Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1910-02-05 / 3. szám
XXVI-ik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1910. február 5. í. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PiNCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK r // 0 m ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és Előfizetési ár : 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. MEGHÍVÓ 1 a „Budapesti szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulata“ által 1910. évi márczius hó 9-én (szerdán) a „Vigadó“ összes termeiben rendezendő jótékonyczélu BÁLRA Bálanya: Francois Lajosné úrnő. Diszelnökök: Frangois Lajos pezsgő gyáros Dr. Bárczy István Gundel János szék. főv. polgárai. ipartest, elnök Tiszteletbeli elnökök: Glück Frigyes, Müller Antal, Glück E. János, Malosik Antal, Palkovics Ede, Pelzmann Ferencz Rendező-bizottsági elnök: Petanovits József Alelnökök: Bokros Károly és Kommer Ferencz Pénztárnok: Wilburger Károly A tiszta jövedelem 10°/o-a a szállodások, vendéglősök, pinczérek stb. országos nyugdíjintézete javára, 10°/o-a a vendéglősök és pinczérek menedékház-alapja javára, a többi budapesti vendéglős-szakiskola és az ingyenes munkaközvetítő fentartására fordittatik. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók: az ipartársulati irodában (IV., Ferencz József-rakpart 16. sz.); Wilburger Károly pénztárnok urnái (VII. kér., Ovoda- utcza 5Í. sz.); továbbá minden szállodában, vendéglőben, valamint este a pénztárnál. Zenekar: a cs. és kir. 6-ik gyalogezred zenekara. Pénzküldemények Petanovits József ur czimére intézendők (Metropolle szálloda) Felülfizetéseket a jótékonyczélra köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk KEZDETE ESTE 9 ÓRAKOR Személyjegy 6 korona, családjegy (1 ur és 3 hölgy) 10 korona Vendéglősök szövetkezete. Amit ide czimül felírtunk, az Magyarországon még csak néhány szaktársunknak egyszerű jámbor óhajtása. A külföldön azonban majd minden államban meg van a vendéglősöknek, korcsmárosoknak a saját érdekeik védelmére a maguk szövetsége. A nagyobb városok vendéglősei, korcs- márosaikülön szövetkezetei alakítanak, melyek azután egy nagy közös országos szövetkezetbe olvadnak össze. Hogy milyen haszna van az ilyen szövetkezetnek, az szinte felsorolhatatlan. Az egymáson való segítés a hiteligények körül. A szövetkezeti utón való tömegesebb s igy olcsóbb dales élelmiszer-szükséglet beszerzése. A borszükséglet és a készenlétben lévő borok, melyik termelőnél lévő nyilvántartása. A legtöbb haszon azonban az, hogy az ilyen szövetkezet a magyar vendéglős, korcsmáros iparosságot jogai, érdekei megvédelme- zésére olyan erkölcsi hatalommá tö- möritené, melylyel minden körülmények között számolni kell. Hogy nálunk milyen szükség volna egy ilyen, a testületi szellemet is ápoló szövetkezetre, azt szinte nem is lehet eléggé hangsúlyozni. Magyar- országon a vendéglősök közös érdekeivel eddig alig törődött valaki, maguk a vendéglősök talán legkevésbé. A vendéglős nem nyert támogatást, ha hitelre volt szüksége s nem egyszer az uzsorások körmei közé került, háztartási és gazdasági czikkeit a drága közvetítő kereskedelem utján méregdrágán kellett beszereznie s kell még maiglan is, a vendéglőskarnak nem volt meg s nincs ma sem meg a maga kellő tekintélye s nem veszi ép azért érdekeit komoly védelembe sem a közigazgatás, sem a törvényhozás. Mindezen egy csapásra segítene a magyar vendéglősök helyi és országos szövetkezete, ha megvolna bennünk az ennek megvalósítására való összetartásnak ereje. Igazán sajnálkozással kell megállapítanunk, hogy ma, mikor mindenki a szövetkezet gondolatával foglalkozik, minden társadalmi osztály és csoportozat a szövetkezetben keresi létének jobbrafordulását, boldogulását ; a magyar vendéglős iparosság egyáltalán nem is gondol egy ilyen szövetkezet megalkotására. Vannak i ugyan egyesek, akik fölvetik néha az eszmét, de azután megint elaludni hagyják. Ebben is megnyilatkozik az a hires magyar szalmaláng, mely egyszer nagyot lobban, azután kialszik. Magyarországon először a gazdatársadalom létesített szövetkezetét s ma már az országban négyezer hitel és fogyasztási szövetkezet könnyíti meg közel három millió tagjának hiteligényei kielégítését és életszükségleteinek beszerzését. De alig van valamire való iparág ma már az oszágban, mely közös érdekei megvédelmezésére a szövetkezésben ne keresne védelmet. Most például az órások, akik éppen úgy széttagolva laknak az országban, mint a vendéglősök, tömörülnek egy nagy országos szövetkezetbe. Tekintsünk át csak a szomszédos Ausztria fővárosába, Bécsbe. Ott megvan a vendéglősöknek a maguk szövetkezete. Ez a szövetkezet nagy mennyiségben szerzi be tagjai számára az élelmiszert, húst, zöldséget, az italnemüeket s igy azután a kis- vendéglős is olcsóbban jut készletéhez s olcsóbban szolgálhatja ki vendégeit is. Megvan a vendéglősöknek a maguk nagy szövetkezeti bankjuk, mely olcsó kamat mellett kölcsönt CíTPiriMPT halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. I rLaiLilvZ. Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 81—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest1 Az egyedüli halkereskedő ezég, mely az előkelő háztartásokban és az éttermekben szükségelt összes halfajokat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara számára. Fanda Ágoston és Zimmer Péter utóda ZIMMER
