Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-04-20 / 8. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1910. április 20. tatlanul keveredjenek bele valami súlyosabb kimenetelű egészségügyi kalamitásba, kivált most, mikor itt van közöttünk egy csomó járvány és amikor következik a melegebb időszak, mikor nemcsak az ételmaradékok, hanem a napi fogyasztásra szánt cikkek is gyors romlásnak vannak kitéve. A jéghiány pótlása. A székesfővárosi jéggyár építésére mindössze hat ajánlat érkezett be a tanácshoz, még pedig három magyarországi és három külföldi vállalkozóé. Az ajánlattevők egyike sem vállalkozik a jéggyárnak három hónap előtt való elkészítésére. Az ajánlatokat először szakbizottság, azután a közgyűlés elé terjesztik, s igy biztosra vehető, hogy egy-két esztendő múltán lesz valami a székesfővárosi müjéggyárból. A jéghiány pótlására a belügyminiszter sürgősen felhívta a magyar országos vízépítési igazgatóság mérnöki osztályát, hogy állítsa össze a kisebb termelési jéggyárak felállítására vonatkozó adatokat, amelyekkel a jéghiány némileg pótolható volna. A felhívott hatóság már meg is tette előterjesztését, melyből kitetszik, hogy a müjéggyártó gépek nagyon sokba kerülnek, s azokat vendéglőseink csak többen szövetkezve, szerezhetnék be. Például egy órán- kint 8 kilogrammot termelő 3 és fél ló- erejü jéggép ára 3200 korona; egy óránként 15 kg jeget termelő 4 lóerejü jéggép gép ára 4500 korona; egy óránként 27 kg jeget termelő 6 lóerős gőzgép ára 7200 korona; egy óránként 69 kilogramm jeget termelő gép ára 9000 korona és igy följebb. R németországi vendéglősök a sertéshús árak emelkedése ellen. Az egész nagy német birodalmi vendéglősök, korcsmárosok fel vannak háborodva az ottani húsárak, különösen a sertéshús árak emelkedése ellen s e tekintetben erős, egyöntetű tiltakozásra készülnek. Azt mondják, hogy ha a husáremelkedés tovább tart, nem lesznek képesek kiszolgálni vendégközönségüket. A Németbirodalomban a húsárak, különösen a sertéshus-árak emelkedését tudvalevőleg az idézte elő, hogy midőn Magyarország-Ausztria és a Németbirodalom közt a kereskedelmi szerződést tárgyalták, ez utolsó mereven ragaszkodott az állatvámok nagymérvű fölemeléséhez. Azóta természetesen nagyon megcsökkent az állatbevitel Magyarország-Ausztriából a német birodalomba s néhány év óta a sertésárak a következő emelkedést mutatják. Berlinben például egy kiló sertéshús volt élősúlyban még 1907. évben 108 márka, egy évvel később már 1'28 márka, tavaly pedig már 1 41 márka. Münchenben 1907-ben volt a sertéshús élősúlyban kilogrammonként 144 márka, 1908-ban már 136 márka, a múlt évben pedig már 149 márka. Ezeket az árakat sokalják a németországi vendéglősök. De hát mit szóljanak a magyarországi, különösen a budapesti vendéglősök, akiknek egy kilogramm jobb minőségű sertéshús árát közel két koronával kell megfizetniük, annak dacára, hogy földmivelő s igy állattenyésztő állam is vagyunk s annak daczára, hogy a vendéglői adagok árát fölemelhetnék. Ezek nem szólnak semmit, nem is gondolnak tiltakozásra, mint német kollégáik, hanem egyszerűen ráfizetnek üzletükre egy várva várt jobb jövendő reményében. Rz ország bortermése bevitele és kivitele. A magyar királyi kémiai intézet most adta ki jelentését az 1908. év folyamán teljesített borvizsgálatairól. Ekkor leginkább az 1907- ben termelt borok kerültek vizsgálatra. A jelentésből érdekesnek találjuk közölni a következőkben Magyarország borbehozatali és kiviteli forgalmát: Az ország bortermése, bevitele és kivitele 1907,- évben a következő volt: A magyar birodalom szőlőterülete 1907-ben 316,006 hektár volt, tehát 2740 hektárral van több kimutatva, mint az előző évben. Az összes területről Magyarországra 275.795 hektár, Horvát - Szlavonországokra 40.211 hektár esik. A must termésmennyisége a magyar birodalomban 4,212.885 hektoliter volt; ebből Magyarországra 3,408.182 hektoliter, Horvát-Szlavonországokra 804.703 hektoliter esik. Az előállított bor összesen 3,792.664 hektoliter, ebből