Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1911-04-05 / 7. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. április 5. Vendéglős és szállodásképző iskolák. Hogy most néhány, az élet anyagi nyomorúságai által elkeserített egyetemi ifjú felcsapott egy élelmes vendéglősné hívására ideiglenes nyári pinczérnek, nálunk ismét a vendéglős és szállodás ifjúság mikéntvaló képzésére terelődik a figyelem. Minden országnak érdeke az, hogy minél képzettebb iparossága legyen. Nálunk azonban a középiskolák úgy vannak szervezve, hogy azok majdnem kizárólag a tisztviselői, orvosi, ügyvédi, mérnöki s (általán a lateiner pályára nevelnek. Ami tudományt egy-egy fiatal ember a középiskolákban magába szed, abból bizony nagyon keveset tud érvényesíteni az ipari pályán, ha sorsa arra veti. Olaszországban például másként, helyesebben van megoldva a középiskolai oktatás rendje. Ott úgy van szervezve a középiskola, hogy annak már negyedik, hatodik osztályából önálló pályára, esetleg ipari pályára léphet az ifjú. Már a középiskola negyedik osztályáig szerez annyi számadási, nyelvbeli, fogalmazási, könyvvezetési ismeretet, hogy azzal egy magasabb színvonalú ipari pályára léphet. Az olasz ifjúnak, ha önállóvá akar lenni, nem muszáj először hat esztendeig elemibe, nyolczig középiskolába, négyig vagy ötig egyetemre járni, hanem a négy középiskola után önállóságot nyújtó pályára léphet, ha akar. A munkára legalkalmasabb életkorát nem kell az iskola padjaiban eltöltenie, haltern azon a pályán tökéletesítheti magát, amelyet életczélul tűzött ki magának. Olaszországban, de egyéb európai államban is, meg van majd minden iparágnak alacsonyabb és magasabb fokú szakiskolája is. így ott és Svájczban van magasabb fokú ven- , déglős és szállodásképző szakiskola, melyen e pályára készülő, s többnyire vendéglős családokból kikerült ifjak kapnak e szakmában tökéletes kiképeztetést. Nálunk Magyarországban alig van néhány magasabb szakiskola. A kormány, a képviselőház ezek helyett most is az egyetemek szaporítására gondol, mint hogyha nem volna nekünk már úgy is nagyon sok egyetemet végzett, diplomás koldusunk, terhe önmagának és a társadalomnak. Ezek helyett az uj egyetemek helyett talán a magasabb fokú ipari szakiskolák számát kellene szaporítani, melyekben hasznos, munkás ifjak képeztetnének ki a dolgozó társadalom és az ország számára. Ami a vendéglősöket és -szállodásokat illeti, azok itt Budapesten és ennek példájára a vidéken is tartanak fent néhány pinczér- szakiskolát. Azt azonban be keli ismernünk, hogy például a budapesti pinczér szakiskolában sem nyer a vendéglős, vagy szállodási pályára készülő ifjú kellő szakismeretet. Nagyobb nyelvismeret, könyvvezetői képzettség hiányával hagyja el a pinczér szakiskolát, •éppen azért, erre is ráférne nagyon is a fejlesztés, ami természetesen magasabb fokú szaktanerők alkalmazásával lenne lehetséges, nem pedig azzal, hogy például a pin- czérszakiskola tanítója előlépteti magát igazgatónak. Általában a magasabb ipari szakképzettség behozatala szervi összefüggésben van középiskolai oktatásunk régen várt reformjával, melyet azonban a közoktatásügyi kormány — úgy látszik — még ebben a században nem óhajt napirendre tűzni. A korcsmák vasárnapi munkaszünete. A legutóbbi ötesztendő alatt nem kevesebb, mint négyszáz egyesület és különböző társadalmi érdekképviselet, negyven vármegye kérte a kormányt és az országgyűlést a korcsmák és a pálinkamérések vasárnap munkaszünetének elrendelésére. Ezek a kérvények leginkább a falusi korcsmák és különösen a pálinkamérések vasárnapi kényszer-munkaszünetét hangsúlyozzák, mig azt beismerik, hogy a városi tisztességes vendéglők vasárnapi nyitva- tartása megengedhető. Egypár vármegyében már annyiban korlátozták a falusi korcsmák vasárnapi üzemét, hogy azokat a délelőtti és délutáni isteni tiszteletek tartama alatt bezárják. Merénylet a vendéglősök magyarsága ellen. A »Vendéglősök Lapjá«-ban tudvalevőleg a fentebbi czim alatt több czikk jelent meg. Ezekre vonatkozólag Schitter Vincze a »Székesfővárosi Vendéglősök és Korcsmáro- sok«, tehát a német nyelvű szaklappal biró kiskorcsmárosok ipartársulatának alelnöke egy másféloldalas választ küldött be hozzánk, melyből sikerült annyit kibetüznünk, hogy az felelet, vagy felvilágosítás akar lenni Mohos Ferencz