Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-05 / 3. szám

4

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

1910. február 5.

Az uj élelmezési törvény, j

A magyar városoknak s ezek élén Bu- | dapest székesfővárosnak, nincs helyes köz- j élelmezési rendszerünk, pedig ez a városi í politikának legelsőrendü kérdése, mert csak i az a város halad, fejlődik kultúrában, va- gvonosodásban, melynek helyesen szervezett közélelmezése van. Nálunk ilyen köz- élelmezési politikáról eddig szó sem volt. Méregdrága itt minden élelmi cikk, amit legjobban tudnak vendéglőseink, de megérzik ezt a közlakosság százezrei is, akik azután ennek következtében — kivált a szegényebbek — keresetükből nem tudják fedezni szükséges élelmezésüket, elsatnyulnak, vagyontalanodnak, kultúrában és közerkölcsben hanvatlanak.

Nyugateurópa nagyobb városaiban, különösen Ausztriában s igv Bécsben, helyes közélelmezési törvények védik a lakosság érdekeit, azért olcsóbb ott minden élelmiszer, bor s más italnemü s azért szolgálhatja ki ott olcsóbban a korcsmáros, a vendéglős is vendégeit. Nálunk eddig az 1895. évi XLVI. törvénycikk szabályozta a közélelmezés kérdését; ez a t.-c. azonban ma már minden hozzáragasztott pótrendeletével együtt teljesen elavult s hatástalan. Akik ezt a törvényt alkották, nem számítottak arra, hogy tizenöt esztendő alatt nagyot fordul a világ kereke, megszaporodik a városok lakossága s ha útját nem állják az ezzel karöltve járó élelmiszerdrágulásnak, elsat- nyul, elszegényedik a nép s ezzel megakad a városok fejlődése, mint ez — a fővárost s még egv-két várost kivéve — igy is történt Magyarországon. Bizonyítja ezt, ha nem más, az, hogy hány, egykor virágzó vidéki vendéglőt, korcsmát kellett bezárni éppen az élelmiszerdrágulás s ezzel kapcsolatos népelszegényedés miatt.

Az országos közélelmezési tanács belátván a helyzet tarthatatlanságát és a városok lakosságára való káros voltát, már 1901. február 15-ikén uj élelmezési törvényt terjesztett fel az akkori belügyminiszterhez, hogy az terjeszsze azt az országgyűlés plénuma elé. Nyolc esztendő múlva gróf And- rássy Gyula belügyminiszter konstatálta, hogy ez a törvénytervezet valamelyik referens fiókjában egyszerűen porrá vált, elkallódott, azért felszólította az országos közegészségügyi tanácsot egy a mai, a megváltozott élelmezési viszonyoknak megfelelő közélelmezési törvénytervezet készítésére. A dolog fontosságára való tekintettel, a kérdés tárgyalására az országos közegészségi tanács bizottságot küldött ki, mely elkészítette a legújabb élelmezési törvénytervezetet, mely már hónapok óta ott van a belügyminisztériumban s mely mihelyt a parlamenti rendes viszonyok helyreállanak, képviselőházi tárgyalásra kerül.

Rétlakv Ferenc ur, a budapesti állatkórház főorvosa, az országos közegészségi tanács tagja, most ezt a legújabb, a városok összlakosságára, de különösen a vendéglős- iparosokra, nagyjelentőségű élelmezési törvénytervezetet közzéteszi. Kívánatos volna, hogy a vendéglős, korcsmáros ipartársulatok áttanulmányoznák ezt a tervezetet s megtennék annak minden — különösen a

helyi viszonyokra vonatkozó — szakaszára észrevételeiket, esetleges kifogásaikat, hogy azt a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya azután figyelembe vehetné. Ez annál szükségesebb, mert a városi vendéglősiparosságnak nagy érdekei fűződnek ehhez a törvényjavaslathoz, melyet ime itt közlünk egész terjedelmében:

Törvényjavaslat

az emberi élelmiszerek (tápszerek, élvezeti szerek és italok) es használati czikkek közforgalmának szabályozásáról.

(A. büntető határozatok kivételével.)

A törvény tárgya.

1. §. A jelen törvény rendelkezései alá tartoznak:

a) emberi tápszerek, vagyis olyan anyagok, melyek tápértékkel bírnak, azaz akár eredeti állapotban, akár bizonyos előkészítések után az emberi szervezetbe jutva, az élet fentartására alkalmasak;

b) élvezeti szerek, vagyis olyan anyagok, melyek az emberek által vagy magukban, vagy tápszerrel, vagy más élvezeti szerrel, vagy itallal együtt, vagy tápszerek, élvezeti szerek, vagy italok elkészítésére használnak, e mellett úgy, mint a tápszerek, el is használtatnak s általános felfogás szerint a szervezetre bizonyos hatásokat gyakorolnak, a nélkül azonban, hogy szükségképpen a tápszerek jellegével bírva, az élet fenntartására magukban véve alkalmasak volnának;

c) italok, még pedig bárminemüek, ha azok elárusitásra vannak szánva, vagy elá- rusittatnak;

cl) tápszerek, élvezeti szerek és italok pótlékai vagy utánzatai, vagyis olyan anyagok, melyek ismert és közhasználatban lévő tápszerek, élvezeti szerek és italok kinézésével és ezekhez hasonló tápértékkel, illetőleg hatással bírnak, a nélkül, hogy velük azonosak, vagy azonos eredetűek volnának;

