Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1909-09-20 / 18. ünnepi szám
Vendéglősök Lapja Hogy ennek mily magyarositó s imponáló hatása lesz, mindenki tapasztalásból tudja, aki valaha megfordult orosz Lengyel- országban. Mintha sírboltban járnánk, mintha lengyel testvéreinknek már csak a neve, emléke élne, úgy eltakarják őket az üzletek orosz felírásai. Bejárhatjuk a nagy orosz birodalmat, nem találunk, úgy látásból, tatár, lett, oláh népet, csakis oroszt, mert a házakon csak orosz felírások olvashatók. Még a nemzetiségi iskolák s egyéb intézmények feliratai is oroszok. így lett úrrá, mindent absorbeáló nemzetté a valóságban kisebbséget képező orosz. Mi is legyünk itthon a magunk portáján! R bormérési jog. Az 1889. XXV. t.-c. végrehajtási utasítása alkalmat ad arra, hogy a termelők jogot válthassanak arra, hogy boraikat kis mértékben, zárt palackokban is árusíthassák, Minthogy az utasítás nem állapítja meg, hogy az árusítás csak a termelés színhelyén eszközölhető-e, vagy egyebütt is; ennélfogva az ilyen jogositványos termelők boraikat gyakran több helyütt is árusittatják, ami tetemes kárt okoz a vendéglősöknek. Ezt a sajnos körülményt már sokszor szóvá tettük és sürgettük a baj orvoslását, mert nagyon megnehezíti úgy is tulon-tul terhelt iparunk helyzetét. A napokban debreczeni ipartársulatunk foglalkozott ezzel a kérdéssel s Hauer Bertalan indítványára feliratot intéztek a pénzügyminiszterhez, kérve az ügynek iparunk érdekében való rendezését. A felirat, előadva a visszás és káros állapotot, igy szól: Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságo- dat, hogy a minden tekintetben ostromolt, valóban elárvult iparágunkat védelmébe fogadva, azon elvnél fogva, hogy Debreczen- ben nem italmérési jog szaporításának, de jogelvonásoknak van helye, miért is kérjük, hogy rendeleti utón kimondani méltóztas- sék, hogy minden bortermelő, ha saját termésű borát zárt palackokban áruba bocsáj- tani kívánja, köteles: Az évenkint saját szőlőjében termelt bor mennyiségét a leszüretelés után azonnal a pénzügyőri közegek által számba vétetni. 2. Minden pincéjéből elszállított bort csakis a pénzügyőrség ellenőrzése mellett szállíthatja el s a pénzügyőri közeg köteles azt a bor- nyilvántartási jegyzékbe bevezetni s a még készenlétben maradt bormennyiséget előjegyezni. 3. A termelő borát csak zárt palackokban és hitelesített üvegekben árusíthassa és pedig kizárólag csakis a termelés színhelyén. 4. Rovassék meg a bortermelő az italmérési illeték azon összegével, mely arányban áll az általa eladott bormennyiséggel. 5. Vettessék ki a bortermelőre az eladott bormennyiség után megfelelő III. oszt. kereseti adó. Végül az ekként kirótt kereseti adó után esedékes általános jövedelmi pótadó után városi pótadó fizetésére is kö- teleztessék. A bor a vidámság atyja, a szenvedélyek anyja s a fájdalmak dajkája. ♦ A gyávaság bort ivott s harczi dicsőségről álmodott. * Májusi eső a vetésnek, bor kell a szerelemnek. Egy öreg vendéglős gondolatai. A mint a mogorva arczu pinczér nem kellemes a vendégeknek, ép úgy vigyázni kell, hogy a tréfálkodó (elméskedő) pinczér ne lépjen a kom ázás terére, mert ez egyetlen vendégnek sem tetszik. ♦ Ha a vendéglős látja, hogy egy vendég szokatlanul kimaradt néhány napig, ettől a vendégtől ne kérdezze az okot, a miért ez történt. Mert senki sem szereti, ha az ő önrendelkezési ügyében kérdőre vonják. * Mindig kellemesen érinti a vendéget, ha maga a vendéglős figyelmezteti őt a konyhán levő kiválóbb ételek valamelyikére. Ez jó- akaratu figyelmeztetésképen fog feltűnni. * Az sem hátrányos benyomást tesz, ha a vendéget olykor egészsége felől nyájasan kérdőre vonja. * Sohase vegyük rossz néven, ha ismerős vendégünk egy-egy napon nincs semmivel megelégedve, mert a legjobb embernél is vannak szeszélyes hangulatok, amelyek miatt ő is kilép a rendes medréből. * Ha valamely esetben egy étel ellen talál valamelyes kifogást a vendég, pro forma pi- rongassa meg a pincért a gazda, hogy miért nem ügyel jobban a vendég kiszolgálására. * Ne higyje azt egy vendéglős sem, hogy a pinczérek arczulata nem gyakorol erősebb benyomást a vendégek kedélyére. Egy