vendéglőstársunknak ugyancsak lapunk hasábjain megjelent ama súlyos vádjaira vonatkozólag, melyben Mohos Ferencz azt állította, hogy ő épen azért volt kénytelen magyar érzelmeit követve, kilépni a kiskorcsmárosok ipartársulatából, mert azt már kezdettől fogva germanizáló, vagy nemzetközi czélzattal akarták a hivatalos elnökség mögött meghúzódó érdekegyének szervezni. Azok, mielőtt német szaklapjukat megindították volna, még az ipartársulatuk alapszabályait és — talán tüntető szándékból — német nyelven akarták megszerkeszteni s azt csak Mohos Ferencz fellépése akadályozta meg. Erre azt feleli Schitter Vincze alelnök, hogy ő a német nyelvű szaklap megjelentetését nem helyesli, sőt azt társaival együtt elitéli, de annak kiadását nem tudja megakadályozni. Ami az alapszabályoknak német nyelven való összeállítását illeti, arról ő, Schitter Vincze csak most vesz tudomást s köszönetét mond Mohos Ferencznek, hogy azt megakadályozta. Egyébként bizonyos abban, hogy nincs olyan magyar minisztérium, mely a székesfővárosi kiskorcsmárosoknak hozzá német nyelven fölterjesztett alapszabályait a jóváhagyással ellátta volna. Ebben mi is egyetértünk Schitter vendéglős úrral. Végül kifejezést ad Schitter Vincze annak, hogy az »ugyanazon érdekekért küzdő budapesti vendéglős kartársak csakis egy ipartársulatban tömörüljenek. Ez nekik, mindannyiuknak is óhaja. Helyes. Akkor hát tessék mindenekI előtt Kaszás Lajos volt elnökük példáját kö- I vetni, otthagyni a kiskorcsmárosoknak a >:jné- ! met« jelzőt immár jogosan használható ipar- j társulatát, mely annak 'idején — talán Schit- I tér Vincze ur tudta nélkül — éppen a bu- ( dapesti vendéglősség és korcsmárosság egységének és összetartásának megbontására létesittetett és tessék belépni a régi anyaipar- társulatba, a »Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatába«, ahol minden tisztességes, jóravaló magyar érzelmű, képzett kiskorcsmáros szaktársat is szívesen várnak. Mennyi szeszadóra számit a kormány? Az idei költségvetési javaslat szerint a kormány a folyó 19í 1 -ik esztendőre a bor-, sör- és pálinka szeszadójából száz- nyolcz (108) millió korona jövedelmi bevételre számit. Ebből számit a söradóra kilencz millió, a boritaladóra huszonkét millió, a söradópótlékra húszmillió, az italmérési illetékre négymillióötszázezer koronát. És ennek a rengeteg összegnek túlnyomó nagyrészét természetesen a korcsmárosok és vendéglősök révén kebelezi be az állampénztár. Mérgezett sütemény egy vendéglőben. Mint a napilapok bőven megírták, a budai Rácz-fürdő vendéglőjében tés büfféjáben tizenöten lettek rosszul a vendégek és kívülük ,a vendéglős kis fia és szakácsnője, valami krémes süteménytől, úgy, hogy csak a gyorsan alkalmazott orvosi segítség menthette meg őket az életnek. A sütemény nem a Ráczfürdő vendéglőse, Szlalády Antal konyhájában készült, hanem úgy vásárolta azt Holndonner Ignácz Dorottya-utcza 64. szám alatt lévő czukr.ászüzletéből, ahonnét más vendéglősök is tesznek teljesen jóhiszeműen bevásárlásokat. Tény az, hogy ez a krémes sütemény méregtartalmu volít s hogy annak élvezésétől egy fürdővendéglő büffé- jében lett életveszedelmesen rosszul tizenöt ember. Ez az eset azután alkalmas volt arra, hogy néhány lap bizalmatlanságot keltsen a fővárosi vendéglők éttermei ellen, figyelmeztetvén a közönséget, hogy ügyeljen, nehogy ott romlott, vagy mérges alkatrészekkel készített ételeket, különösen tésztanemüe- ket és sülttésztákat tállaljanak elébe. Mi mindenek megnyugtatására, megállapíthatjuk, hogy Budapest legelőkelőbb és tisztes polgári vendéglőiben, azoknak konyháiban, sohasem készült semmiféle olyan ételnemü, tészta vagy húsféle, amely mérgező hatásúnak bizonyult volna. Annyira lelkiismeretes a budapesti vendéglőkben általában az ételkészítés ellenőrzése, hogy azokban például még gombamérgezés sem fordult elő vagy ötvenesztendő óta. Még halmérgezés sem fordult elő, pedig a hal könnyen megromlik s igv annak alkatrészei a legkönnyebben idézik elő az emberi szervezet megromlására, vagy elpusztítására vonatkozó beteges tüneteket. Mi nem állíthatjuk, hogy az a Dorottya-utczai czukrász is készakarva használt rossz, mérges anyagokat krémes süteménye elkészítéséhez, vagy azor Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 4 órától 7-ig. — Telefon-szám 24—94.
