Vendéglősök Lapja, 1908 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-20 / 2. szám
19U8. január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A „Magyar Szakácsok Köre“ tagjaihoz. Ezen az utón is tudtul adja a kör vezetősége, hogy a kör szállodai,- vendéglői- és éttermi szakács tagjait 1907. évi november havától kezdve, ingyen helyezi el a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának ingyenes helyszerző irodája (Budapesten, IV. kér., Molnár-utca 5. szám. Telefon szám 732.) Az urasági, sanatoriumi és kórházi szakácsok ingyenes elhelyezését továbbra is a kör végezi. Az elhelyezés módjára nézve bő utasítást ad a tagoknak az a szabályzat, mely az 1907. évi december 30-ki közgyűlésre való meghívóval kapcsolatosan elküldetett minden tagnak. Esetleges felvilágosításokkal szívesen szolgál a kör titkársága (Budapesten, IV. Angol királynő szálloda), ha a kérdezősködő válaszbélyeget mellékel. Az elnökség. Társas reggeli: Január 24-én: Förster Konrád vendéglőjében, V-, Váczi-körut 68. Január 31-ikén: Kovács E. M. vendéglőjében IV., Curia-utcza. Február 7-ikén: Lukács János vendéglőjében I., Fehérvári-ut 14. „Jó barátok“ összejövetelei. (Utánnyomás tilos). Január 22-ikén: Almássy József vendéglőjében, VIII., Baross-utcza 92. Január 29-ikén: Boros Gyula vendéglőjében, I., Márvány-utcza 6. szám. Február 5-én: Szüts és Balika éttermében V., Deák-tér. Február 12-én Spitzer István vendéglőjében IX., Soroksári-ut. Február 19-én: Koffler Frigves vendéglőjében IX., Örömvölgy-utca 34. Február 26-án: Sági József vendéglőjében IX., Gát-utcza 8 Szakácsok összejövetelei. A Magyar Szakácsok Körének tagjai minden kedden délután Márk Károly kávéházában, IX., Sütő-utcza 5. szám alatt tartják társas összejöveteleiket. Minden hónap utolsó keddi napján pedig rendes választmányi ülés tartatik a kör hivatalos helyiségében ugyanott. Szakácsok elhelyezését a „Kör“ ingyen intézi. Ez irányban való megkeresések ide intézendők. A „Magyar Szakácsok Köre“ t. tagjaihoz! Tisztelettel felkérem a Magyar Szakácsok Körének összes tagjait, hogy az őszi dény beálltával a kör helyiségeit (IV., Sütő-utcza 5.) minél gyakrabban látogatni sziveskedjenek, hol minden kedden a délutáni órákban értekezletet tartunk. Palkovics Ede, elnök. Miért szegényedünk ? Mi az oka, hogy pusztul az ország ? Mi az oka, hogy gazdáink alig élhetnek? Mi az oka, hogy iparosaink koldusok? És mi az oka, hogy mindannyi között a vendéglősök küzdenek a legtöbb nehézséggel ? Mindennek százféle oka is van, de valamennyiről hallgathatunk, ha ezt az egyet említjük: Ausztriát, a közösügyes állapotot. H°Sy Ausztria közvetve és közvetlenül hányfélekép van ártalmunkra, ez szinte elképzelhettem Ártalmainak legtöbbje eléggé ismeretesek, ámde van még sok s — ezek nem a legkisebbek — amelyek nem annyira szembeötlők. Ezekről irt legutóbb Czeisler Emil köz- gazdasági iró a M. Ug. hasábjain s leleplezései igen tanulságosak. Azt fejtegeti, hogy miért fordul elő nálunk oly sűrűn a tőkenélküli alapítás, amely némely üzletágakban annyira el van terjedve, hogy — mint a mi szakmánkban is — szinte ritkaság a megfelelő tőkével való üzletalapitás. Ezt érdekesen okolja meg Czeisler . . . Az osztrák nagykereskedők és gyárosok évtizedeken át éppen a tőkenélküli elemeket támogatták Magyarországon a tőkések hátrányára azzal a ravasz czélzattal, hogy a magyar kereskedelmet egészen a kezükben tartsák. Igazi Columbus-tojás ez a fejtegetés. Nem tapasztaltuk-e a mi szakmánkban, hogy a külföldi sörgyárosok egész sereg vagyontalan jövevényt tettek vendéglőssé a régi üzletek megrontására. Azt mondja Czeisler, hogy az osztrák ipart a vagyon nélkül alapított magyar üzletek tették olyan nagygyá és hatalmassá, hogy most már ugyancsak nehéz lesz megdöntenünk. Ezek a vagyontalan üzletesek első sor- ban olyan busás hasznot adtak az osztrák nagykereskedőknek és gyárosoknak, minthogy nekik a magyarok nem hiteleztek és nem is hitelezhetnek, hogy az osztrákok nem veszíthettek, ha 