Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-11-20 / 22. szám

XXVI-ik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1910. november 20. A HAZA! SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .. . . . 6 kor. j Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. (Jj ipartársulati tagok. „A Budapesti Szállodások, vendég­lősök és korcsmárosok ipartársulata“ tagjai közé Farkas István bátyánk buzdítására újabban a következő kar­társaink léptek be : Zsoldos János vendéglős L, Attilla- körut 16. Halász Mihály vendéglős VII., Ró- zsa-utcza 45. Suhajda Mihály vendéglős X., Sör- gyár-utcza 39. Szalay László vendéglős X., Nosz- lopy-utcza 20. Isten hozta őket körünkbe ! Szüreti eredmény és a vendéglősipar. Magyarország egész területén, — még Tokajhegyalját sem véve ki, — október múltával teljesen befejezték a szüreti munkálatokat. Az ered­mény, most már hivatalosan is meg­állapítva, igen gyenge, közepes. Csak néhány vármegye területén volt olyan szüret, melynek az ered­ménye kielégítő. így Tokajhegyalján is úgy mennyiség, mint minőség te­kintetében jó szüret volt, de ez nem sokat lendít a borszükségen és a drága tokaji bor sem mérsékelheti átalán boraink drágaságát, a minek súlyát első sorban természetesen vendéglőseink és korcsmárosaink ér­zik meg a legalaposabban. A szüreti eredmény előidézte bordrágoságot emeli az a körülmény, hogy Európa többi államaiban és a lehető leg­rosszabb volt a bortermelés. Ausztria dús szőlőtermő hegyoldalain a sok esőzéstől már szeptemberben majd­nem teljesen elrothadt az a szőlőter­més, a mit peronoszpcma pusztítása még meghagyott. Olaszországban, Németországban és Francziaország- ban pedig alig volt negyedrész annyi termés, mint az előző esztendőben. Ezeknek az országoknak mai bor- kereskedői, vendéglősei, korcsmá- rosai mind magyarországi borral akarnák most fedezni borszükségle­tüket. Természetesen, hogy ilyen körülmények között a borárak a bel­földön és á külföldön emelkedtek. Francziaországban például négysze­resen nagyobbak a tavalyiaknál. Majd­nem igy áll a dolog Olasz- és Német­országban is. Nálunk a bortermelők még most is arról panaszkodnak, hogy a silány szüreti eredmény daczára nem emel­kednek az ő kedvük szerint a ma­gyar borárak. Már pedig eléggé, sőt túlságosan eléggé emelkednek. A bevásárolni szánt vendéglősök és korcsmárosok tudják ezt a legjob­ban. Az Alföldön például a könnyű homoki borok árai a tavalyi 24—26 koronás árakkal szemben ötven szá­zalékkal 36—40 koronára emelked­tek. De a jobb minőségű hegyi bo­roknál is, — melyek nem jönnek nagy mértékben a kis korcsmái for­galomba, — nagyon jelentékeny az árak emelkedése 25—30 százalék. A mely hegyibor a múlt esztendőben 30—32 korona volt, azt az idén 40—46 koronával is alig lehet meg­vásárolni. Tessék most már ehhez hozzá számítani a fogyasztási adót, az italmérési illetéket, a szállítási, kezelési költséget, a korcsmáros, vendéglős sehogy sem mérheti ebben az esztendőben oly áron borát, hogy még megélhetési haszna is legyen mellette, hacsak pancsolt italt nem mér, a mi azonban ellenkezik a tiszta, magyar vendéglős erkölcsi érzetével. A mi a minőség dolgát illeti, meg­állapítható, hogy az jó, sőt külömb a tavalyinál, nincs tehát semmi szük­ség a borkereskedők azon kérel­mének teljesítésére, hogy ők most már czukrozhassák, szeszezhessék boraikat. A mostani bordrágaság hamaios megszűnésére nincs is egyhamar kilátásunk, annak daczára, hogy né­mely hegyvidék pinczéiben még most is vannak felhalmozva régebbi bor­készletek, ezek azonban olyan drá­gák, hogy közönséges, mindennapi korcsmái és vendéglői használatra nem igényelhetők. A bordrágaságon úgy enyhíthetünk még valamelyest, ha kikerüljük a drága közvetítő ke­reskedelmet s közvetlenül a termelő­től vásárolunk addig is, mig a ter­melők megszervezik pincze — a szállodások, vendéglősök, korcsmá­rosok pedig borbevásárló hitel- szövetkezeteiket. Küzdelem a drágaság ellen. Egyre tart az eredménynélküli küzdelem a hús s általán az élelmiszer drágaság ellen. November hó utolsó napjain Budapest székesfőváros hivatalos szakértői gyűlnek össze tanács­kozásra s megállapítják azt, amit úgyis mindenki nemcsak tud, de azt is, hogy a táplálékanyagok ára rendkívül fölemelke­dett. Deczember első napjaira az ország kereskedelmi és ipari érdekeltségét, köz­tük a budapesti vendéglős és korcsmáros . ipartársulatok hivatalos vezetőségét is egy nagyobb gyűlésre hívják össze, melyen megfog jelenni az osztrák ipari és keres­kedelmi érdekeltség képviselete is és szintén a drágaságról, különösen a hus- drágaságról tanácskoznak s mint előre követelik, követelni fogják ismételten a magyar kormánytól a szerb élő vágó­marha behozatalását, amiből előrelátható­lag nem lesz semmi s a kormány ragasz­kodni fog a miniszterelnök által már a | főváros küldöttsége előtt kifejtett állás­ALAPITTATOTT 1820. A legmagasabb udvar és József főherceg udvari szállítója. FflNbÁ ÁGOSTON és ZlttttER PÉTcR (JTÓbÁ ZinnER FERENCZ halnagykereskedő A Balaton Halászati R.-T. kizárólagos képviselője. Teiefon 61-24. BUDAPEST, Központi vásárcsarnok Telefon 61-24 Mindennemű tengeri és édesvizihalak. Egyedüli halszállitó cég, mely az e'ökelö házak és éttermekben szükségelt összes halfajokat friss állapotban állandóan raktáron tartja. Sürgönyök: Zimmer halászmester. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom