Vendéglősök Lapja, 1911 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1911-04-05 / 7. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1911. április 5. Vendéglős és szállodásképző iskolák. Hogy most néhány, az élet anyagi nyo­morúságai által elkeserített egyetemi ifjú felcsapott egy élelmes vendéglősné hívására ideiglenes nyári pinczérnek, nálunk ismét a vendéglős és szállodás ifjúság mikéntvaló képzésére terelődik a figyelem. Minden or­szágnak érdeke az, hogy minél képzettebb iparossága legyen. Nálunk azonban a kö­zépiskolák úgy vannak szervezve, hogy azok majdnem kizárólag a tisztviselői, orvosi, ügy­védi, mérnöki s (általán a lateiner pályára nevelnek. Ami tudományt egy-egy fiatal em­ber a középiskolákban magába szed, abból bizony nagyon keveset tud érvényesíteni az ipari pályán, ha sorsa arra veti. Olaszor­szágban például másként, helyesebben van megoldva a középiskolai oktatás rendje. Ott úgy van szervezve a középiskola, hogy an­nak már negyedik, hatodik osztályából ön­álló pályára, esetleg ipari pályára léphet az ifjú. Már a középiskola negyedik osztályáig szerez annyi számadási, nyelvbeli, fogalma­zási, könyvvezetési ismeretet, hogy azzal egy magasabb színvonalú ipari pályára lép­het. Az olasz ifjúnak, ha önállóvá akar lenni, nem muszáj először hat esztendeig elemibe, nyolczig középiskolába, négyig vagy ötig egyetemre járni, hanem a négy középiskola után önállóságot nyújtó pályára léphet, ha akar. A munkára legalkalmasabb életkorát nem kell az iskola padjaiban eltöltenie, ha­ltern azon a pályán tökéletesítheti magát, amelyet életczélul tűzött ki magának. Olasz­országban, de egyéb európai államban is, meg van majd minden iparágnak alacso­nyabb és magasabb fokú szakiskolája is. így ott és Svájczban van magasabb fokú ven- , déglős és szállodásképző szakiskola, melyen e pályára készülő, s többnyire vendéglős családokból kikerült ifjak kapnak e szakmá­ban tökéletes kiképeztetést. Nálunk Magyarországban alig van néhány magasabb szakiskola. A kormány, a képvi­selőház ezek helyett most is az egyetemek szaporítására gondol, mint hogyha nem volna nekünk már úgy is nagyon sok egye­temet végzett, diplomás koldusunk, terhe ön­magának és a társadalomnak. Ezek helyett az uj egyetemek helyett talán a magasabb fokú ipari szakiskolák számát kellene sza­porítani, melyekben hasznos, munkás ifjak képeztetnének ki a dolgozó társadalom és az ország számára. Ami a vendéglősöket és -szállodásokat illeti, azok itt Budapesten és ennek példájára a vidéken is tartanak fent néhány pinczér- szakiskolát. Azt azonban be keli ismernünk, hogy például a budapesti pinczér szakisko­lában sem nyer a vendéglős, vagy szállodási pályára készülő ifjú kellő szakismeretet. Na­gyobb nyelvismeret, könyvvezetői képzettség hiányával hagyja el a pinczér szakiskolát, •éppen azért, erre is ráférne nagyon is a fejlesztés, ami természetesen magasabb fokú szaktanerők alkalmazásával lenne lehetsé­ges, nem pedig azzal, hogy például a pin- czérszakiskola tanítója előlépteti magát igaz­gatónak. Általában a magasabb ipari szakképzett­ség behozatala szervi összefüggésben van középiskolai oktatásunk régen várt reform­jával, melyet azonban a közoktatásügyi kor­mány — úgy látszik — még ebben a szá­zadban nem óhajt napirendre tűzni. A korcsmák vasárnapi munkaszünete. A legutóbbi ötesztendő alatt nem kevesebb, mint négyszáz egyesület és különböző tár­sadalmi érdekképviselet, negyven vár­megye kérte a kormányt és az ország­gyűlést a korcsmák és a pálinkamérések vasárnap munkaszünetének elrendelésére. Ezek a kérvények leginkább a falusi korcs­mák és különösen a pálinkamérések vasár­napi kényszer-munkaszünetét hangsúlyoz­zák, mig azt beismerik, hogy a városi tisztességes vendéglők vasárnapi nyitva- tartása megengedhető. Egypár vármegyé­ben már annyiban korlátozták a falusi korcsmák vasárnapi üzemét, hogy azokat a délelőtti és délutáni isteni tiszteletek tartama alatt bezárják. Merénylet a vendéglősök magyarsága ellen. A »Vendéglősök Lapjá«-ban tudvalevőleg a fentebbi czim alatt több czikk jelent meg. Ezekre vonatkozólag Schitter Vincze a »Székesfővárosi Vendéglősök és Korcsmáro- sok«, tehát a német nyelvű szaklappal biró kiskorcsmárosok ipartársulatának alelnöke egy másféloldalas választ küldött be hoz­zánk, melyből sikerült annyit kibetüznünk, hogy az felelet, vagy felvilágosítás akar lenni Mohos Ferencz vendéglőstársunknak ugyancsak lapunk hasábjain megjelent ama súlyos vádjaira vonatkozólag, melyben Mo­hos Ferencz azt állította, hogy ő épen azért volt kénytelen magyar érzelmeit követve, kilépni a kiskorcsmárosok ipartársulatából, mert azt már kezdettől fogva germanizáló, vagy nemzetközi czélzattal akarták a hiva­talos elnökség mögött meghúzódó érdek­egyének szervezni. Azok, mielőtt német szak­lapjukat megindították volna, még az ipar­társulatuk alapszabályait és — talán tüntető szándékból — német nyelven akarták meg­szerkeszteni s azt csak Mohos Ferencz fel­lépése akadályozta meg. Erre azt feleli Schitter Vincze alelnök, hogy ő a né­met nyelvű szaklap megjelentetését nem he­lyesli, sőt azt társaival együtt elitéli, de annak kiadását nem tudja megakadályozni. Ami az alapszabályoknak német nyelven való összeállítását illeti, arról ő, Schitter Vin­cze csak most vesz tudomást s köszönetét mond Mohos Ferencznek, hogy azt meg­akadályozta. Egyébként bizonyos abban, hogy nincs olyan magyar minisztérium, mely a székesfővárosi kiskorcsmárosoknak hozzá német nyelven fölterjesztett alapszabályait a jóváhagyással ellátta volna. Ebben mi is egyetértünk Schitter vendéglős úrral. Vé­gül kifejezést ad Schitter Vincze annak, hogy az »ugyanazon érdekekért küzdő budapesti vendéglős kartársak csakis egy ipartársulatban tömö­rüljenek. Ez nekik, mindannyiuknak is óhaja. Helyes. Akkor hát tessék mindenek­I előtt Kaszás Lajos volt elnökük példáját kö- I vetni, otthagyni a kiskorcsmárosoknak a >:jné- ! met« jelzőt immár jogosan használható ipar- j társulatát, mely annak 'idején — talán Schit- I tér Vincze ur tudta nélkül — éppen a bu- ( dapesti vendéglősség és korcsmárosság egy­ségének és összetartásának megbontására létesittetett és tessék belépni a régi anyaipar- társulatba, a »Budapesti Szállodások, Ven­déglősök és Korcsmárosok Ipartársulatába«, ahol minden tisztességes, jóravaló magyar ér­zelmű, képzett kiskorcsmáros szaktársat is szívesen várnak. Mennyi szeszadóra számit a kormány? Az idei költségvetési javaslat szerint a kormány a folyó 19í 1 -ik esztendőre a bor-, sör- és pálinka szeszadójából száz- nyolcz (108) millió korona jövedelmi be­vételre számit. Ebből számit a söradóra kilencz millió, a boritaladóra huszonkét millió, a söradópótlékra húszmillió, az ital­mérési illetékre négymillióötszázezer koro­nát. És ennek a rengeteg összegnek túl­nyomó nagyrészét természetesen a korcs­márosok és vendéglősök révén kebelezi be az állampénztár. Mérgezett sütemény egy ven­déglőben. Mint a napilapok bőven megírták, a bu­dai Rácz-fürdő vendéglőjében tés büfféjáben tizenöten lettek rosszul a vendégek és kí­vülük ,a vendéglős kis fia és szakácsnője, valami krémes süteménytől, úgy, hogy csak a gyorsan alkalmazott orvosi segítség ment­hette meg őket az életnek. A sütemény nem a Ráczfürdő vendéglőse, Szlalády Antal konyhájában készült, hanem úgy vásárolta azt Holndonner Ignácz Dorottya-utcza 64. szám alatt lévő czukr.ászüzletéből, ahonnét más vendéglősök is tesznek teljesen jóhisze­műen bevásárlásokat. Tény az, hogy ez a krémes sütemény méregtartalmu volít s hogy annak élvezésétől egy fürdővendéglő büffé- jében lett életveszedelmesen rosszul tizenöt ember. Ez az eset azután alkalmas volt arra, hogy néhány lap bizalmatlanságot keltsen a fővárosi vendéglők éttermei ellen, figyel­meztetvén a közönséget, hogy ügyeljen, ne­hogy ott romlott, vagy mérges alkatrészek­kel készített ételeket, különösen tésztanemüe- ket és sülttésztákat tállaljanak elébe. Mi mindenek megnyugtatására, megálla­píthatjuk, hogy Budapest legelőkelőbb és tisztes polgári vendéglőiben, azoknak kony­háiban, sohasem készült semmiféle olyan ételnemü, tészta vagy húsféle, amely mér­gező hatásúnak bizonyult volna. Annyira lelkiismeretes a budapesti vendéglőkben ál­talában az ételkészítés ellenőrzése, hogy azokban például még gombamérgezés sem fordult elő vagy ötvenesztendő óta. Még halmérgezés sem fordult elő, pedig a hal könnyen megromlik s igv annak alkatrészei a legkönnyebben idézik elő az emberi szer­vezet megromlására, vagy elpusztítására vo­natkozó beteges tüneteket. Mi nem állíthat­juk, hogy az a Dorottya-utczai czukrász is készakarva használt rossz, mérges anyagokat krémes süteménye elkészítéséhez, vagy azo­r Főpinczérek Ovadék-Szövetkezete Budapest, VI. kerület, Podmaniczky-utcza 19. szám. A magyar pinczérség első és egyetlen önálló pénzintézete. Óvadékot azonnal folyósít. Nincs heti üzletrész! Leszámolás azonnal. Beiratkozáshoz 30 korona szükséges. — Hivatalos órák délután 4 órától 7-ig. — Telefon-szám 24—94.

Next

/
Oldalképek
Tartalom