3—4 év múlva vagyontalan lett is a magyarországi grün- doló. Ha pedig nem bukott meg, akkor is hozzá volt lánc.zolva a magyar üzletes a hála és kényszerűség szálaival. Tökéletesen igy van. Azért a vendéglősök, akik érzik a kontár elemek káros konkurrencziáját, akik ez ellen törvényes intézkedéseket sürgetnek, első sorban maguk cselekedjenek. Tegyék azt, hogy az osztrák sörösöktől s más gyárosoktól és kereskedőktől ne vásároljanak; aki pedig ezt a hibát elkövette, iparkodjék összeköttetését mielőbb megszakítani; mert hiszen szemeik előtt történik, hogy az osztrák sörösök mint gyártják a társadalom dologtalanjai- ból a vendéglősöket, hogy rongálják a hivatottak vendéglőit szomszédságukban nyitott butikjaikkal. Sok kárunk esett ebből s még több fog származni, ha még most sem térünk észre. Mondjuk ki magunk között az osztrák sörök bojkottját, azután pedig sürgessünk a törvényhozásnál megfelelő intézkedése3 két, különösen annak a visszaélésnek a megszüntetését, hogy az osztrák sört olcsóbban lehessen Magyarországba hozni, mint a hazait itthon szállítani. Ha igy járunk el, ha ezt kivívjuk, úgy bekövetkezik a kontárok, a pénztelen gründolók alkonya, ami sehol sem olyan szükséges, mint a mi szakmánkban! Budapest jövője. Budapest vidékét a természet Isten kegyelméből minden szépséggel megáldotta, j de a város urai mindent elkövettek és elkövetnek, hogy ezek a szépségek ne érvényesüljenek, vagy szétromboltassanak. Meg kell adnunk, hogy ebben a tekintetben igazán horribilis munkát végzett a város és a közmunkatanács. Most megint elkészült a közmunkatanács Budapest uj, végleges szabályozási tervével, amely arra hivatott, hogy századok múlva is átkozhassák korunk butaságát és vandalizmusát. Bennünket közelről érdekel Budapest szabályozása, mert ha ez letörli városunk képéről a természet szépségeit, nemcsak nem lendül föl, hanem még jobban megcsappan az idegen-forgalom s ezt a mi iparunk sínyli meg legjobban. Ezzel fenyeget ez a legújabb szabályozási terv is, amelyről Palóczi Antal, ez a költői lelkű épitő-müvészünk, az országos iparegyesületben tartott előadásában imigy nyilatkozott: „Budapest általános szabályozása nem lokális, hanem országos ügy. A közmunka- tanács most kiadott tervében óriás várost létesít legalább 3‘5—4 milliónyi lakossággal. De ezen területet a legtömörebben, lehető legirraczionálisabban építteti be. Hibás és veszélyt rejtő az építésügyi szabályzat, a beépítő módokról felületességgel és végtelen hibásan gondoskodik. A nagy városban az uj terv nem gondol mással, mint a telkek lehető magasan való értékesítésével. A höchste Fruktifizi- rung elve, amelylyel csak a telekkel való üzérkedést fogja éleszteni, de azonfelül mód nélkül egészségtelenné, sőt lakhatatlanná teszi a főváros területét. A forgalom tekintetében a terv teljesen hibás, sem városi vasútról, sem közlekedő utakról nem gondoskodik. Hidak hiányzanak, kikötők nincsenek, sem semmi újabb kereskedelmi vagy közlekedési berendezés ! E helyett beépítteti a IV. övezetet szinte borzalmat gerjesztő módon. Az úthálózat csupa sablon, csupa egyhangúság, unalom és czélszerütlenség ! Egyetlen középület számára sincs telek kijelölve. Vét a terv a városépítés legfőbb követelései ellen: sem forgalmi, sem beépítési szempontból nem kielégítő, a közegészséget pláne egyenesen veszélyezteti, mig művészi részről úgyszólván semmit sem találni benne. Indítványozza, hogy az Országos Iparegyesület írjon át minden hazai művészi és műszaki egyesülethez, bírálják meg az ő szempontjukból a tervet. Mert föl kell tételezni, hogy nem találja senki megZIMMER PÉTER halnagykereskedés. Czégtulajdonos: ZIMMER FERENCZ halászmester. Budapest, főüzlet: központi vásárcsarnok, telefon: 61—24. fióküzlet: V., Jözseftér 4. sz. telefon : 63—39. Az egyedüli halkereskedő ezég, mely az úri hártartásban és az előkelő éttermekben szükséges összes édesvízi és tengeri halfajokat állandóan raktáron tartja. Humár, pisztráng, osztriga, rajnailazacz, langourt.
