Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-02-05 / 3. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 szekötve. Lakóházak, raktárak, istállók és halászati eszközök feles számmal állanak rendelkezésre. A tavakat tápláló Ilova folyó, továbbá a Cérna és Gyurgyicska patakok vize a vizjog alapján telekkönyvileg, örök időkre biztosítva van a tógazdaságnak. 4. Az egész tógazdaság ára teljes fölszereléssel, halállománynyal, vizjoggal együtt 980.000 korona; amelynek egynegyed része azonnal fizetendő, a többit 10—15 évi részletlefizetés ellenében 6°/o kamat fizetése mellett, a bank előlegezi. 5. A tógazdaság megvételét részvénytársasági utón olyképpen tartom kivihetőnek, hogy 2000 drb. 500 K névértékű részvény volna jegyzendő a t. vendéglős kar által, amelyre részvényenkint 200—200 K lenne befizetendő azonnal; 150 K félév és 150 K egy év múlva. A 20.000 K üzemi költségekre lenne fordítandó. 6. Mint a 2. alatt leírtam, 148.000 K bevétele volt a halgazdaságnak, vagyis mintegy 15o/o-ot jövedelmezett az. Ha a tógazdaságot a mezőgazdaságilag (szénatermelés) müveit területek körülgátolásával és a tóterülethez való kapcsolásával egv 60%-nyival (250—280 kát. hold) megnagyobbitanók, úgy az évi halproduktumot 820-ról 1400—1500 métermázsára fejleszthetnek, ami az évi jövedelmet a mai eladási árak mellett is 20 — 25o/o-ra emelné fel. 7. Ebben az esetben azonban még mintegy 200.000 K befektetési összegre volna szükség, amely célból még további 400 darab 500 K részjegy volna kibocsátandó. 8. Hogy mily hihetetlenül remek és alkalmas ,a haszonhozó tógazdaság céljaira ezen viz, talaj és éghajlat: legyen elég szavam ünnepélyes lekötésével fölemlíteni, hogy a 8 dekás apróhalak az év végéig 21/,— sőt 3 kg. nagyságúra kifejlődnek. Ilyen óriási eredményt a legkiválóbb német- országi halgazdaságokban csak két év alatt lehet -elérni, mert hideg és alkalmatlan a vizük. 9. Az alkalmazottak szinmagyar emberek, akiknek a kenyerét a külföldi invázió ellen biztosítanunk hazafiui kötelesség. 10. A halat mm.-kint 130, 160, 220 K-ért veszik a németek, halfajta, minőség és szezon szerint. Ezekben bocsátottam az intelligens vendéglős honfitársaim tudomására egyik leg- nagyobbszabásu halgazdaságunk leírását, kérve mindnyájukat, hogy ezen biztos és nagyjövedelmi gazdasági ágat, amely a vendéglős foglalkozással annyira összefügg, ne hagyja kezéből kicsikarni és külföldi tőkések birtokává válni. Ha pénzét 15—20%-kal kamatoztathatja, már az egv nagy gazdasági eredmény; ha pedig vendégeinek a halféle étkeket csupán ezen haszonnal, tehát a piaci árakon alul adja, — mert hiszen nem kellett neki a 2—3 közvetítőt fizetni, — a közönséget odaédesgetheti; ha pedig itt is akar némi polgári hasznot felszámítani: a halgazdaság valóságos kincsesbányát jelent számára. A halakat a szokásos módon hordókban lehetne minden vendéglős részvényes társnak szállítani, igy lenne kéznél mindig friss eleven hala. A halárakat esetről-esetre az igazgató- tanács állapítaná meg. Hogy ezen üzlet reális voltát bizonyítsam, megjegyzem, hogy magam ezennel 50 drb. 500 K-ás részvényt jegyzek, valamint, hogy itteni földbirtokos és vendéglőseim már 260 részvényt jegyeztek. Előjegyzéseket részvényekre írásbeli bejelentésekre lehetőleg vendéglős uraktól már most elfogadok s az előjegyzések állásáról ezen b. lap hasábjain esetről-esetre beszámolok; valamint az alakuló közgyűlésnek Budapesten leendő összehívásáról gondoskodom; a közgyűlésnek tartván fenn termé- i szetesen a jogot, hogy a részleteknek hogyan és hova leendő befizetéséről gondoskodjék. Előjegyzések pontosan leírva, nevemre sürgősen beküldendők, a következő címre: Hegedűs József földbirtokos, Paliszállás, u. p. Koncanica, per Daruvár, Slavonia. Amidőn hazafias vendéglőseink meleg érdeklődését a fenti rendkívül haszonhozó vállalatra ismételten felhívnám, maradtam hazafias tisztelettel Hegedűs József. A vendéglői felszerelés nem foglalható le. Günther Antal rövid ideig volt igazságügyminiszter, egy nevezetes törvényalkotása mégis van. Ez a végrehajtási törvény reformja. A szegény embernek most már egy szoba bútorja nem foglalható le semmiféle tartozás, még az adótartozás fejében sem. Ezzel nagyrészben vége vettetett az úgynevezett részlet áru uzsorának is, mely leginkább a kisemberekre, a szegényebb nép- osztálvra vetette ki hálóját. A régi végrehajtási törvény is kimondotta, hogy az iparosnak ipara folytatásához szükséges eszközei