Vendéglősök Lapja, 1910 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-05 / 3. szám

XXVI-ik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1910. február 5. í. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PiNCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK r // 0 m ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és Előfizetési ár : 20-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Egész évre. . . 12 kor. Félévre ...............6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., kerület Akáczfa-utcza 7-ik szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. MEGHÍVÓ 1 a „Budapesti szállodások, vendég­lősök és korcsmárosok ipartársu­lata“ által 1910. évi márczius hó 9-én (szerdán) a „Vigadó“ összes termeiben rendezendő jótékonyczélu BÁLRA Bálanya: Francois Lajosné úrnő. Diszelnökök: Frangois Lajos pezsgő gyáros Dr. Bárczy István Gundel János szék. főv. polgárai. ipartest, elnök Tiszteletbeli elnökök: Glück Frigyes, Müller Antal, Glück E. János, Malosik Antal, Palkovics Ede, Pelzmann Ferencz Rendező-bizottsági elnök: Petanovits József Alelnökök: Bokros Károly és Kommer Ferencz Pénztárnok: Wilburger Károly A tiszta jövedelem 10°/o-a a szállodások, vendéglősök, pinczérek stb. országos nyug­díjintézete javára, 10°/o-a a vendéglősök és pinczérek menedékház-alapja javára, a többi budapesti vendéglős-szakiskola és az ingye­nes munkaközvetítő fentartására fordittatik. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók: az ipartársulati irodában (IV., Ferencz József-rakpart 16. sz.); Wilburger Károly pénztárnok urnái (VII. kér., Ovoda- utcza 5Í. sz.); továbbá minden szállodában, vendéglőben, valamint este a pénztárnál. Zenekar: a cs. és kir. 6-ik gyalog­ezred zenekara. Pénzküldemények Petanovits József ur czimére intézendők (Metropolle szálloda) Felülfizetéseket a jótékonyczélra köszö­nettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk KEZDETE ESTE 9 ÓRAKOR Személyjegy 6 korona, családjegy (1 ur és 3 hölgy) 10 korona Vendéglősök szövetkezete. Amit ide czimül felírtunk, az Ma­gyarországon még csak néhány szak­társunknak egyszerű jámbor óhajtása. A külföldön azonban majd minden államban meg van a vendéglősöknek, korcsmárosoknak a saját érdekeik védelmére a maguk szövetsége. A nagyobb városok vendéglősei, korcs- márosaikülön szövetkezetei alakítanak, melyek azután egy nagy közös országos szövetkezetbe olvadnak össze. Hogy milyen haszna van az ilyen szövet­kezetnek, az szinte felsorolhatatlan. Az egymáson való segítés a hitel­igények körül. A szövetkezeti utón való tömegesebb s igy olcsóbb dal­es élelmiszer-szükséglet beszerzése. A borszükséglet és a készenlétben lévő borok, melyik termelőnél lévő nyilvántartása. A legtöbb haszon azon­ban az, hogy az ilyen szövetkezet a magyar vendéglős, korcsmáros ipa­rosságot jogai, érdekei megvédelme- zésére olyan erkölcsi hatalommá tö- möritené, melylyel minden körülmé­nyek között számolni kell. Hogy nálunk milyen szükség volna egy ilyen, a testületi szellemet is ápoló szövetkezetre, azt szinte nem is lehet eléggé hangsúlyozni. Magyar- országon a vendéglősök közös érde­keivel eddig alig törődött valaki, ma­guk a vendéglősök talán legkevésbé. A vendéglős nem nyert támogatást, ha hitelre volt szüksége s nem egy­szer az uzsorások körmei közé került, háztartási és gazdasági czikkeit a drága közvetítő kereskedelem utján méregdrágán kellett beszereznie s kell még maiglan is, a vendéglős­karnak nem volt meg s nincs ma sem meg a maga kellő tekintélye s nem veszi ép azért érdekeit komoly védelembe sem a közigazgatás, sem a törvényhozás. Mindezen egy csa­pásra segítene a magyar vendéglősök helyi és országos szövetkezete, ha megvolna bennünk az ennek meg­valósítására való összetartásnak ereje. Igazán sajnálkozással kell meg­állapítanunk, hogy ma, mikor min­denki a szövetkezet gondolatával fog­lalkozik, minden társadalmi osztály és csoportozat a szövetkezetben keresi létének jobbrafordulását, boldogulá­sát ; a magyar vendéglős iparosság egyáltalán nem is gondol egy ilyen szövetkezet megalkotására. Vannak i ugyan egyesek, akik fölvetik néha az eszmét, de azután megint elaludni hagyják. Ebben is megnyilatkozik az a hires magyar szalmaláng, mely egy­szer nagyot lobban, azután kialszik. Magyarországon először a gazda­társadalom létesített szövetkeze­tét s ma már az országban négy­ezer hitel és fogyasztási szövetkezet könnyíti meg közel három millió tagjának hiteligényei kielégítését és életszükségleteinek beszerzését. De alig van valamire való iparág ma már az oszágban, mely közös érde­kei megvédelmezésére a szövetkezés­ben ne keresne védelmet. Most pél­dául az órások, akik éppen úgy széttagolva laknak az országban, mint a vendéglősök, tömörülnek egy nagy országos szövetkezetbe. Tekintsünk át csak a szomszédos Ausztria fővárosába, Bécsbe. Ott meg­van a vendéglősöknek a maguk szö­vetkezete. Ez a szövetkezet nagy mennyiségben szerzi be tagjai szá­mára az élelmiszert, húst, zöldséget, az italnemüeket s igy azután a kis- vendéglős is olcsóbban jut készleté­hez s olcsóbban szolgálhatja ki ven­dégeit is. Megvan a vendéglősöknek a maguk nagy szövetkezeti bankjuk, mely olcsó kamat mellett kölcsönt CíTPiriMPT halászmester Budapesten. Föüzlet: Központi vásárcsarnok, Telefon: 61—24. I rLaiLilvZ. Fióküzlet V., József-tér 4. szám. Telefon: 62—39. Interurban telefon: 81—24. Alapittatott 1820. A „Balatoni Halászati részv.-társ.“ kizárólagos képviselője. Sürgönyczim: Zimmer halászmester, Budapest1 Az egyedüli halkereskedő ezég, mely az előkelő háztartásokban és az étter­mekben szükségelt összes halfajo­kat állandóan raktáron tartja. Szállít: A legmagasabb királyi udvar és József föherczeg ö fensége udvara számára. Fanda Ágoston és Zimmer Péter utóda ZIMMER

Next

/
Oldalképek
Tartalom