Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-06-20 / 12. szám

és Hátsó-Indiában soha sem isszák. Számos j utazó ott tartózkodása alatt szeszes italt csak az európai telepeken látott. A kínai nagy- , ban termeli a rizst, ami egyik fontos tápláléka. Ebből a rizsből főznek szeszes folyadékot, de azt kizáróan ipari czélokra használják. Jó erősen megpaprikázva orvosságnak is alkalmazzák. Az erős paprika váltóláz ellen kitűnő gyógyitószer s olyan helyeken, ahol a váltóláz járványként lép fel, mindenütt használják, igy Dél-Amerikában.

A magyar nép is nagyon szereti a paprikás eledeleket, ami érdekes adat ázsiai származásunkra. A kinai nemcsak alkoholt nem iszik, de tiszta vizet sem. Délen a talajvíz | nagymértékben fertőzött s ezért felfőzik, hogy a benne lévő baktériumok elpusztuljanak. Innen lett általánossá a teaivás a kontinens keleti részén, föl a leghidegebb Szibériáig s fokozatosan nyugat felé, egész Európában. Ázsiában mintegy hatszáz millió ember egész életében teát iszik. A kinai teákhoz hasonló teát isznak a délamerikai indiánusok a La-Plata mocsaras területein.

A tea valóban kitűnő ital rum nélkül. Kínában tartózkodása alatt a tudós tanár negyven Celsius fok melegben is teát ivott s azt tapasztalta, hogy a tea a legjobb szomjuságoltó. Egy franczia mérnök, aki európaiasan mindenfelé czipelte maga után a szeszes italokat, majdnem életével fizetett. Kínában oly sűrűn vannak a teaházak, mint nálunk a korcsmák. Az európai czivili- záczió jellemzője, hogy három középület, úgymint a templom, a korcsma s a zálogház majdnem minden községben föltalálható.

A kinai teaház legtöbbször szintén a templom közelében van, de azért a nép vallásos.

A teába czukrot csak a gazdagabbak tesznek, a szegény népnek sokba kerülne.

Kina a derűs nyugalom hazája, a béke országa. Népe nyugodt temperatumu, csendes, higgadt. A családi élet mintaszerű, az apagyilkos ellen nincs törvény, mert szükségtelen; a gyermekeket nagyon szeretik. Teljes az erkölcsi érzék á nép minden rétegében, úri nőket ritkán lehet az utczán látni, annyira a családnak élnek. Japánországban már valamivel szabadabb élet van, de a fentebb elmondottak csaknem teljesen illenek Japánországra is. íme tehát egy sok-sok millióra menő része az emberiségnek, aki nem ismeri a szeszt.

Az európainak legerősebb hóditó eszköze az alkohol, de különösen a pálinka. Ahol az európai czivilizáczió lábát megveti, nyomban megjelenik az alkohol s vele mintegy agyonölik a benszülötteket. A gyarmatosítások története bizonyítja ezt. A mexikói azték, tolték nép utódai ma degenerált, cse- nevész, kihalófélben lévő rabszolgák. A spanyol conkvistádorok megtették kötelességüket. A háborúk sorsát ma is az alkohol dönti el. A japán-orosz háborúról köztudomású, hogy ott az orosz álllandóan részeg volt, a legutolsó bakától föl a vezérekig. Pálinka és kancsuka ma is iaz orosz politika irányitója.

Európában a legjózanabb nép a svéd, norvég és finn. Hazánk — sajnos — Oroszországhoz áll e tekintetben közel. Szükséges teljes erővel küzdeni minden tényezőnek az alkoholizmus ellen, első sorban a társadalomnak, a teljes tartózkodással és a rut szenvedélynek másokból való teljes kiirtásával. És ezen a téren többet használunk a jó példával, mint bármennyi beszéddel.

A jó, tisztes munkás maga szerzi és biztosítja kenyerét, a rossznak és lelkiismeretlennek a szociálisztikus szervezetek követelnek, de — hiába.

*

A szesz sárdarabbá nyomorít; a bor elhiteti, hogy szárnyaink vannak.

*

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

Szerelemnek bor a tüzelője.

Aki nem szereti a barátságot, annál az asszony is csak testi kellék, de nem lelki

szükség.

• i

Az iszákosság szenvedélye csak pusztít,

a játék szenvedélye aljasit.

