borkeres­MODERN és ízléses ÉTLAPOK, papírszalvéták, menükártyák, felirókönyvek, szelvénykönyvek, rendelhetők, illetve kaphatók: PAUKER MÓR és papiráruházában Budapest, V., Váczí=körut 60. sz. Telefon 47- 37 és 86—73.-----------------------------------------------------------------­------------------------------------------Telefon 47—37 és 86—73.

Next

/
Oldalképek
Tartalom