e) az élelmiszerek és italok elárusitására használt mérőeszközök, mérlegek és ürmér- tékek;

f) olyan használati cikkek, melyek a tápszerek, élvezeti szerek vagy italok elkészítésénél, az emberi test ápolásánál, ruházásá- nál és üiszitésénél, a lakások berendezésénél, fűtésénél, világításánál és díszítésénél, továbbá házi foglalkozásánál, vagy játékoknál használtatnak, de csakis azon esetekben, a mikor nem megfelelő minőségben való forgalombahozataluk az emberi egészséget veszélyeztetné és csakis azok melyeknél ilyen veszély előfordulhat.

g) Hamisított élelmiszerek. Élelmiszerek utánzásai vagy pótlékai.

2. §. Tilos elárusitásra szánt tápszereket, élvezeti szereket és italokat hamisítani vagy

I olv módon megváltoztatni, mely alkalmas arra, hogy a fogyasztó (vevő) azoknak valódi értékére nézve akár minőségüket illetőleg tévedésbe ejtessék; úgyszintén tilos tápszereket, élvezeti szereket, vagy italokat a fogyasztó (vevő) megtévesztésére alkalmas módon forgalomba hozni, áruba bocsátani, eladni vagy hirdetni.

3. §. Kormányrendeletileg eltiltható általánosan ismert elnevezések alatt közhasználatban lévő tápszerek, élvezeti szerek, vagy italok utánzataik vagy pótlékait az ismert és közhasználatban levő tápszereket, élvezeti szereket és italokat megillető, vagy egváltalában olyan elnevezések alatt áruba bocsátani, eladni vagy hirdetni melyek a vevőt az illető cikk (áru) valódi minősége vagy eredetére nézve tévedésbe ejthetnék; továbbá tápszer vagy tápszerpótlék gyanánt olyasmit áruba bocsátani, eladni vagy hirdetni, aminek elnevezésének megfelelő tápértéke nincs, élvezeti szer vagy élvezeti szerpótlék gyanánt pedig olyasmit, amit élvezeti célokra általános felfogás és ezen törvény 1. §-ának definíciója szerint nem alkalmas.

Kormányrendeletileg eltiltható végre olyan anyagok iparszerü készítése, forgalomba- hozatala, melyek kizárólag élelmiszerek hamisítására szolgálhatnak.

Mérőeszközök.

4. §. Tilos a tápszerek, élvezeti szerek és italok elárusitása (kimérése) alkalmával a vevő hátrányára hibásan mérni vagy a vevő megtévesztésére alkalmas hibás mérlegeket, súlyokat, ármértékkel vagy másnemű hibás mérőeszközöket használni.

Egészségre ártalmas élelmiszerek.

5. §. Az emberi egészségre ártalmas élelmiszerek forgalomba hozatala tilos.

Büntetendő cselekményt képez tehát különösen :

a) romlott vagy nem kellő módon konzervált vagy éretlen élelmiszerek forgalomba hozatala, ha ez az emberi egészségre nézve káros következményekkel lehet és a vevő (fogyasztó) megtévesztésére alkalmas módon történik.

b) mérges vagy az emberi egészséget megtámadó anyagokat tartalmazó, vagy ilyeneket tartalmazó és az élelmiszert károsan befolyásolni képes burkokban vagy tartályokban csomagolt élelmiszerek forgalomba hozatala.

r) különben kifogástalan minőségű élelmiszerek forgalomba hozatala, ha ez olyan módozatok mellett történik, melyek a fogyasztót vagy vevőt az élelmiszer valódi rendeltetése és alkalmazhatósága tekintetében tévedésbe ejtve, az emberi egészséget megkárosítani alkalmasak;

cl) emberi élvezetre, dögööktől származó hús vagy húsfélék (húskészítmények) vagy olyan állatok húsának, mely egészségi szempontból fogyasztásra nem alkalmas, valamint az ilyen húsfélékből készült tápszerek forgalomba hozatala;

e) bizonyos betegségekben szenvedő állatok áruba bocsátása vagy eladása oly célból, hogy levágassanak (leszurassanak) és húsúk tápszergyanánt értékesitessék.

A kormány rendeleti utón állapítja meg azon betegségeket és állapotokat, melyek a húst és húsféléket fogyasztásra alkalmatlanokká teszik.

f) Ki a) b) c) cl) e) pontok alatt felsorolt cselekedetek, akkor is büntetendők, ha azoknak következtében, valamely embernek megmérgezése vagy egészségének meg- támadtatása be nem következett volna.

(Folyt, köv.)

HMTTL TIVdMR cs. és kir. udvari szállító porczellángyáros BUDAPEST, DOROTTYA-UTCZA 14.

Bel- és külföldi porczellán, üveg és angol fayence-ok. ——---------- Legnagyobb

vá

laszték étkező, kávés, teás és mosdókészletekben. ---------- Teljes kelengyék.

Dú

s választék karácsonyi és újévi ajándékokban. Saját porczellángyár Budapesten.

Legújabb árjegyzék ingyen és bérmentve.

ALAPITTATOTT 1854. TELEFON 31—53