*

Mentői többen leszünk, annál kevesebb ember akad.

Nem találunk a világban semmi jót, ha magunkban nincs.

*

Nyomorúságos időkben csak egy segít, i bőséges időkben csak egy gazdagít: igényeink csökkentése. Sok nem szükséges, a mit ennek vélünk; a legtöbb ártalmas, a mit kívánunk.

Vértesi Károly.

(Vége.)

Vértesi Károly útirajzai, más Írásai, beszédei és czikkei követke? ő, a Budapesten megjelenő napi- és hetilapokban, folyóiratokban és könyvekben jelentek meg u. m. : Alkotmány, Allewelt, Grosser Bilder Kalender (1904) német fordításban, Bánya, Budapest, Budapest Album, (1907) Budapesti Bazár, Budapesti Hírlap, Budapest yNag Képes Naptára, (1909) Budapest Kis Képes Naptára, (1909) Divat Újság, Ébredés, Egyetemi Lapok, Egyetértés, Fővárosi Lapok, Vadnay Károly szerkesztése, Fővárosi Lapok, (illusztrált, I. Virág Béla szerkesztése), Fővárosi Lapok, (Thury Zoltán, Gerő Attila és Rexa Dezső szerkesztése), Független Magyarország, Független Újság, Gépész, Gépészmérnök, Gépipari Közlöny, Grafikai Szemle, Gyógyszerészi Közlöny, Hazánk, Háztulajdonos, Ifjúsági Könyvtárjegyzék, Iparvédelem, Képes Családi Lapok, Kis Újság, Kis Újság Nagy Képes Naptára, (1909) Kor, Középiskolai Lapok, Közgazdaság, Magyar Állam, Magyar Géniusz, Magyar Gépipar, Magyar Közlekedés, Magyar Laptudósitó, Magyar Néplap, Magyarország, Magyarország és a Nagyvilág, (Hirschmann Tivadar szerkesztése), Magyarország és a Nagyvilág, (Dessewffy Arisztid és Jármai Rezső szerkesztése), Magyarság, Magyar Szalon, Magyar Szemle, Magyar Szó, Magyar Vendéglős és Kávés Ipar, Mészárosok Lapja, Nagyvilág Képes Naptára, (1904) 48-as Naptár, Nemzet, Nemzeti Hírlap, Nemzeti Iskola, Ország Világ, Pesti Napló, Politikai Heti Szemle, Sport Világ, Szalon Újság, Tanulók Lapja, Tulipánkert Emlékalbum, (1907) Tolnai Világlapja, Uj Idők, Uj Lap, Új Világ, (Előkelő Világ), Vasút, Vasúti és Gőzhajózási Hetilap, Világ Krónika, Velkosvetsky Obrázkovy Kalendár, (1904) tót fordításban, Vendéglősök Lapja, Vasárnapi Újság, Zenelap, Zenevilág, Színészek Lapja, Munkaadó, A Magyar Kereskedelem, Ipar és Gazdaság Vasúti Hirdetési Közlönye, Gyógyszerészek Lapja, Igaz Szó, Közlekedés és Közgazdaság, Magyar Nemzetgazda, Munkaadó. Összesen 79.

Vértesi Károly útirajzai, beszédei és czikkei a következő vidéki lapokban jelentek meg u. m.: Abauj Kassai Közlöny, Ada-Moholi Közlöny, Aradi Híradó, Aradi Közlöny, Baja, Baja és Vidéke, Bajai Függetlenség, Bajai Független Újság, Bajai Hírlap, Bajai Közlöny, Bácsalmási Járás, Bácska, Bácskai Ellenőr, Bácskai Hírlap, Bács-Kulai Hírlap, Bácsmegye, Bácsmegyei Függetlenség, Bácsmegyei Napló, Bács- ország, Bács-Topolyai Hírlap, Bereg, Bunje- vac, dalmát fordításban, Délmagyarországi Lapok, Déva és Vidéke, Duna-Tisza, Eperjesi Lapok, Esztergom, Esztergom és Vidéke, Fogaras és Vidéke, Gépész, Gyula1909. junius 20.

