Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-04-20 / 8. szám
XXVI-ik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1910. április 20. f rr ■■ A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. j Félévre .. . . . 6 kor. Háromnegyedévre 9 „ || Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. R kamarai választások és a vendéglősipar. Magyarország területén a jelen tavaszon választották, illetve választják még meg újabb öt esztendőre a kereskedelmi és iparkamarai tagokat. Budapesten a választás elég nagy érdeklődés mellett márczius 17-én ment végbe, s ez alkalommal a budapesti szállodásoknak és vendéglősöknek két kiváló, vezető férfiát is kereskedelmi és iparkamarai tagnak választották. Mind a két megválasztott ipartársulatunknak érdemes tagja. A kisebb vendéglősök és korcsmáro- sok is két jelöltjüket akarták beválasztatni az iparkamara tagjai közé, de ezek még számbavehető szavazatot sem nyertek. Hogy az ország más kamarai kerületeiben milyen eredménynyel végződtek, vagy végződnek a tagsági választások a vendéglős iparosság szempontjából, még nem tudhatjuk, de nincsenek vérmes reményeink arra nézve, hogy a szállodások, vendéglősök, korcsmárosok közül csak legalább is jelentős számban választatnának be a kamarák tagjai közé. A vendéglős, korcsrnáros szakma körében általában nemcsak a vidéken, hanem itt a fővárosban sem mutatkozik érdeklődés a választások iránt. Pedig kellene, hogy mutatkozzék. Kellene, mert vannak nekünk nagy és fontos érdekeifik, melyek a kereskedelmi és iparkamarának kebelében megvédelmezhetők volnának. A közel múltban pedig nem törődött ott senki a mi vendéglős érdekeinkkel, mert ügyünknek — sajnos — még szószólója sem igen akadt. A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedőknek és iparosoknak s igy a szállodás, vendéglős, korcsrnáros iparosságnak is érdekképviseletei s Anglia kivételével egész Nyugat- Európában állami intézmények. A kamarák képviselőket küldenek egyes parlamentekbe, a nagy Németországban még a birodalmi gyűlésbe is, Ausztriában a tartománygyülésekbe s a kereskedelem és ipar körébe tartozó kérdés nem kerülhet ott parlamenti döntés alá, mig erre vonatkozólag a kamarák véleményét ki nem kérik. Hogy a magyarországi ipar és kereskedelmi kamarák is —■ legalább az uj választási törvény megalkotásánál szintén képviselőket küld- hessenek a magyar országgyűlésbe, arra nézve sajnos, még a vezetőszerepet játszani akaró budapesti keres- kereskedelmi és iparkamara kebelében sem láttunk eddig semmiíéle komoly törekvést. Nálunk aránylag sokkal kisebb joguk van a kereskedelmi és iparkamaráknak, mint a külföld más müveit államaiban, de azért csak mégis kellene, hogy a kereskedelem és ipar hivatott érdekképviselői legyenek. Hiszen közvetlenül érintkeznek a kormánynyal s véleményezési joguk van minden ügyben, ami a kereskedelemre és iparra akár közvetlenül, akár közvetve vonatkozik. Ok adnak szakértői véleményeket bíróságoknak, mikor kereskedelmi és ipari elvi kérdésekről van szó, tagjaik közül választják a kereskedelmi törvényszékek ülnökeit stb. Bizonyos tehát, hogy a kereskedelmi és iparkamarák feladata az, hogy megvédelmezzék a kereskedők s iparosok, s igy azok között a szállodás, vendéglős, korcs- máros iparosság érdekeit is. így történt-e ez a múltban, kivált a budapesti kereskedelmi és iparkamara vezetősége körében, kivált a kisiparra, kivált a vendéglős, korcsrnáros iparra vonatkozólag ? A tények alapján ki kell mondanunk, hogy nem igy történt. Legalább a vendéglős, korcsrnáros ipar fejlődése, ez iparnak a képesítéshez való kötöttsége érdekében a budapesti kereskedelmi és iparkamara eddig nem tett semmit. Úgy latszik, ennek a kamarának legfőbb tevékenysége eddig abban merült ki, hogy egy körében vezető szerephez jutott egyént portáljon, fölfelé toljon, kitüntetésekhez juttasson, jubiláltassa szaklapokkal, közgyűlésekkel és deputácziók- kal, anélkül, hogy ez az ur az önreklámon kívül kivált a magyar kisiparnak és a minket közvetlenül érintő vendéglős, szállodás és korcsrnáros iparnak valami jelentős, de csak számbavehető szolgálatot is tett volna. így volt az a múltban, de reméljük, hogy nem lesz igy a jövőben. Nem lesz igy, mert kell, hogy véget vessünk egyszer már a saját nemtö- rödöttségünknek is s akár kívülről, akár a kamarában már most ott lévő szaktársaink által súlyt gyakoroljunk a saját érdekeink védelmére a kamara működésében. Ha ez igy történt volna a múltban, akkor már minden valószínűség szerint az uj ipartörvényjavaslatban a magyar szállodás, vendéglős és korcsrnáros ipar is fel volna véve a képesítéshez kötött iparágak sorozatába, mely nekünk és az utánunk jövő nemzedéknek életérdeke. Azonban még nem minden késő. Mint a napilapok hírül adták, az uj ipartörvény-tervezet nagyobb s újabb átalakuláson megy még keresztül s véleményezés czéljából ismét a kereskedelmi és iparkamarák tárgyalása elé kerül. Nos hátakkor azoknak a szállodás, vendéglős és korcsrnáros szaktársainknak, akik bár csekély randi, Ágoston és 7IMMFP FFRFNP7 halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: i 2 4. Éimrne Peter utóda fclltllflun rLnLlw&i Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. interurban telefon: Si—24. llapittate 1 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, -uciap st' Az egyedüli halkereskedő czég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb király udvar és József föherczeg ö fensége udvara szamára