kellemes arczu pinczér határozottan vonzó benyomást tesz a vendégek lelkületére. *• Ha már arra kerül a sor, hogy egy nem napi vendéget kell kidobni, akkor szépen fel kell adni a kabátját és kalapját és két oldalról karonfogvást vezetni az utczára, a hol nyájas bucsuzás mellett kell rajta egy kicsit lódítani. * Arra is nagy figyelmet kell fordítani, ha olykor a vendég családostól, vagy éppen a gyermekeivel együtt lép éttermünkbe. Ilyen esetekben okvetlen meg kell gyöngéden simogatni a gyermekek arczát, még ha úgy néznének is ki, mint apró tengeri malaczok. * Az sem árt a vendéglősnek, ha jó vendégeit olykor beinvitálja a konyhába, hogy győződjék meg személyesen annak példásan tiszta voltáról. * Ha valamely vendég valamit ott felejtene, arra a legnagyobb szigorral kötelezni kell a személyzetet, hogy a gazda kezébe adja át e tárgyakat. * Nincs nehezebb, mint egy haragvó vendéget újra visszahódítani. Néha az is szükségessé válik ez esetben, hogy keressük föl lakásán is az illetőt és kérjünk barátságos hangon bocsánatot a netán megtörtént ügyetlenségekért. * Lehető legbölcsebb dolog, ha borközi ösz- szeszólalkozásoknál a vendéglős ügyesen mindkét párt mellett szólal föl, azaz dicséri az összeszólalkozók magas műveltségét és jellemét. * Aki mindezeket nem érti teljesen át, az nem született vendéglősnek, legfölebb — ha- rangozónak. * Jó vendéglősnek lenni nem más, mint jó miniszternek lenni. Ha a szervezetben itt vagy ott hiányzik a szoros kapocs a tisztviselők = szakácsnő, pinczér, borfiu, stb. között, úgy egyformán kártékony, sőt veszélyes betegségek állanak be, mikkel az egész intézményt elpusztíthatják. * Egy igazán jó, azaz népszerű és közszeretetben álló vendég néha egyedüli fenntartója egy üzletnek. Az ily vendég pótolhatatlan és azért nagyon is megbecsülendő. A vendéglős ne legyen hizelgős, sem földig alázkodó, csak nyájas, szolgálatkész és figyelmes. De az szintén rossz hatással van, ha igen is sűrűn lábatlankodik a vendégei körül, mert oly látszatot teremt ez által, mintha szigorúan ellenőrködnék felettök. * A krajczárokra nem szabad súlyt fektetni, mert ez a fukarság gondolatát támasztja a vendégben, sőt krajczárt érő czifrázatok (kö- rül-teremtettezések) által a vendég igen le lesz kötelezve. * Mégegyszer ki kell fejeznem, hogy a vendégnek mindig igaza van, még ha nincs is az! — És itt a nyájas bocsánatkérés a legjobb ílastrom, * Hol csöndes társalgásra van berendezve az üzlet, ott csak igen ritkán szabad megengedni a zajos (éneklés, zenélés) behozatalát. * Semmi sem kergeti el a vendéget olv könnyen, mint az állott, rossz szagu húsételek föltálalása. Erre kell a gazdának a legnagyobb gondot fordítani. * Ha kezdesz hájasodni s már háztelkek után nézegetsz, annál buzgóbb, szerényebb és hálásabb légy, hogy egészen bejuthass a mennyeknek országába. * Ilyenkor már jótékony és kulturális czé- lokra is áldozz valamit, hogy ne látszass önzőnek, kapzsinak és telhetetlennek. Szóval: becsüljenek és szeressenek is. Ennél nagyobb, szebb és kamatozóbb tőke nincs a kerek ég alatt! Édesapámnak 30 éves jubileumára. Szülőföldemről . . . A szőke Tisza mellől . . . írtam e sorokat az Alpesek honában ifjú életemnek e gondteli évének virágos havában. A kanyargó szőke Tisza partján állok és bámulom nesztelen folyását. Amott hullámzik a rengeteg nádas, mely a vadludaknak a kedves tanyája. Ott a halászkunyhó rácsos udvarával kertjében nyílik már az akáczfa virága lent az országúton mind a két oldalon hosszú nyárfasor egy végtelen vonalon. Túl a nádasokon a terjedelmes réten tengernyi sok virág színes vegyülékében fent a nagy rét mellett homokbuczkás helyen kecskeméti szőlőknek szikrai telepe. Legfestőibb helyén a Szikragyöngye képe, mit édesatyám keze alkotott ily szépre. Ez a mi otthonunk, családunknak vára ifjú emlékeimnek legszebbik ta tyája. Legmagasabb pontján ha körültekintek lebilincsel a vidék nyönyörü szépsége. Előttem terül el az alpári nagy rét, rajta ménesek és gulyák legelnek szerteszét. Ez a hely volt a hol egy évezred előtt véres tusában a magyar a helyzet ura lön és azóta a magyar a sok küzdelem között rendületlenül áll helyt ezen a szép földön.