le nem foglalhatók, de hogy mely eszközök nem foglalhatók, az nem volt körülírva. Az uj végrehajtási törvény most már ezt is precizirozza, de ebből a törvény- | bői is kimaradt, hogy mely eszközök nem . foglalhatók le azokból, melyek a vendéglős, korcsmárosipar folytatásához szükségesek. Sőt az uj végrehajtási törvény dacára is megesett, hogy a vendéglősök, korcsinárosok ingóságait, vendéglő berendezéseit, az asztalait, székeit lefoglalták és el is árverezték. Most azonban ebben a dologban is fordulat történt. Egv felmerült esetben a budapesti V. kerületi királyi járásbíróság hatá- rozatilag kimondotta, hogy a vendéglősnek, ‘ korcsmárosnak, az iparának folytatásához j szükséges tárgyak le nem foglalhatók. Így í nem foglalható le a vendéglői kiszolgáló szekrény, jégszekrény, az asztalok, székek, asztalterítők, poharak, konyhaedények, sőt a borkészletből sem foglalható le annyi, a mennyi a korcsmái üzem folytatásához a vendégforgalom arányában egy hónapig szükséges. A beszerzett élelmiszerkészlet egyáltalában nem foglalható le. Ezt az elvi jelentőségű határozatot a másodbiróság is helybenhagyta, tehát jogerős. Hogy mit jelent ez a határozat különösen szerényebb sorsban lévő kis vendéglőseinkre, korcsmá- rosainkra nézve, azt talán fölösleges bővebben magyarázni. Ezerféle zaklatástól menekülnek ezáltal meg s nem lesznek annak kitéve, hogy holmi apró adósságok miatt tönkretétessenek egzisztenciájukban. Igaz azonban az is, hogy ezáltal a kis vendéglős, korcsmáros hitelképessége némileg csökken, de ez nem baj, mert sokan közülük ezáltal elszoknak a sokszor fölösleges adósságcsinálástól s maguk is megszorítják a hitelnyújtást, ami mindig bajjal, kel-- lemetlenséggel jár. A jövőben tehát, ha az ország bármely részében egy-egy vendéglős abba a kellemetlen helyzetbe jut, hogy korcsmái berendezését lefoglalja akár az adó, akár a bírósági végrehajtó, a budapesti V. kerületi kir. járásbíróság ítéletére való vonatkozással — mely a korcsmái berendezés lefoglalhatat- lanságát is a végrehajtási törvény 14. §-ának 2. pontja alá sorozza — a végrehajtási foglalás ellen az illetékes járásbíróságnál rögtön tegyenek előterjesztést, mely a lefoglalt tárgyakat azonnal feloldja a lefoglalási zár alól. Városi borpinezék. Csak kevesen tudják nálunk, hogy a külföld nagyobb városaiban majd mindenütt vannak úgynevezett városi községi borpincék, melyek hatósági kezelés alatt állanak s melyekből a közvetítő kereskedés kizárásával úgy egyesek, mint a vendéglősök, korcsmárosok is beszerezhetik tisztán kezelt borszükségletüket. A strassburgi városi pince borjegyzéke most jelent meg s nem kevesebb, mint hatvan oldalon sorolja fel a vendéglősöknek s általában az érdeklődőknek, hogy miféle borok mily áron kaphatók a hatósági borpincében. Aki ezt a kötetet áttanulmányozza, az kettőt lesz kénytelen elismerni. Először, hogy a németek az ő városi borpincéikkel, borházaikkal nagy szolgálatot tesznek egyrészről a borfogyasztásnak, a vendéglősöknek, de másrészről a bortermelőknek is. A másik ránk nézve az a sajnos körülmény, hogy a magyar bor már Németországban is lekerült a napirendről. Ebben a kötetben a külföldi borok vannak elsősorban felsorolva, még pedig 498 fajta bor és pezsgő van itt raktáron, melyből válogathatnak a strassburgi korcsmárosok. 289-féle a francia bor, tehát több, mint fele, azonkívül 18 más országbeli bor van (spanyol, portugál, olasz), a többi 190-féle mind német bor. Magvar borra itt nem igen akadunk, csak a tokajira, melyből egy félliteres palack 4 márka. Hogy milyen jelentősek ezek a városi borpincék a külföldi vendéglős és korcsmáros iparosságra nézve, azt bővebben fölösleges megmagyarázni. Először is a vendéglős meg van kiméivé a költséges borvásárlási utazásoktól, mert minden rangú vendéglős megtalálja a neki való borminőséget a községi borpincében. Másodszor tisztán kezelt, hamisítatlan bort kap a lehető jutányos áron, mert a külföld, különösen Németország nagyobb városaiban magának a hatóságoknak van arra gondjuk, hogy a polgárok egészséges italhoz jussanak. Nálunk ki törődne ilyesmivel? Vagy ugyan kinek jutna eszébe, hogy a budapesti vendéglősök és korcsmárosok előnyére a székesfőváros is létesítsen egy ilyen hatósági borpincét? Senkinek. Pedig úgy tudjuk, Budapest főváros törvény- hatósági bizottságának vendéglős és korcsmáros tagjai is vannak. COGNAC CZ0BA-D0R0ZIEMC“ FRANCZIA COGNACGYÁR PR0M0NT0R. = ALAP1TTAT0TT 1884. ......
