Vendéglősök Lapja, 1909 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1909-05-20 / 10. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1909. májns 20. „Patyolat“ Telefon 51—80. Budapest, gőzmosó és fehérnemű kölcsönző vállalat, Vili. kerület, Práter-utcza 44. szám. Telefon 5i-so. Ajánlja teljesen átalakított gyárát a tisztelt vendéglősök és szállodás urak figyelmébe. A mosásnál különös gond forditatik a fehérnemüek kímélésére. közelíthetők ne volnának. Vannak azonban oly fogaskerekű vagy villamos vasutai is, a melyek 3500 méter magasságig egészen a hómezők régiójába, ahol már örök tél ural­kodik, szállítják a látnivágvó utasokat. Most építik a Jungfraura (4166 m. magas örök hóval fedett csúcsra) felvezető villamos vas­utat, amely befejezés felé közelgő (milliókat felemésztő) világcsodáról legközelebb egy tárczában fogok kedves olvasóimnak beszá­molni. A növekvő svájczi idegenforgalom alapja na svájczi szállodások vállain nyugszik. Az a komoly törekvésük, melyei úgy a szerény igényű, mint a dúsgazdag angol vagy ame­rikai kényes igényeihez mérten vendégeik- igaz megelégedését igyekeznek kiérdemelni felér azzal a politikával, amit az állam és vele együttesen a vasúti forgalmi szövetség folytat az idegenforgalom fokozatos fejlesz­tésére. Hat heti svájczi tanulmányutam alatt, — mely időt Caux, Montreux, Genf, Lausanne, Bern, Luzern, Interlaken, Lauterbrunn, Wen­gen, Grindelwald, Brienz, Meiringen és Zü­rich egyes nagy szállóinak, valamint pen- sióinak szakszerű megtekintésére forditottam alkalmam nyílt a svájczi szállodások szö­vetségének európai színvonalú igazi modern szervezetéről hii képet nyernem. A svájczi szállodás-vendéglősöket a közös érdekek szorosan fűzik egymáshoz, az a társulási kapocs, mely az ipari érdekek megvédésé­nek jelszava mellett egy — a fejlődő köz­gazdaság, valamint az irodalom és művészet terén szép eredményeket felmutatni tudó -— életerős érdekszövetség létének biztos alap­ját képezi, érdemes arra, hogy azon példás összetartásról röviden megemlékezzem. Már akkor, amidőn a svájczi határt át­léptem és egész »Caux«-ig tartó 2 napos utamban bármely vasúti vendéglőben, városi pensióban, vagy nagy hotel éttermében ét­keztem, egyformán meglepett a személyzet részéről tanúsított előzékenység és jó mo­dor, amely az idegen utasnak oly nagyon jól esik, megelpett továbbá a minden tettük­ben és törekvésükben megnyilatkozó azon egyakarat, amelylyel vendégeiknek — üzle­tük terjedelmének arányához mérten — lép- ten-nyomon a legnagyobb kényelmet, ma­guknak pedig a vendégek részéről a tel­jes megelégedésre valló igaz elismerést igye­keznek biztosítani. Svájczban nincs drágaság, pedig egy kiló borjúhús 2 frank 50 c. és 1 kiló sertéshús 2 fr. 30 c., azért a leg­nagyobb saison (augusztus hónap) idején is a kisebb szállodákban és pensiókban bárhol lehet 8 frankért teljes pensiót kapni. (Reg- lgelire kávé, kakaó, csokoádé, vaj méz, mar- melad; ebédre 4 fogás; vacsorára 6 fogás és tiszta, csinos lakás.) Itt nem az az elv, hogy a rövid hat heti saison alatt (mint ná­lunk) kihasználjuk és lesoványitsuk még azt a hűen kitartó jámbor publikumot, aki nem is a mi, hanem a természeti szépségeink lebilincselően vonzó kedvéért évről-évre híven kitart mellettünk. Majd ha a mi bal­neológiái és idegenforgalmi törekvéseink is oly alapon fognak megindulni, mint itt, majd ha a Máv. olcsó és kényelmes turisztikai vonatokat fog forgalomba hozni, majd ha a természeti kincsekkel megáldott helyeink fürdővendéglői és szállodái szaporodnak és úgy az árak, mint a kényelem tekintetében a szerény belföldi, a gazdag külföldi turis­tát egyaránt kielégítik, majd ha a jövő nem­zedékben vágyat ébresztenek tanítómestereik a turisztikai sport iránt és ifjaink örömet találnak a természeti szépségek gyönyörtelt élvezésében, akkor talán nekünk is lesz egy kis idegenforgalmunk és a természeti kin­csekkel annyira megáldott szép hazánkban fel fog virágzani a ma még annyira elha­nyagolt fürdő-kultura. Mi valóban még ma sem tudjuk, vagy nem akarjuk tudni, hogy mit rejt a mi ha­zánk természeti kincsekben duslakodó földje, melynek értékesített anyagi hasznából nem­zeti előrehaladásunknak egy uj erő forrást teremthetnénk. Hiszen a mi Budapestünk­nek amely gyönyörű fekvésénél fogva egyik legmeglepőbb és legimpozánsabb városa az egész föld kerekségének, számos