fehérvári Lapok, Határőr, Hétfői Újság, Hevesmegyei Hírlap, Az Idő, Igazság, Jogügyi Közlöny, Kalocsai Néplap, Kiskunsági Híradó, Kisküküllő, Közép Bácska, Krassó Szörényi Lapok, Márczius, Művészvilág, Nagyküküllő, Nagyváradi Napló, Nyomdászipar Magyarországon, Nyugatmagyarországi Híradó,.. Óbecse és Vidéke, Orsóvá és Vidéke, Összetartás, Palánkai Hírlap, Pápai Lapok, Pécs, Pécsi Közlöny, Pécsi Napló, Pozsonyvidéki Lapok, Sajó-Vidék, Sárospataki Ifjúsági Közlöny, Soproni Napló, Srbobran, szerb fordításban, Szabadka, Szabadka és Vidéke, Szabadkai Közlöny, Székesfejérvár és Vidéke, Szegedi Híradó, Szegedi Napló, Székely Nép, Szombathelyi Újság, Srpska Smotra, szerb fordításban, Torontál, Ugocsa, Uj Bácska, Újság, Újvidék, Újvidéki Hírlap, Váczi Közlöny, Veszprémi Hírlap, Zentai Híradó, Zentai Közlöny, Zombor és Vidéke, Zombori Hírlap, Arad és Vidéke, Bácsalmás és Vidéke, Csajkás, Csongrádi Lap, Czegléd, Debre- czeni Gazdasági Lapok, Gömör-Kishont, Közérdek, Liptó, Szlavóniai Magyar Újság, Nagykunság, Somogyi Újság, Szabolcs, Torontáli Hírlap, Temesvári Hírlap, Tren- cséni Lapok, Tolnavármegye, Újvidéki Közlöny, Zalai Közlöny, Zólyom és Vidéke. Összesen 103.

Vértesi Károly útirajzai a következő külföldi magyar lapokban jelentek meg u. m.: Bukaresti Magyar Újság, Romániai Hírlap, Magyar Köztársaság Uj Világ, (Amerika, Trenton) Szabadság, (Amerika, Cleveland. Összesen 4. Az összes lapok és folyóiratok száma 187.

Vértesi Károlynak számtalanok azok a kisebb-nagyobb, névnélkül megjelent közleményei, melyeket a fővárosi és vidéki lapoknak alkalmilag küldött.

Vértesi Károly a Zombori Iparos Körben és a Zombori Ügyvédi Egyletben több évig viselt elnöksége mellett szervezte és ugyancsak az ő elnöksége alatt virágzásra juttatta a Bács Bodrog Megyei Irodalmi Társaságot és a Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesületet Zomborban. Ő szervezte a Schweidel József szoborbizottságot, s igy az ő elnöksége alatt létesült az első önálló vértanú szobor Magyarországon, most pedig az ő elnöksége alatt készül a Rákóczi szobor ugyancsak Zomborban. Az ő elnöksége alatt működik Zomborban már évtizedek óta egy hazafias ünnepélyeket rendező állandó bizottság, mely évről- évre nemcsak a márczius 15-iki szabadság ünnepet rendezi, de az október 6-ki gyászünnepélyt is rendezte és megtartotta a 100 éves évfordulók alkalmával a Kossuth és Rákóczi ünnepélyeket is a Schweidel emléktábla és a Schweidel szobor leleplezése az ő vezetésével és irányításával történt, az utóbbi országos ünnepély keretében a képviselőházi elnök, miniszter, főispánok, főpapok, a képviselőház küldöttsége, a 48-as honvédek, a Schweidel- család több tagjának és nagyszámú közönség jelenlétében, 1905-ik évben május 18-án. Vértesi Károly szervezte Zomborban a tisztviselők fogyasztási szövetkezetét is. Tevékeny, gazdag élet, jótékonysággal teljes, Zombor vegyes ajkú városban és Bács Bodrog vármegyében a magyarság ügyének a hathatós előmozdítója ő, kinek az arczképét, különböző alkalmakkor a következő lapok, folyóiratok és könyvek hozták u m. : Magyarország és Nagyvilág, (1897). La Presse Internationale, (1898). Pimpao, (1898). Ország Világ, (1900). Képes Családi Lapok, (1901). Ország Világ, (1902). Uj Világ, (Előkelő Világ,) (1903). Magyar Szalon, (1903). Nagyvilág Képes Naptára, (1904). Velkosvetsky Obrázkov^ Kalendár, (1904). Képes Csa-