Magyarországra esik 3,068.427 hektoliter és Horvát-Szlavonországokra 72.237 hektoliter. Hektáronként Magyarországon 1113 hektoliter, Horvát-Szla- vonországokban 18 77 hektoliter lett kimutatva. Minthogy 1906-ban Magyarországon 3,087.930 hektoliter bor volt, az idén a termés mennyisége valamivel kevesebb, de Horvát-Szlavonországokban most több bor volt, mint 1906-ban, úgy hogy a magyar birodalomban 1907-ben 144.146 hektoliterrel több bor volt, mint 1906-ban. Az eladott szőlő mennyisége Magyarországban 183.101 métermázsa, Horvát-Szlavonországokban 6247 métermázsa volt. A szőlőtermelés értékét Magyarországon évi 126,175.000 koronára, Horvát-Szlavonországokban 27,159.350 koronára, összesen tehát évi 153,334.350 koronára becsülik. Bornemek szerint Magyarországon térmett: közönséges fehér bor 2,027.729 hektoliter közönséges siller bor 711.269 5 5 közönséges vörös bor 209.107 55 fehér pecsenyebor 85.916 55 vörös pecsenyebor 15.116 55 fehér csemegebor 17.063 55 vörös csemegebor 1.264 55 aszubor 963 55 ______55______ 3, 068.427^iek4ÖTiter Mivel 1907-ben Ausztriában, úgy mint az előző évben is, rossz bortermés volt, a bor- árak — különösen a közönséges borok ára — tovább haladt emelkedésében. A közönséges fehér és siller borok ára szüret előtt és szüretkor 35—40 koronára felment s e mellett a kereslet nagyon élénk volt, úgy hogy tavaszra a termelőknél aránylag csak kevés bor maradt vissza. Borforgalmunk a vámkülfölddel szemben valami lényeges változást nem mutat, még mindig csökkenőben van és majdnem jelen- I téktelennek mondható. Az Ausztriával való borforgalmunk 1907-ben élénkebb volt, mint az előző években, többet vittünk ki, de többet is hoztunk be. Az idevonatkozó statisztikai adatok következők : A magyar birodalomba 1907-ben behoz- I tak: korona értékben 426.652 „ bort hordókben 12,855.599 60.663 „ bormustot 1,698.564 60.663 „ bormustot 1,698.564 2.863 „ bort palaczkokban 380.061 3.390 „ pezsgőbort 1,007.778 összesen tehát 493.568 m.-mázsát 15,942.002 korona értékben. A magyar birodalomból kivittek 1907-ben: korona értékben 790.709 mm. bort hordóban 33,717.796 123.356 „ bormustot 3,827.361 8.126 „ bort palaczkban 812 600 3.400 „ pezsgőbort 476.000 összesen tehát 925.591 mm.-t 38,830.757 korona értékben. Ezen adatokat összehasonlítva a múlt éviekkel, kitűnik, hogy a behozatal 62.163 métermázsával 4,268.564 korona értékben növekedett, de kivitelünk is 173.701 métermázsával 12,082.253 korona értékben nagyobbodott. Ha a kivitelből a behozatalt levonjuk, akkor marad kiviteli többlet gyanánt 432.023 métermázsa 22,888.755 korona értékben, vágyis összes termésünknek körülbelül V9-ed része. Kivitelünk fontossága tehát erősen növekedik és csak az a baj, hogy úgyszólván az összes borforgalmunk egyedül Ausztria és Magyarország közt bonyolódik le, mint azt a következő számok mutatják: 1907-ben hordóban bort behoztunk: Ausztriából 424.708 métermázsát Boszniából 381 55 Olaszországból 259 55 Francziaországból 491 55 Görögországból 256 55 Spanyolországból 249 55 Egyéb országokból 308 55 összesen 426.652 métermázsát Vagyis a vámkülföldről csakis 1563 métermázsa bort hoztak be, ami alig érdemel említést és annak a jele, hogy a mostani a bort illető vámtételünk gyakorlatilag véve lehetetlenné teszi a borbehozatalt. 1907-ben hordókban bort kivittünk: Ausztriába 744.515 métermázsát Boszniába 18.903 55 Németbirodalomba 21.293 55 Svájczba 992 55 Oroszországba 1.731 55 É.-A. Egy.-Államokba 2.130 55 Egyéb országokba 1.145 55 összesen 790.709 métermázsát Vámkülföldre tehát csak 27.291 métermázsát vittünk ki, ami termésünknek 0’7o/o-át teszi ki. nCJTTL TIV/lDdR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA-UTCZA 14. Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. -------------- Legnagyobb vá laszték étkező, kávés, teás és mosdókészletekben. --------- Teljes kelengyék. Dú s választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten. Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve. ALAPI TTATOTT 1854. ::: TELEFON 31-53