gyógyfor­rásaival ma már világfürdői színvonalon kel­lene állania. A szepesi fensikról a maga pá­ratlan nagyszerűségében mintegy váratlanul elébünk tűnő vadregényes Magas Tátránk­nak lelket felvidító világában — melynek megkapóan érdekes természeti szépségéhez hasonlót sehol széles e világon nem talál­hatunk — az év fele szakában vidám pezsgő életnek kellene uralkodnia, a mainál ötször- ennyi szállodáknak pedig 4 nyári hónapon keresztül túlzsúfoltaknak kellene lenni a meg­forduló idegenek, turisták és üdülők zajos és változó seregétől. De hát mi a meddő kísérletezések sikertelenségén sopánkodva, mindent csak a magas kormánytól várunk és eddigi kudarczainkért egykedvűen a kor­mányt hibáztatjuk anélkül, hogy élhetetlen­ségünk által okozott eddigi mulasztásainkat ■ végre belátva, iparkodnánk azt mielőbb hely- j repótolni. Az igaz ugyan, hogy a kormány maga az állami kezelésben lévő fürdők föllendi- tése érdekében minden tőle telhetőt elkövet, de hát az idegeneket idevonzó politikájá­val az idegenforgalmat hathatósan csak ugy fejleszthetné, ha annak türelmet igénylő nagy munkájában: 1. a magyarországi összes nagyszállo­dások ; 2. a kellően honorált festőművészek, a szép- és szakirodalmi sajtó; 3. a magyar vasutak szövetsége; 4. a turisztikai- és sport-egyesületek; 5. a íürdőteleptulajdonosok a biztos si­ker reményében, lelkes ambiczióval egyaránt segítenék. Hogy mi magyar szállodások és vendég­lősök eme nagy nemzeti munkában a min­ket megillető helyet elfoglalhassuk, min­denekelőtt a külföldi mintára egy oly erős táborrá kellene tömörülnünk, amelynek ke­belében azután megkezdhetnénk azt a czél- tudatos munkásságot, amely téren a svájczi szállodások szövetsége 25 év leforgása alatt is már nemzeti missziót tudott betölteni. Ha majd a svájcziakéhoz hasonló rátermettség­gel és előkészültséggel világhírű gyógyfür­dőinkben, természeti kincsekben és csodák­ban gazdag helyeinken, valamint az idegenek érdeklődését felkölthető — a magyar nép­életet hűen feltüntető — specziális magyar vidékeinken, a kifejtendő nagy nemzetközi reklámhoz mérten, úgy a bel-, mint a kül­földi legszerényebb és legkényesebb igénye­ket minden tekintetben kielégíteni tudjuk, akkor nem fog bekövetkezni az a sajnálatos eset, hogy a nagy komforttal, gazdag mü- izléssel berendezett modern nagy szállodák — a szállodák prosperálását biztositó párt­fogás hiján — beszüntetve, működésűket, a kötött szerződés értelmében pedig kényte­lenek legyenek az állami területeken óriási tőkével és kényelemmel felépített épületeket a berendezésekkel együtt az állam rendel­kezésére bocsátani. Nagyon helyesen irta meg Porzsolt Kál­mán julius 8-iki »Esti levél«-ében, hogy ná­lunk az idegenforgalom emelésére honismer­tető egyesületet vagy idegenforgalmi szö­vetséget keellene alakítani. Első sorban — amint Írja — a kereskedők, szállodatulajdo­nosok, vendéglősök, kávésok s a fürdő­helyek birtokosai kellene, hogy egyesülje­nek. S az állam és a nagyobb városok szin­tén nyújthatnának anyagi és erkölcsi támo­gatást. Van is a mi országos szövetségünknek »idegenforgalmi szakosztálya«, de hát miként várhatnánk tőle eredményes munkát, amikor az ország szállodásainak csak egy század­részét számlálja tagjaiul, anyagi áldozattal pedig, hogy életrevaló, politikai fontosságú munkát fejtsen ki, egyáltalán nem segítik. Nézzük csak meg a svájczi szállodások nemzetközi szövetségét és látni fogjuk, a nemzetközi világforgalom terén elért hátra- maradottságunkat, amelyből önként követ- t keztethetünk élhetetlenségünkre, maradisá- I gunkra, zsugoriaskodásunkra, melyek min­den időben állandó hátráltatói voltak előre­haladásunknak. Az 1880-as években semmivel sem volt J nagyobb Svácz idegenforgalma, mint a mienk'ma; de hogy mit ért el a lezajlott 27 év óta, bizonyítják a számok és a svájczi ! szállodások s vendéglősöknek jövőbe vetett bámulatos éleslátásuk, nagy ismeretük. 1880- ban 1002 szálloda volt Svájczban 16.000 inghoffer M. József r=i halászmester r=i Budapest, Központi vásárcsarnok, «■& LaKás : Fövámtér 10. szám. Élő nemes pontyok bármely nagy mennyiségben kaphatók. Édes vizi és tengeri halnagykereskedés, melyállandóan tart nagy hal­készletet élő és jegelt halakban, vidéki rendelések a legpontosab­ban és megbízhatóan eszközöltetneK, háztartás és éttermek részére

Next

/
Oldalképek
Tartalom